Gyurcsány Ferenc meglepte az országot azzal, hogy közölte: lemond, mert akadályt jelent a gazdasági válságból való kilábaláshoz szükséges reformok útjában – emelte ki a tekintélyes amerikai lap. Gyurcsány nem rejtette véka alá, hogy súlyos csorba esett a tekintélyén 2006-ban, amikor nyilvánosságra került egy gyűlésen mondott beszéde, amelyben elismerte: a gazdasági helyzetet illetően hazudtak, hogy megnyerjék a választásokat. A rádióban is bejátszott beszéd tiltakozásokat és zendüléseket váltott ki, amelyekben ezrek sebesültek meg – írta a washingtoni lap.
A The Washington Post úgy fogalmazott, hogy Gyurcsány Ferenc, miközben új kormány alakítását javasolta, úgy tűnik, bebiztosította helyzetét. Néhány órával ugyanis azután, hogy közölte, kész lemondani, újraválasztották a Magyar Szocialista Párt elnökévé, a szavazatok több mint 80 százalékával. Ezáltal beleszólást nyert lehetséges utóda kiválasztásába. A lap idézett olyan elemzői véleményt, hogy Gyurcsány Ferencnek a lemondás bejelentésével az volt a szándéka, hogy megerősítse párton belüli helyzetét. „Nem világos, mi a valódi szándéka, hogy feladja-e a helyét (…) vagy csak meg akarja mutatni, nincs helyette más” – mondta Milován Orsolya, a Nézőpont Intézet szakértője, aki megjegyezte: a kormányfő nem említett senkit, aki a helyére léphetne.
A The New York Times is beszámol a magyarországi eseményekről, kiemelve, hogy nincs nyilvánvaló utóda Gyurcsány Ferencnek, és nem zárható ki, hogy végül hivatalában marad. A kormányfő felajánlotta lemondását, hogy egy új kormány kivezethesse a válságból a Magyarországot, amely az egyik legsúlyosabb gondokkal küzdő gazdasággá vált Európában – írta a befolyásos liberális lap.
Az újság szerint Gyurcsány Ferenc bejelentése a legtapasztaltabb budapesti politikai elemzőket is meglepte, akik azt találgatták: a kormányfő ajánlata vajon komoly lemondási szándékot tükröz, vagy egy népszerűtlen politikus húzása, hogy megerősítse helyzetét krízis idején. Akárhogyan is van, a kavarodás felfokozza a bizonytalanságérzetet abban az országban, amely a volt kommunista országok között egykor mágnesként vonzotta a befektetőket, s amelynek már az előtt nehézségei támadtak, hogy a hitelpiacok elkezdtek befagyni és a világgazdaság a recesszió felé vett irányt – írja a lap.
