A közvélemény-kutatások olyan nagyarányú Fidesz-győzelmet jósolnak egy most vasárnapi választáson, hogy az elemzők szerint nem kizárt, hogy egy esetleges előrehozott voksoláson, vagy 2010-ben a Fidesz-KDNP szövetség kétharmados többséget szerezzen. Lapunk kérdésére, hogy melyek lennének azok a törvények, amelyekhez egy ilyen győzelem esetén hozzányúlnának, Rubovszky György KDNP-s képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja azt válaszolta: jelenleg nem gondolkoznak még azon, mit kéne 2010 tavaszán csinálniuk.
Kisebb parlament lenne
Azt azonban megerősítette: ha elérik a 2/3-ot, valamennyi próbálkozásukat, amelyet az elmúlt években nem sikerült keresztülvinni, ismét napirendre tűzik. Rubovszky példakén említette, hogy Répássy Róberttel közösen még 2006-ban 200 fős parlamentet javasoltak, amelynek napirendre vételét több mint kilencvenszer szavazta le az Országgyűlés. „Ezt követően az MSZP-kormány előállt a 199 fős parlament ötletével, mindent letárgyaltunk, ám nem sikerült elérnünk, hogy a saját törvényüket zárószavazásra bocsássák” – mondta a kereszténydemokrata képviselő, hozzátéve, hogy az ilyen ügyeket kormányra kerülésük esetén ismét elővennék.
De példaként említette az állampolgársági és a választási törvényt is. Ezek módosításait – mint fogalmazott – akkor is tárgyalásra bocsátanák, ha egyszerű többségbe kerülnének. Rubovszky szerint egyébként a választási törvényt a létszámcsökkentés miatti alkotmánymódosítással párhuzamosan változtatnák, ám a jelenlegi választási szisztéma megtartása mellett.
Az FN megkereste az alkotmányügyi bizottság egyik szocialista tagját is. Csákabonyi Balázs a kisebb parlamenttel kapcsolatos felvetésre úgy reagált, hogy azért nem került zárószavazásra a javaslat, mert a Fidesz – mint fogalmazott – fordítva akarta megülni a lovat: azaz az Alkotmányban fektessék le a 199 fős parlamentet, de hogy a képviselőket miként válasszák meg, arról nem szóltak. Szerinte a Fidesz az egyéni választókerületeket hangsúlyozná, mert jelenleg ott erősebb a párt.
Állampolgárság és köztársasági elnöki jogkör
A szocialista honatya, bár „nem tud a Fidesz fejével gondolkozni”, sajtónyilatkozatok alapján azt valószínűsíti, hogy az önkormányzati, az állampolgársági és a választási törvény megváltoztatása mellett a köztársasági elnöki jogkör kiszélesítése is valószínű lenne a Fidesz hatalomra jutásával.
Csákabonyi Balázs hangsúlyozta: reméli, hogy a Fidesz nem fog kétharmadot kapni, de ha ilyen arányú győzelem esetén tárgyalást kezdeményeznek az MSZP-vel, akkor „semmi sincs kizárva”, még akár konszenzus is létrejöhet bizonyos kérdésekben. Az alkotmányügyi bizottsági tag megjegyezte, hogy 1994 és 1998 között, bár az MSZP-SZDSZ-koalíciónak megvolt a kétharmada, összesen kétszer nyúltak az alkotmányhoz, akkor is ötpárti konszenzussal (a hat parlamenti pártból). Kérdésünkre, hogy szerinte a Fidesz is hajlandó lenne-e arra, hogy csak konszenzussal hozzon döntéseket, ezzel mintegy megkötve saját kezét, az MSZP-s képviselő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.
Mit változtatna meg a Fidesz?
„A kétharmados jogszabályok körében egyébként több olyan is van, amelyeknek régóta szükséges a módosítása, ezek mindenképpen napirenden maradnak, ilyen például a választási törvény, az állampolgárságról szóló törvény, az önkormányzati törvény, a médiatörvény, a párt- és kampányfinanszírozást meghatározó jogszabályok” – hangsúlyozta a Political Capital szakértője, Juhász Attila.
A Nézőpont Intézet vezető elemzője is a választási törvényt és a kisebb parlamentről szóló jogszabály esetleges változását emelte ki. Szabó Márk szerint azonban, mivel egy kétharmados többségben benne rejlik egy részérdekektől tagolt kormánypárti frakció(szövetség), nehéz előre megjósolni, mely területekhez nyúlna a feltételezett kabinet.
Elkötelezettség vagy kommunikáció?
Ám Juhász Attila véleménye szerint azt, hogy ezeket milyen irányba módosítaná a Fidesz, ma nem lehet megmondani. „Az viszont tény, hogy több változtatás mellett is elkötelezte magát a párt. Így például kisebb létszámú parlament mellett kardoskodik a kommunikáció szintjén, miközben a jelenlegi választási rendszer lényeges megváltoztatása nem feltétlenül érdeke” – mondta Juhász Attila.
Szerinte ugyanígy nagy kérdés lehet, hogy a Fidesz állampolgárságot adna-e a határon túli magyaroknak, hiszen ez a lépés a 2004-es népszavazás tapasztalatai alapján belföldön feltehetően nem jelentene politikai hasznot, a szomszédos országok feltételezhető reakciójáról nem is beszélve.
„Végül azt is meg kell jegyezni, hogy a 2/3-os többség nem pusztán a jogszabályok esetében érdekes, hanem a fontos tisztségviselők (köztársasági elnök, legfőbb bíró, Alkotmánybíróság tagjai, ombudsmanok, stb.) megválasztásánál is. Nem feltétlenül kell megváltoztatni az Alkotmányt ahhoz, hogy egy kétharmados többséggel bíró kormányzat jelentősen átírja a közjogi intézmények egymáshoz való viszonyát” – hangsúlyozta Juhász Attila.
Jogilag bármit megtehet a kétharmados többség
Technikailag a kétharmados többség alkalmas arra, hogy arra támaszkodva egy kormány átrajzolja a magyar közjogi-alkotmányos berendezkedést – szögezte le Szabó Márk, a Nézőpont Intézet vezető elemzője. „Csakhogy a politika világa nem feltétlenül feleltethető meg a képviselői matematikának, vagyis hiába rendelkezik egy adott párt, vagy éppen koalíciós többség – mint az MSZP és az SZDSZ 1994 és 1998 között – minimum 258 mandátummal, egy ilyen széles táborban könnyen felszínre kerülhetnek az eltérő érdekek és számítások, megakadályozva a valós kétharmad működésbe lépését” – tette hozzá lapunk kérdésére a szakértő.
Szabó Márk szerint ezzel együtt a mindenkori, akár „egyharmados” ellenzék számára komoly lehetőségek maradnak a közjogi térben, hiszen például a népszavazáshoz való folyamodás nem elhanyagolható súlyú fegyver a kormánnyal szemben. „A technikai és a politikai érvek mellett azonban létezik egy harmadik szempont is: a demokratikus elv, vagyis hogy a választók ilyen többségű felhatalmazása miért ne szolgálhatna legitimációul egy erős kormányzatnak” – hangsúlyozta a vezető elemző.
Politikailag át kell vinni
Közjogi értelemben a 2/3-os parlamenti többség minden törvény, akár az Alkotmány átírására is lehetőséget ad – emeli ki Juhász Attila is. A Political Capital vezető elemzője hozzáteszi azonban, hogy mindez nem pusztán közjogi kérdés, hanem politikai is. „Azaz politikai érveléssel akkor is lehet majd vitatni, ellenezni a Fidesz ilyen döntéseit, ha azok formai szempontból nem kérdőjelezhetőek meg, a Fidesznek pedig meg kell majd védenie a nyilvánosság előtt a törekvéseit, amennyiben önállóan kívánna módosítani kétharmados jogszabályokat” – véli Juhász Attila.
Szerinte a szóba jöhető törvények esetleges változtatásának tartalmától függetlenül, az lehet a legfőbb vitatéma, hogy a Fidesz egyedül változtat-e, vagy sem. Voltaképpen már most elkezdődött erről a politikai vita, pedig a Fidesz még nincs is kormányon.
