Öt területen javasolt jelentős átalakításokat hétfői parlamenti beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, többek között a szociális rendszerhez is keményen hozzányúlnának. A javaslat lényege, hogy az adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lenne a családi pótlék, illetve a mindenkinek egyformán járó támogatások is: az anyasági, illetve a gyermeknevelési támogatás.
A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás képzési támogatássá alakul, vagyis ha a gyerek nem jár iskolába, akkor a támogatás sem jár. A változtatások szerint a felemelt összegeket 19 százalékos adóval sújtják, és kormányzati számítások szerint az alacsony jövedelműeknél ez nem jelent változást, de az átlagbér felett keresőknél már nettó kiesést eredményezhet.
A kismamák szketpikusak
Megváltozna a gyed is. Az továbbra is legfeljebb két évig lenne adható, de hat hónap helyett egy év munkaviszony lesz a feltétele a folyósításának. A gyedet tehát annyi időn át folyósítanák, mint amilyen hosszú volt a szülési szabadság előtti munkaviszony.
Így aki csak egy évig dolgozott a gyerekvállalás előtt, egy éven át kapná csupán a gyedet is. 2010. január elsejére létrehoznak egy olyan központi rendszert az államkincstárban, amely valamennyi állampolgárról számon tartja: mennyi támogatást kapott szociális célból és milyen okból. 2011-től már az önkormányzatok által adott támogatásokat is rögzítené a rendszer.
Kata 31 éves, háromgyermekes anya. Kislánya születése előtt hat évig dolgozott egy bankban, magas fizetésért. „Bruttó 370 ezer forint volt a keresetem. A lányom születése óta nem dolgozom, ugyanis 2007 végén ikreket szültem. A lányom hiába nem töltötte még be a három évet, utána már nem kapok semmilyen juttatást, egyedül a családi pótlékot. A fiúk után összesen 80 ezer forint jár, de ebből – és a három gyerek után járó 46 ezer forintos családi pótlékból – kéne eltartanom őket. Ikrekkel annyi kedvezmény jár, hogy a huszonezer forintos gyest iskolás korukig vehetjük igénybe. Mi viszont szeretnénk még gyereket, ám ez azzal járna, hogy ezt a kedvezményt is elbukjuk” – mondja.
Kata egyébként egyetért azzal, hogy ezeket a juttatásokat munkaidőhöz kössék, de szerinte megengedhetetlen volna, ha két gyerek között is vissza kéne menni dolgozni. „Ahol mi lakunk, nincsenek normális bölcsődék. Ahhoz, hogy a rendszer valamennyire is működőképes legyen, előbb építeni kéne óvodákat, bölcsődéket. Hova vigyem a gyerekeket, ha vissza kell mennem dolgozni? Egy babysitter vagy magánintézmény már többe kerül, mint a gyesem összesen.”
Kiskapuzó kismamák
A 35 éves Orsolya is tipikus példája a rendszernek. Két gyereke van, a nagyobbik lassan három, a kisebbik egy hónap múlva féléves. Azaz, éppen most váltanak majd terhességi-gyermekgondozási díjról gyermekgondozási díjra. Gyógypedagógusként nettó 120 ezer forintot keresett.
Ahhoz, hogy második gyereke után is elfogadható gyedet kapjon, ahogyan ő mondja „kiskapuzni” kellett. „Amikor a nagyobbik gyerekem betöltötte a második életévét, papíron visszamentem dolgozni, de rögtön táppénzre is mentem. Ez azt jelenti most, hogy a kicsi után a táppénzből számolják ki a gyedemet, ami jó esetben 75 ezer forint lesz” – számolgat Orsolya.
Az anyuka azt mondja, nem teljesen egyértelműek a kormány szándékai. „Nekem rögtön az egyetemisták jutottak eszembe. Mi lesz akkor, ha valaki még az idő alatt esik teherbe, de meg szeretné tartani a babát? Ő nem kaphat majd gyedet, mert nem dolgozott? Ha ez valóban így lesz, azzal szerintem nagyon megcsappan majd a gyermekvállalási kedv, sőt akár az abortuszok száma is megnőhet” – véli.
Tisztázatlan viszonyok
„Amíg nincsen előterjesztés, addig csak találgatni tudunk”- így reagált lapunknak Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese a tervezett változásokra. Szerinte kulcsfontosságú lenne meghatározni, mit jelent pontosan a „szülés előtti időszak.”
„A gyermekgondozási díjon lévő időszak is ide számít? Mi van, ha valaki a kétéves gyermeke mellett szülné a következőt? Ebben az esetben vissza kell mennie újabb két évre a munkaerőpiacra?” – teszi fel a kérdéseket az elnökhelyettes, és rögtön hozzáteszi: „Őszintén reméljük, hogy nem erről van szó.”
Morvayné szerint ez esetben ugyanis aránytalan korkülönbség lenne a gyerekek között, amivel csak azt érnék el, hogy a gyerekek nemcsak hogy nem tudnak együtt játszani, de kitolódna a felnevelésük időszaka is, ami szintén számos problémával járna.
Későbbre tolódhat a gyermekvállalás
„Azt szeretnénk, ha a kisgyermek gondozási időszaka is munkaviszonynak számítana. Ezen felül a kormánynak figyelembe kell vennie egy sok évvel ezelőtti alkotmánybírósági döntést, ami szerint minden módosításnál elegendő felkészülési időt kell hagyni. Súlyos következményekkel járna például, ha a már várandós, vagy otthon lévő, de második vagy további gyermeket tervező családokra hirtelen szakadnának rá a változások” – véli.
Morvayné szerint az is kérdés, hogy mi lesz az egyetemistákkal. „Most ők is kaphatnak gyedet, de mi lesz később? Nagyon nem lenne szerencsés, ha az volna a cél, hogy a harmincas évekre tolódjon ki a gyermekvállalás.” A Nagycsaládosok Országos Egyesülete egyébként most is párbeszédet kezdeményez a kormánnyal, ahogyan az elnökhelyettes fogalmaz, azért, „mert tapasztalataink szerint mindig abban a stádiumban érdemes szólni, amikor még van idő a hibák kijavítására.”
Az ellenzék sem ért egyet
Valamennyi ellenzéki párt bírálta Gyurcsány Ferenc beszédét. A Fidesz és a KDNP szerint ezek a tervezett intézkedések újabb súlyos megszorításokat jelentenek. Az MDF azért bírálta a kormányfőt, mert szerinte előkészítetlenül állt elő a javaslataival. Az SZDSZ pedig közölte, hogy ezeket a lépéseket már jóval korábban meg kellett volna tenni, és a liberálisok szerint akkor ma nem lenne ilyen súlyos helyzetben az ország.
