Belföld

Szanyi koalíciót kötne a Fidesszel

Szanyi Tibor szerint egyedül maradt az MSZP, de a Fidesz érdeke lenne a nagykoalíció. A szocialista politikus úgy véli: gazdaságilag meg lehetne teremteni Nagy-Magyarországot, a korrupciós ügyek fel vannak fújva, abban pedig biztos, hogy a BKV-pénzekből egy fillér sem csorgott az MSZP-kasszába. Szerinte a devizahitelesek hálásak lehetnek Bajnainak, Európa pedig Görögországnak. Interjú.

Egy közösségi videomegosztó oldalra feltöltött felvételen a Duna-parton sétál, közben Horn Gyula híressé vált mondata hangzik fel. Tibor, tényleg egyedül maradtak?

Sajnos igen. Az a Horn Gyula-i mondat 2006-ban annyit jelentett, hogy potenciálisan nem látunk olyan számottevő politikai erőt, amely tartalmi, morális és egyéb szempontokból az MSZP szövetségese lehetne. Vannak persze baloldali vagy a baloldal felé kacsintó képződmények, de ezek rendkívül szervezetlenek és bizonytalan talajon állnak. Ráadásul minden párt baloldali retorikával igyekszik megnyerni a választókat. Akik nekünk igazán a szövetségeseink lehetnének, azok a szakszervezetek, az erősebb civil, ezen belül is a zöld szervezetek. Feléjük érdemes nyitni.

Sajnálja, hogy az eddigi szövetséges SZDSZ lényegében megszűnt?

Az SZDSZ igazán soha nem volt szövetséges, koalíciós partner volt. Én nem érzékelem, hogy a vezetői szinten túl az MSZP és az SZDSZ között lett volna párbeszéd.

Körülbelül egy éve azt mondta lapunknak, hogy az MSZP-ben megújulás kell. Mesterházy Attila ennek a megújulásnak a kezdetét jelenti? És egyáltalán: beszélhetünk megújulásról úgy, hogy Gyurcsány Ferenc is egyre gyakrabban megszólal a kampányban?

Az MSZP egy folyamatos megújulásban lévő párt. Úgy gondolom, hogy a volt miniszterelnök szerepvállalása arra épül, hogy van egy stabil „rajongói tábora”, de lássuk be, ez kevés. Ugyanakkor az MSZP elveszített durván 1,5 millió baloldali szavazót 2006-hoz képest. Az ő visszaszerzésük embert próbáló feladat, Mesterházy Attilának például ebben van munkája.

Sikerülhet neki?

Miért ne?

Hogyan?

A bizalom elvesztése mindig egyszerűbb, mint a visszaszerzése. Szerintem egy párt, ha komolyan veszi a maga feladatait, akkor egy koherens és következetes politikával tudja a bizalmat megteremteni. Főként a fiataloknál.

Ön milyen eredményre számít az áprilisi választáson?

A kampány döntő szakaszában vagyunk, ilyenkor már érdemi fordulatok nincsenek, de a trendek fel tudnak erősödni. Ezek alapján a Fidesz szerintem a jelenlegi várakozásokhoz képest gyengébben fog szerepelni, a kétharmadot képtelenségnek tartom. Az MSZP szépen belehúzott a hajrába. Egy példa: Mesterházy Attila fórumaira a kampány kezdetén két-háromszáz ember volt kíváncsi, most már ezres tömegek gyűlnek össze. Jönnek vissza az emberek, már nem ciki MSZP-snek lenni, vagy legalább is nem olyan mértékben, mint korábban. Szóval úgy látom, az MSZP trendje most jó. Hogy ez mire lesz elég, azt nem tudom. Ami a Jobbikot illeti, nem lennék meglepve, ha az ő meredek „fölfelé kilengésüket” egy meredek zuhanás követné. Szerintem az LMP tud meglepetést okozni, listán mindenféleképpen. Az pedig egy nagy kérdőjel, hogy az MDF be tud-e szállni érdemben a küzdelmekbe.

Ezek alapján milyen kormányra számít?

Már évek óta azt mondom, hogy az országot egy Fidesz-MSZP nagykoalíció tudná megmenteni. Ilyenkor ugyanis a főerők közti acsarkodás megszűnik.
Szanyi Tibor csokoládét oszt a gyerekeknek (Forrás: Szanyi.hu)

Szanyi Tibor csokoládét oszt a gyerekeknek (Forrás: Szanyi.hu)


Ön szerint az MSZP még mindig főerő?

Igen. Az MSZP most egy nagyon nyomott állapotban van, de megkerülhetetlen tényező.

Egy biztos befutó Fidesznek miért lenne érdeke koalícióra lépni az MSZP-vel?

Túlzottan nagy a várakozás velük szemben, a mozgástér viszont csak egy vékony ösvény. Ha nincs nagykoalíció, őszre a nép élve nyúzza meg a Fideszt.

Egy nagykoalíciós kormányban vállalna szerepet?

Én soha semmilyen feladat elől nem ugrottam el. De nem szeretném. Ebben a négy esztendőben jobban éreztem magam, mint amikor kormányzati tisztségeim voltak, eredményesebbnek is tartom ezt az időszakot. A távhő vagy az alapvető élelmiszerek alacsonyabb áfáját soha nem tudtam volna keresztülvinni, ha gazdasági államtitkár vagyok. Mert akkor meg van kötve a kezem, így viszont kívülről tudtam stimulálni a kormányt.

Az MSZP jelenleg nem sok egyéni képviselői helyre számíthat, ön viszont azon kevesek közé tartozik, akiktől azt várja a párt, hogy hozza a körzetét. Optimista?

Két helyről merítem az ismereteimet: a közvélemény-kutatásokból (azok is ezt mutatják), de nekem sokkal fontosabb az, amit az utcán tapasztalok, hogy tízből hányan mosolyognak vissza rám.

És hányan?

Tízből nyolcan. Persze nem biztos, hogy mind a nyolc rám fog szavazni. Viszont az összes kihívómhoz képest nálam a legalacsonyabb az elutasítottság. A hajrában vagyunk, egy percig sem lankadunk. Az utolsó héten megháromszorozzuk az eddigi utcai jelenlétünket. Jó a közeg is a XIII. kerületben, hiszen a tartós szocialista önkormányzás nagyon eredményes: azon ritka kivételek közé tartozunk például, ahol ingyenes a bölcsőde, épülnek önkormányzati bérlakások, erős a szociális háló.

A választásokra azonban óhatatlanul kihatással lesznek a korrupciós ügyek, első sorban a BKV-botrány. Ez mit jelent az MSZP-re nézve? Hullhatnak még fejek?

Nem akarom kicsinyíteni a korrupció jelentőségét, mert nekem egy undorító dolog is sok. De bennem nagyon sok kérdőjel is van. Az például normális, hogy Hunvald György ellen másfél éve nem tudnak vádat emelni? Hagyó Miklós ellen, aki mint egy woodoobaba, minden tűszúrást magára húzott, tulajdonképpen különböző fogvatartottak, gyanúsítottak és házi őrizetesek beszólásain kívül semmi kézzelfogható vád nincs. Ráadásul ezeket az ügyeket mérgezi, hogy ebben az országban hihetetlen visszaélések terepe a vádalku. Ez abból áll, hogy ha bárkit gyanúsítanak valamivel, azonnal kreál a hatóságoknak egy még jobban bevádolható valakit.

Az azért tény, hogy a BKV-ból hatalmas összegek tűntek el, és egyes feltételezések szerint pártkasszákba vándoroltak.

Amennyi ismeretem erről van, annyi biztos, hogy a pártkasszába ezekből a pénzekből semmi nem áramlott. Azt tudom, hogy sok olyan ember van ebben az országban, aki az MSZP-re hivatkozva a saját zsebét tömi.

Akár politikusokról is lehet szó?

Azt nem nagyon gondolom. Direktben egyik politikus sem teheti meg, mert abban a pillanatban vége a dalnak. Az viszont elkerülhetetlen, hogy egyesek rájuk hivatkozva próbálnak előnyhöz jutni. Én magam is számtalan olyan esettel szembesültem, amikor azzal jöttek oda hozzám, hogy „tudod, Tiborkám, én sokat segítettem a pártnak”. Ezekben az esetekben utána szoktam nézni, hogy tényleg segített-e és az esetek 99 százalékában kiderül, hogy nem. Úgyhogy elküldöm az illetőt, hogy tőlem ne kérjen semmit.

Szóval ön szerint sem Hunvald György, sem Hagyó Miklós nem sáros?

Én azt nem mondtam, mert nem tudom. De ha a Hagyó és a Hunvald környezetében lévő emberek csináltak is korrupciós ügyeket, abban egészen biztos vagyok, hogy ebből az MSZP kasszájába egy fillér sem csorgott be.
Szanyi Tibor választási plakátja előtt (Forrás: Szanyi.hu)

Szanyi Tibor választási plakátja előtt (Forrás: Szanyi.hu)

Az MSZP ugyanakkor, már csak a látható kampányköltésekből kiindulva, nem állhat túl rosszul…

Ez kétségtelen. Egy párt bevételei ugyanakkor nagyon meglátszanak az ÁSZ-jelentésben, és ezért ügyel arra, hogy az általa szerzett források mögött ne legyen bűncselekmény.

Akkor hogy jutott odáig az MSZP, hogy a korrupció szót ma már mindenki a szocialistákkal azonosítja?

Ez a sajtóban így van, de az emberek fejében nem. Akik például egy fideszes vezetésű városban, mint Esztergom élnek, ott a korrupciót a Fideszhez kötik.

Szóval ilyen mértékű ügyek a Fidesz környezetében is vannak, csak nem derülnek ki?

De, kiderülnek, csak erről nem ír a sajtó. Jelenleg olyan 40-50 bírósági eljárás folyik fideszes politikusok ellen, az okirat-hamisítástól a sikkasztásig. Évezredek óta van korrupció, és lefogadom, hogy az elkövetkező években is lesz. A világ bármely pontján, aki hatalmat gyakorol, az ki van téve annak, hogy a soraiban lesznek korrupt alakok. De küzdeni kell ellene és világossá kell tenni a határokat, hogy mi a korrupció és mi nem az.

Mire számít a Fidesz által ígért elszámoltatással kapcsolatban?

Megvan a koncepciós perek kockázata, de pont arra való a nagykoalíció, hogy az ilyen kilengésekből visszavegyen. Közel sincs ugyanis annyi és akkora korrupciós eset, mint ahogy ez be van állítva.

Egy éve azt mondta, bilincsbe verve vinné el a bankárokat, főleg a jegybank környékéről. A Bajnai-kormány válságkezelő intézkedéseit követően is ez a véleménye?

Igen. A bankok egy fillérnyi költségvetési pénzzel sem lettek megsegítve, viszont jogi, törvényi intézkedéssel meg lettek támogatva. Ám a banki kódex semmit sem szigorított a bankokkal szemben, csak legalizálta az addigi gyakorlatukat. Azt viszont felháborítónak tartom, hogy mivel a bankok sem az államtól, sem az anyabankoktól nem kaptak segítséget, az ügyfelek kiszipolyozásával igyekeztek stabilizálni magukat. Ez sikerült is nekik: világrekordba illő számokat produkálnak a magyarországi bankok. Az OTP például egymaga nagyobb profitot csinált 2009-ben, mint a nála nagyságrendekkel nagyobb osztrák Erste-csoport sok országra kiterjedő hálózata együttvéve.

A Bajnai-csomag tett ez ellen valamit?

A Bajnai-kormány közvetett eszközökkel segítette a pénzügyi szektort, például egy hiteles gazdaságpolitika végigvitelével. Ezzel hamar vissza tudta állítani az ország tekintélyét a külföld szemében. Az IMF-csomag nagyon fontos volt. Mindezek együttesen a forint stabilitásához vezettek. Ez pedig lenyugtatta a devizahitelek körüli hisztériát. Azoknak, akiknek ma valamilyen hitelük van, hálás szívvel kell gondolniuk Bajnai Gordonra és az MSZP-re.

Ugyanakkor lakásokat, autókat árvereztek el.

Ezek száma nem túl magas, és abból adódik, hogy a bankok túlontúl ráléptek az ügyfelek nyakára. Ráadásul a nemzeti bank egy rettentő rossz monetáris politikát folytatott éveken át. Azok – és első sorban Járai Zsigmondra gondolok – akik bevezették a nagyon magas alapkamatot, ezekért felelősséggel tartoznának. Ezek nem foghatók fel pusztán szakmai hibáknak. Amerikában volt egyfajta felelősségre vonás, Magyarországon ez elmaradt.

Sokan azzal riogatnak, hogy jön a válság következő hulláma. Mi lesz Magyarországgal, ha ez bekövetkezik?

Szerintem Európa még nagyon hálás lesz a görögöknek. Ugyanis alaposan lerontották az egyébként túlfűtött eurót. Ez elképzelhető, hogy fel tudja tartóztatni a válság második hullámát. Nehéz jósolni, de ez év második felében elindulhat az európai kilábalás, ezen belül a magyar is. De egy-két őrült még be tudja rántani az eurót. Ezért életveszélyes, amit egyes fideszes gazdaságpolitikusok pedzegetnek, hogy hét százalék körüli költségvetési hiányt lehet produkálni. Ezzel könnyen egy kisebb léket tudunk ütni az éppen stabilizálódó európai gazdaság hajóján.

Mit üzenne a Fidesz leendő kormányzati pozícióba kerülő gazdaságpolitikusainak?

Az elszólásokból – mert a leírt szöveg egy maszlag – azt látom, hogy feszegetik a pofonosládát. Azonnali adócsökkentést nem tudnak csinálni, mert ez egy már félig lefutott költségvetési keretet összeroppantana. Ráadásul az szja-t már nincs hova csökkenteni, a vállalati adókat illetően Magyarország majdhogynem súrolja az adóparadicsomi állapotokat, egyedül az áfa magas, annak csökkentéséhez viszont az EU beleegyezése kell. Ugyanakkor bármilyen egyéb adócsökkentés esetén a kiadásokból is kurtítani kéne. Jelenleg én semmilyen más esélyt nem látok a következő kormánynak, mint hogy átvigye ezt az évet a jelenlegi költségvetési keretekkel, aztán ha tud valamit zongorázni jövő évtől kezdve, sok sikert hozzá. De valódi és látványos mozgásteret nem látok. A fekete gazdaságban van tartalék, de azt csak aprólékos munkával lehet kifehéríteni.

A Fidesz egymillió új munkahelyet ígér. Ennek megvalósítására mekkora esélyt lát?

Nem született még olyan miniszterelnök, aki egymillió új munkahelyet tud teremteni. Munkahelyeket ugyanis a szervezett és integrált gazdaság teremt. Ezt az integrált gazdaságot nem nemzeti keretek között, hanem Európába integráltan kell megvalósítani, Kárpát-medencei koncentrációval. Nagy-Magyarország újra itt van előttünk. Ilyen projektet ráadásul csak válságban lehet beindítani. Szerintem ez lenne az igazi feladat.

szanyi tibor életrajza

Szanyi Tibor 1956. július 13-án született Budapesten. Két fiúgyermekét egyedül nevelte fel. 1974-ben a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium fizika tagozatán érettségizett. 1975-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdaság szakos hallgatója,1980-ban diplomázott, 1988-ban egyetemi doktori címet szerzett. Angol, német, olasz és orosz nyelven beszél. Pályája kezdetén 2 évig az agrár-külkereskedelemben dolgozott. 1982-90 között főelőadó az agrártárcánál, ezen belül 1982-85 között a Római Magyar Nagykövetség FAO-képviselet titkára. 1990-91 között az Agroinformnál vezérigazgató-helyettes,1991-92 között a Magyar Vállalkozói Kamara főtitkára. 1992-98 között az Euro Info Service ügyvezető igazgatója. 1994-ben az Európai Tanulmányok Alapítvány alapítója. 1998. június 15-én lépett be az MSZP-be, majd az Országos Európai Integrációs Tagozat elnöke lett. 1998-tól a MEASZ tagja. 2004-től a Policy Network (London) igazgatósági tagja. 1998 májusában az MSZP támogatásával Budapest 19. számú választókerületében egyéni mandátumot szerzett. 1998-2002-ben az Európai Integrációs Ügyek Bizottsága alelnöke. 2002-2004. között az októberi kormányváltásig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. 2003-2004 között vidékpolitikai kormánymeghatalmazott. 2004 októberétől a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára. A 2006. évi országgyűlési választásokon Budapest 19. választókerületében szerzett egyéni mandátumot. 2006 júniusától a Gazdasági és Informatikai Bizottság, 2008 májusától az Európai ügyek bizottságának is tagja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik