A legtöbben Londonban szavaztak: az Egyesült Királyságban 2043 választót vettek nyilvántartásba, közülük 1527-en voksoltak, a részvétel 74,74 százalékos volt. Írországban a névjegyzékben szereplő 724 ember közül 585-en adták le voksukat, itt 80,80 százalékos volt a részvételi arány. Az Amerikai Egyesült Államokban három helyszínen összesen 551-en szavaztak a nyilvántartásba vett 673 választó közül. A részvételi arány New Yorkban volt a legnagyobb, 84,83 százalékos.
az fn tudósító jelenti
Lacza nevű FN-tudósítónk helyszíni beszámolóját és fényképeit a londoni szavazásról itt tekintheti meg!
Szerbiában csak 48-an
A környező országok közül Romániában három városban lehetett szavazni: Kolozsváron 83,93 százalékos, Csíkszeredán 74,40 százalékos, Bukarestben 63,64 százalékos volt a részvétel, és összesen 154-en szavaztak.
Szerbiában összesen 48-an járultak az urnákhoz, Belgrádban 90,91 százalékos, Szabadkán 84,44 százalékos volt a részvétel.
A szlovákiai Kassán a 19 választó mindegyike elment szavazni, Pozsonyban a névjegyzékben szereplő 79 főből 72-en voksoltak, ez 91,14 százalékos részvételt jelent. Ukrajnában 29 választót vettek nyilvántartásba és 24-en mentek el szavazni.
A volt szovjet köztársaságok közül több helyen is 100 százalékos volt a részvételi arány, például Azerbajdzsánban, a Belarusz Köztársaságban, a Grúz Köztársaságban, Kazahsztánban, valamint Lettországban és Litvániában is. Ezek közül az országok közül a legtöbb szavazó Grúziában volt, szám szerint 14, míg a Litván Köztársaságban mindössze egy szavazásra jogosult szerepelt a nyilvántartásban. Az Orosz Föderációban, Moszkvában 70-en mentek el szavazni a 80 névjegyzékbe vett választó közül, míg Szentpéterváron és Jekatyerinburgban 100 százalékos volt a részvétel.
A külképviseleti szavazás során a legkisebb részvételi arány Albániában volt, ahol a nyilvántartásban szereplő két választópolgár közül csak egy szavazott, így 50 százalékos lett a részvétel.
Hazahozzák, “bekeverik”
A külképviseleti szavazás sajátossága, hogy a voksokat nem helyben számlálják össze, hanem hazahozzák azokat és itthon “bekeverik” a választópolgár lakóhelye szerinti választókerület egyik szavazókörének voksai közé. A törvény így biztosítja azt, hogy a külföldön leadott szavazatok titkosak maradjanak.
Az urnát a szavazás befejezése után lezárták, a külképviseleti választási iroda (küvi) vezetője pedig azzal elindult Budapestre, az Országos Választási Központba (OVK). Az urnákat nem szabad poggyászként feladni, annak az utazás ideje alatt végig a küvi-vezető közelében – az ölében vagy a szomszéd ülésen – kell lennie, ezért ahol kevés szavazó jelentkezett, ott kisebb urnákat alkalmaztak.
Az urnákat a hazaérkezés után azonnal, de legkésőbb a szavazás napja utáni csütörtök éjfélig a Ferihegyi repülőtérről taxival szállítják az OVK-ba, a szavazóurnákat pedig az Országos Választási Bizottság (OVB) bontja fel és azokat egyéni választókerületenként csoportosítja, majd a csoportosított szavazási iratokat az OVB elnöke átadja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (oevb) elnökének.
Az oevb elnöke által átvett szavazási iratokat majd csak az oevb bontja fel az első fordulóban a magyarországi szavazás napján, a második fordulóban pedig a szavazási iratok beérkezése után haladéktalanul.
A bizottság összeveti a szavazásról szóló nyilatkozatot a külképviseleti névjegyzék adataival, az érvényes szavazási iratokból a szavazólapot tartalmazó belső borítékokat – azok felnyitása nélkül – a bizottság egy szállítóborítékba zárja, amelyet a bizottság tagjai aláírnak és bélyegző-lenyomattal látnak el. A szállítóborítékot a bizottság elnöke adja át a külképviseleti szavazatszámlálásra kijelölt szavazatszámláló bizottság elnökének
