Belföld

Kényszerített-e Dávid és Herényi?

Hétfőn dönthet a Parlament Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogáról. A legfőbb ügyész mindkét MDF-es politikust személyes adattal való visszaéléssel és kényszerítéssel vádolja. A sértettek között Csányi Sándor, Almássy Kornél és az UD Zrt. vezetője is szerepel.

Napirendre kerülhet az Országgyűlésben Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi ügye. A két MDF-es politikus mentelmi jogának felfüggesztését személyes adattal való visszaélés vétségének és kényszerítés bűntettének gyanúja miatt kérte a legfőbb ügyész.

Kényszerítés gyanúja (Fotó: MTI)

Kényszerítés gyanúja (Fotó: MTI)

Az ügyészi tényállás szerint tavaly szeptemberben került Dávidék birtokába az a hangfelvétel, melyen egy bizonyos Tóth János, az UD Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatja Csányi Sándort (az OTP első emberét), hogy egyesek azt szeretnék, ha „Dávid Ibolyára keresnének terhelőket”, mert „meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet” és ebben az alelnök Almássy Kornél „van benne”.

Megengedhetetlen eszközök

4 szocialista nem

A mentelmi bizottság egyébként nem adná ki a két politikust. A testület négy tagja szavazott a kiadás mellett, négy szocialista pedig ellene

A CD kézhezvétele után Dávid Csányit, Herényi pedig Tombor Andrást, Almássy Kornél tanácsadóját kereste fel. Herényi Károly átadta Tombornak a telefonbeszélgetés szó szerinti leiratát, majd egy másik papírt is, amelyen az állt, hogy Almássy Kornél döntést hozhat arról, hogy az MDF rendkívüli sajtótájékoztatóján lemond parlamenti mandátumáról, és nyilvánosan bocsánatot kér azért, mert „megengedhetetlen eszközökkel kampányolt “. Ellenkező esetben a telefonbeszélgetés hanganyaga a sajtótájékoztatón nyilvánosságra kerül. Tombor azonban elutasította Herényi ötleteit.

Csányi Sándor közben Dávid Ibolyának megerősítette, hogy tartalmát tekintve volt ilyen beszélgetés, majd felhívta Tóth Jánost, aki közölte, hogy Dávid Ibolyára vonatkozóan adatot nem gyűjtöttek. Az MDF elnöke azzal fenyegetőzött, hogy nyilvánosságra hozza a telefonbeszélgetést, ha Almássy Kornél nem lép vissza az MDF elnökjelöltségtől, nem mond le az alelnöki posztjáról, és nem lép ki az MDF-ből. Csányi közvetített Dávid és Almássy között és hangsúlyozta, hogy ő maga sem járul hozzá a felvétel nyilvánosságra hozatalához.

Ennek ellenére Dávid Ibolya másnap sajtótájékoztatót tartott, ahol a telefonbeszélgetés leírt változatát bemutatta és átadta a sajtó képviselőinek. Azt is elmondta, hogy a beszélgetés során elhangzottak bűncselekmény elkövetésére utalnak, illetve, hogy ez összefüggésben áll az UD Zrt. képviselői ellen korábban indult büntetőüggyel és utalást tett arra is, hogy további
hangfelvételek állnak rendelkezésére. Másnap megüzente Almássynak, hogy amennyiben nem támogatja őt az elnökké történő megválasztásánál, akkor a további hangfelvételeket is nyilvánosságra hozza.

Fenyegetés hatására

btk. 174. §

Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A legfőbb ügyész mindezekből azt állapította meg, hogy Almássy Kornél a fenyegetés hatására arra kényszerült, hogy az MDF-ben betöltött tisztségeiről, párttagságáról lemondjon.

„Dávid Ibolya és Herényi Károly cselekménye Almássy Kornél politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését hátrányosan érintette, ennek eredményeként Almássy Kornél, mint közszereplő, társadalmi, politikai, közéleti elfogadottsága megrendült, ezzel neki jelentős érdeksérelmet okoztak” – állítja az ügyész, hozzátéve, hogy Dávidék, Tóth Jánosnak és Csányi Sándornak is jelentős érdeksérelmet okoztak, közmegítélésükben azt a látszatot keltették, hogy törvényellenes adatgyűjtésben működtek közre.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik