Gyula egyedül jön! – kiáltott fel a Café Csoport egyik munkatársa, amikor két éve egy vendéglátó-ipari egységben éppen nevet kerestek a frissen összeállt céges zenekarnak, s ehhez bárhogy sorolták a munkahelyük elnevezéséből adódóan kávéhoz kapcsolódó szavakat, sehogy sem találtak rá a megfelelőre. Másnap az irodában már mindenki csak a poénnak szánt elnevezésre emlékezett. A szokatlan megszólítás levakarhatatlanul ráragadt a bandára, annak ellenére, hogy Gyula nevű tagjuk soha nem volt, sőt az egész cégcsoportban nem dolgozik ilyen nevű személy.
A Gyula egyedül jön nevű csapat. A Café Csoport zenekarának lemezét a cég finanszírozta. Fotó: Szigeti Tamás
Gyulát azóta sem hagyták magára, sőt mint azt Tóth Veronika ügyfélkapcsolati – és zenekari – menedzser kiemeli, egyenesen közösségépítő erővé vált. A bluesos és rockos feldolgozásokat játszó csapatban a 4-5 fős állandó magon kívül már sokan megfordultak a munkatársak közül. A zömében kollégákból formálódott népes rajongótábor rendszerint az első sorban csápol a céges bulikon és a külső fellépéseken. Rendszeresen kiveszik a részüket az egyéb feladatokból is: szöveget írnak, dalokat válogatnak, sőt egy alkalommal a kolléganők tánckarba verődve kísérték az együttest.
A hűséges közönség minden bizonnyal követi a bandát következő fellépésére, a Munkahelyi Zenekarok Fesztiváljára is: szeptember 12-én az A38 hajón a Café Csoport mellett további három cég, a Volksbank, a Kürt Zrt. és a B.Braun Medical Kft. együttesei lesznek az este sztárjai. A dunai szórakozóhelyen a tervek szerint a nyitókoncert sikerétől függően a jövőben rendszeresen színpadra lépnének vállalatok által delegált olyan formációk, amelyekben legalább a tagok fele az adott cégnél dolgozik (a nevezés egyéb feltételeiről lásd a keretes írást).
Azt, hogy pontosan hány ilyen működik jelenleg Magyarországon, nem lehet tudni, az eseményt szervező Bolyki György azonban szorgalmazza az elterjedésüket. Meggyőződése szerint ugyanis a zenével feloldható a munkahelyeken gyakorta jellemző görcsös zárkózottság és a stressz, amelyet tovább fokozott a válság és az azzal járó költséghatékonysági intézkedések sora.
Terápiás ritmusok
Egy hajóban
Ingyen delegálhatják a vállalatok az együtteseket a Munkahelyi Zenekarok Fesztiváljára, noha az eredeti tervek szerint egy-egy banda 450 ezer forintos nevezési díjért léphetett volna fel. A módosítás hátterében egyrészt az áll, hogy néhány cég nem vállalta volna az anyagi áldozatot. Másrészt az eseményt eredetileg egy sümegi szállodában zárt ajtók mögött rendezték volna meg, ám több zenekar fontosnak tartotta, hogy bárki számára látogatható legyen a koncertjük. Így esett a választás az A38 hajóra, ahol csak a közönségnek kell belépti díjat fizetnie. A fennmaradó költségeket az Innovator tréningszervező cég állja.
A Bolyki Brothers együttes tagja ezt a tapasztalatot nemcsak saját zenei pályafutása során szűrte le, hanem az Innovator tréningszervező cég egyik vezetőjeként az utóbbi öt évben végzett kutatásai során is. A vizsgálódás a világszerte elismert magyar zeneterápiás tapasztalatokból indult ki. A többek között a zenei önkifejezésen és a zenehallgatás élményének feldolgozásán alapuló módszert már a nyolcvanas évek óta sokrétűen használják személyiségfejlesztő és rehabilitációs célokra pszichiátriai betegeknél vagy fogyatékos gyerekek kezelésére. „A tudatalatti megmozgatására a zene alkalmasabb bármely más művészeti ágnál, mivel a hangok a legelvontabbak, és a leginkább mentesek mindenféle képzettársítástól” – magyarázza Bolyki György. Éppen ezért ebben a „műfajban” a zenei előképzettség inkább hátrány, mint előny. A gyakorlott muzsikusok ugyanis hajlamosak a megérzések helyett korábban hallott dallamokra támaszkodni.
Az üzleti életben ezt a tudást tréningek formájában egyebek közt az önismeret, az empátiás készség, a közös döntéshozatal és a kreatív problémamegoldás fejlesztésére alkalmazzák. A résztvevőknek például egymás társaságában kell érzelmeket kifejezniük, egymást bemutatniuk egyszerűen használható hangszerekkel, mondjuk triangulum vagy xilofon segítségével, de az is lehet, hogy egy zenedarabot kell megfesteniük. A módszer sikerét látva Németországban a bankszövetség 2006-ban ajánlásba adta, hogy a pénzintézetek munkatársai havonta zenei tréningen fejlesszék magukat.
Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-nél a felső vezetők néhány hónapja vettek részt egy úgynevezett összhang tréningen. Az utóbbi években számos módszert végigpróbáltak már, de most az előzőektől gyökeresen eltérő megoldásra volt igényük. Az állandó stratégiai irányváltozásokból adódó feszültséget szerették volna feloldani, amely felerősödött a százszázalékosan állami tulajdonban lévő, de a piacra igyekvő cég menedzsmentjében.
„Egy olyan megváltozott helyzetben, amikor a költségvetési megszorítások miatt az életben maradás lett a tét, fontos, hogy a társaság vezetése ne csak együtt maradhasson, de egy kacsintásból megértse a másik gondolatát. Ebben segített, hogy egy, a munkahelyitől idegen, intim környezetben ismerhettük meg egymás személyiségét” – vázolja fel a tréning hozadékát Nagy Attila elnök-vezérigazgató.
Autopunk. Az ÁAK Zrt. zenekarának tagjai már a munkaidő vége előtt gyakorolhatnak.
Együttes erővel
Ehhez hasonló módon erősítik a munkahelyi zenekarok az összetartozás érzését. Az ÁAK-nál például a tavalyi karácsonyi partira állt össze az Autopunk nevet viselő együttes. A vállalati rendezvényeken azóta rendszeresen fellépő formációban közösen ragadnak mikrofont a vezetőség tagjai és az alkalmazottak. „A zenekar közvetíti azt a jó példát, hogy a különböző szinten és területen dolgozók együtt tevékenykednek, jól érzik magukat, s ez egyúttal a zenekar tagjait és a hallgatóságot is összehozza” – mutat rá Mezei Alida humánerőforrás-fejlesztési vezető. A fellépéseket gyakran színesítik céges berkekből érkező „vendégművészek”, akiknek a személye koncertenként változik.
(A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!)
