Az utóbbi időben egyre több helyről hallani iskolai erőszakos cselekedetekről. Számos, a diákok közötti súlyos erőszak történt tavaly és tavalyelőtt is, szülők vagy diákok bántalmaztak tanárokat. És tegyük hozzá, továbbra is előfordul – csak nincs akkora felhördülés ilyenkor – ennek fordítottja is, amikor a tanár veri a gyerekeket.
Pontos adatok még nincsenek
Az iskolai erőszakról mindenki beszél, mindenkinek vannak róla hírei, számos mobilon felvett jelenet kering e témában a világhálón, de igazából nincsenek adatok arról, hogy ezek miért, hogyan, milyen gyakorisággal történnek – véli Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman, épp ezért átfogó kutatást rendelt el a témában. Gyerekeket, szülőket és pedagógusokat kérdeztek meg tapasztalataikról. A heteken belül nyilvánosságra kerülő felmérés után az oktatási biztos szerint szakszerű lépéseket tehet majd a politika az iskolai erőszak megfékezésére.
A politika azonban ezt nem várta meg. A szocialista párt kezdeményezésére a közoktatási törvényt a parlament úgy módosította, hogy már a most induló tanévben lehetőségük nyílik az iskoláknak mindenkire – diákra és szülőre – nézve kötelező viselkedési normákat leíró belső szabályokat fogalmazni. A kormány az iskolai rend, az oktatók és a diákok biztonságát kívánja így garantálni. A törvénymódosítás arra ad felhatalmazást az intézményeknek, hogy a szervezeti és működési szabályzatukban, a külső kapcsolattartás fejezetben rendelkezhetnek arról, hogy az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken mi az elvárt viselkedési norma.
Az oktatási tárca tájékoztatása szerint ugyanakkor ez a felhatalmazás nem teremt jogalapot a szabálysértés megállapításához. Tehát ha a szabályzatot valaki megsérti, esetleg akár verbális vagy testi erőszakot alkalmaz egy tanárral szemben, akkor is csak a büntető törvénykönyv (Btk.) alapján indítható ellene eljárás. A Btk. garázdaság címén büntetni rendeli azt, aki kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A garázdaságot elkövető ember vétségért marasztalható el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható.
„Erre halad a világ”
Tavaly a Nógrád megyei őrhalmi általános iskola igazgatóját verte meg és fojtogatta egy házaspár. Azon háborodtak fel, hogy fegyelmezetlenül viselkedő lányukat a pedagógus elültette a helyéről. Az iskolavezető az FN kérdésére egyedi esetnek nevezte a történteket, bár hozzá tette, az ilyen agresszív megnyilvánulások felé halad a világ. A házirend módosítását kezdeményezni fogja, de csak a tanévnyitó értekezleten fogják először tárgyalni, így egyelőre nem tudott konkrét passzusokról beszámolni. Azt azonban leszögezte, hogy kikérik a diákok és a szülők véleményét is. Az igazgató szerint egyébként jó kapcsolatban vannak a szülői munkaközösséggel, igaz – jegyezte meg – ott nem ülnek olyanok, akikkel ne lehetne szót érteni. Mert bizony ilyenek is vannak a településen – teszi hozzá.
Csádi Csaba bízik abban, hogy lesz némi visszatartó ereje, ha dokumentumban rögzítik az iskolai viselkedési normákat, de nem gondolja általános megoldásnak az iskolai erőszak megfékezésére. Ezzel egyetért a mándoki Általános Művelődési Központ igazgatóhelyettese is. Téglási Jánosné bízik abban, hogy lesz egy ilyen szabályzatmódosításnak némi eredménye, de mint az FN-nek kifejtette, „bizonyos embereknél és bizonyos gyerekeknél nem számít, mi van a dokumentumokban”. A házirend módosítása Mándokon is a tanévkezdő értekezleteken kerül majd elő, és ott is szeretnék a diákok és a szülők véleményét, javaslatait beépíteni a változtatásokba.
Mándokon idén februárban vertek össze egy 26 éves általános iskolai tanárnőt a szülők, mert a kislányuk nem szerepelt a farsangi műsorban. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy azóta sem történt semmi az ügyben, talán őszre várható a bírósági tárgyalás. Az iskolában mindenesetre biztonsági rendszert építettek ki, az intézmény három épülete között walkie-talkie kommunikációt telepítettek.
Naiv gondolat
Az oktatási biztos szerint nincs egy jó megoldás az iskolai agresszió kezelésére. A közoktatási törvény módosítása kapcsán az FN-nek kifejtette: attól fél, hogy a parlamenti képviselők nem tudták milyen diagnózisra alkalmazták ezt a terápiát. Sok oka lehet az iskolai agressziónak, naiv gondolat egy választ adni rá – mondta, hozzátéve, hogy a probléma kezelését szakemberekre és nem a politikusokra kellene bízni. Meg kellene várni az országos kutatás szakszerű eredményeit, és helyi vizsgálatokat is le kellene folytatni.
A pedagógus, az iskola a hasonló agresszióval szemben a társzakmákkal együttműködve veheti fel csak a harcot – hangsúlyozza Aáry-Tamás Lajos. Szerinte nagy gond van a pedagógusok és a társszakmák együttműködése terén. Pedig minden településen számosan foglalkoznak gyermekekkel, fiatalokkal, családokkal, bűnmegelőzéssel a gyermekorvostól a gyermekpszichológusig, a rendőrtől a lelkészig, a sportklub vezetőjétől a polgármesteri hivatal családsegítő szolgálatának munkatársáig. Mindenkinek vannak eszközei, amellyel segíthetné a pedagógusokat, de általában ezek az együttműködések nem valósulnak meg – véli.
