A zászlófelvonáson a magyar közjogi méltóságok mellett jelen volt számos magas rangú külföldi vendég is.
Az 1956-oshoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között a ,89-es határnyitásnál – emlékezett vissza a húsz éve történtekre Sólyom László, mint az akkori kerekasztal-tárgyalások egyik résztvevője.
Sólyom László egy Trabantot meneszt (Fotó: MTI)
A határnyitás, de még a keletnémetek kiengedése sem vezetett volna önmagában Európa kettéosztottságának megszűnéséhez, hiszen a szögesdrót leomlott, de a civilizálttá vált határ két oldalán két gyökeresen különböző politikai rendszer maradt – mondta a köztársasági elnök a vasfüggöny átvágásának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen, a Parlamentben. Hangsúlyozta: Európa egyesüléséhez ennek a különbségnek kellett megszűnnie, és 1989-90-ben ez is megtörtént.
obama levele
Barack Obama szerint 1989. június 27. történelmi fordulópont volt; az Egyesült Államok elnöke ezt a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulója alkalmából a magyar népnek írt levelében jelentette ki.
A szombati parlamenti emlékülésen felolvasott levélben Barack Obama úgy fogalmazott: kevés ilyen nagy jelentőségű dátum van, amikor a világ szemtanúja lehetett annak, ahogy az emberi szellem legyőzi a balsorsot, és a remény, a szabadság ereje győzedelmeskedik a zsarnokság és a kudarc felett.
Köhler
A magyar szolidaritás felejthetetlen marad, mondta 1989 decemberében Helmut Kohl akkori német kancellár, amikor köszönetét fejezte ki az NDK-s állampolgárok kiengedéséért, ezért a bátorságért most újra elismerését szeretné kifejezni – közölte Horst Köhler német államfő.
Húsz éve a magyarok okosan, belülről gyengítették meg a hatalom bástyáit, és erőfeszítéseiket megkoronázta az a pillanat, amikor 1989. június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a határzárat – mondta a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke. Hangsúlyozta, a felelősséget a döntésért Németh Miklós akkori miniszterelnök viselte, és ezért neki külön is köszönetet mond.
Kiemelte: Németország a német újraegyesítésére úgy tekintett, mint Európa újraegyesítésének részére, ezért természetesnek tartotta, hogy a maga eszközeivel segítse az Európai Unió keleti bővítését.
A jelenlegi gazdasági válság próbára teszi a közösségi szellemet – mutatott rá, de hozzátette, hogy ezt az unió ki fogja állni. “Büszkék lehetünk az európai modellre” – jelentette ki.
Heinz Fischer
Egész Európa számára történelmi jelentősége van az 1989-es esztendőnek, és Magyarország különleges szerepet játszott az eseményekben – jelentette ki Heinz Fischer osztrák államfő.
A húsz évvel ezelőtti történések tanulságaként az emelte ki az osztrák szövetségi elnök, hogy egyetlen diktatúra sem érezheti magát tartósan biztonságban, és ennek – mutatott rá – reményt kell adnia azoknak is, akik a világ legkülönbözőbb részein még elnyomástól szenvednek.
Heinz Fischer köszönetet mondott a magyaroknak, akik 1956-ban áldozatkészségről, majd 1989-ben bátorságról és határozottságról tettek tanúbizonyságot azzal, hogy abban a “korai stádiumban” nagy kockázatot vállalva megnyitották a határokat.
A közös európai jövőről szólva azt a kívánságát fejezte ki, hogy Európa valamennyi államában továbbfejlődjön a készség a párbeszédre, a képesség egymás meghallgatására, arra, hogy a politikai ellentéteket bizalomépítéssel hidalják át, és tiszteljék mások véleményét.
Közösség
Európa soha nem volt ennyire egységes mint napjainkban – mutatott rá a finn, a szlovén és a svájci elnök.
A népek szabadságvágya beteljesül, tartósan azonban nem nyomható el; ezt is igazolják a 20 évvel ezelőtti események – mondta Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke
—-Emlékeznek a német lapok—-
Szimbolikus esemény történelmi következményekkel, Rés a berlini falban, Az európai megosztottság végének megpecsételése – ilyen címekkel számolt be szombaton a német sajtó a vasfüggöny 20 évvel ezelőtti átvágásával, illetve a határnyitással kapcsolatos évfordulóról.
A jubileumról valamennyi német országos napilap megemlékezett, kivétel nélkül “mellékelve” azt az egyaránt történelminek minősített fotót, amelyen Ausztria és Magyarország akkori külügyminisztere, Alois Mock és Horn Gyula átvágja a drótkerítést, jelképesen is megszüntetve a Keletet és a Nyugatot elválasztó vasfüggönyt.
Történelmi nap
A konzervatív Die Welt 1989. június 27-ét történelmi napnak nevezte. Az újság beszámolt a vasfüggöny átvágásának előzményeiről, a határzár korábbi megszüntetéséről, majd az augusztus 19-i páneuerópai piknikről és a szeptember 10-i határnyitásról, ami több tízezer keletnémet számára tette lehetővé a menekülést Nyugatra.
A Horn Gyulát és Alois Mockot ábrázoló fotó eljutott a világ minden tájára – emlékeztetett a Die Welt, utalva arra: a vasfüggöny átvágását olyan láncreakció követte, amely elvezetett a berlini fal leomlásáig.
Médiapuccs
Az ugyancsak konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung – a Die Welthez hasonlóan – kiemelte, hogy 1989. június 27. ténylegesen egy “zsenális médiapuccs” is volt. Miközben a határzár megszüntetése már május 2-án megkezdődött, a klingenbach-soproni határátkelőnél történt eseményt ábrázoló fotó alapján az egész világ azt hihette, hogy június 27. a vasfüggöny átvágásának első aktusa volt.
Az újság ennek kapcsán egyfajta “huszárvágásról” beszélt, utalva arra, hogy mindez egy Bécsben élő fotós, Bernhard Holzner ötlete volt. Holznert ugyanis “felháborította”, hogy a reformkommunista magyar kormány – a határzár megszüntetésével kapcsolatos – “történelmi lépése” gyakorlatilag semmi fajta nemzetközi média visszhangot nem kapott. És Holzner ezt követően javasolta Mock akkori külügyminiszter sajtófelelősének a határ menti fotó elkészítését.
Az osztrák külügyminiszter felkarolt az ötletet, és meg is egyezett erről magyar kollégájával, Horn Gyulával. A cél pedig az volt, hogy a jövő számára dokumentálják az “örültség korszakát”, amikor még kerítés választotta el egymástól a népeket – emlékeztetett a Frankfurter Allgemenie Zeitung.
Átvágták
A liberális Süddeutsche Zeitung ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a június 27-i esemény “megrendezett, mégis történelmi” volt. Az újság ugyancsak emlékeztetett: Alois Mock és Horn Gyula ezen a napon jelképesen átvágta a vasfüggönyt, miközben annak felszámolását Magyarország addigra gyakorlatilag már teljesen befejezte.
A lap visszaemlékezett a páneurópai piknikre, a szeptemberi határnyitásra, és ezzel kapcsolatban rámutatott: a páneurópai rendezvényt mintegy 600 keletnémet turista arra használta fel, hogy a határőröket is meglepve Ausztriába meneküljön. A Németh Miklós vezette budapesti kormány ugyanakkor tudta, hogy a menekülést miért engedélyezte – írta a Süddeutsche Zeitung, úgy értékelve: mindez egyfajta “tesztet” jelentett arra vonatkozóan, hogy a “testvéri országok” miként reagálnak. S ezek teljes “tanácstalansága” bátorította Magyarországot a szeptember 10-i határnyitásra – írta a német liberális napilap.
Történelmet írtunk
Helyszíni riportban számolt be a 20 évvel ezelőtti eseményről a berlini Der Tagesspiegel, hangsúlyozva, hogy az akkori eseményekkel Magyarország “történelmet írt”. A liberális újság rámutatott: a közelmúltban Budapesten járt Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, hogy köszönetet mondjon a “bátor” magyaroknak.
A hétvégi budapesti megemlékezésen Horst Köhler államfő méltatja a magyar hozzájárulást a német és az európai egység előmozdításához, augusztusban pedig Angela Merkel kancellár utazik Magyarországra. Az újság mindennek kapcsán idézte Németh Miklós akkori magyar miniszterelnököt, aki a 20 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve “szerényen” kijelentette: “Magyarország megtette hozzájárulását.”
