Már szinte valamennyi párt belekeveredett a IX. kerületi ajánlószelvény-botrányba: a Fidesz feljelentést tesz a Jobbik ellen, mivel azt állítják, hogy a legnagyobb ellenzéki párt cédulákat adott a MIÉP-nek, hogy ezzel gyöngítsék a Jobbikot.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője úgy fogalmazott: a Jobbik „ismét egy nyilvánvaló képtelenséggel próbál némi médiafelülethez jutni”. A politikus véleménye szerint ez az eset is alátámasztja a ferencvárosiaktól származó korábbi jelzéseket, melyek szerint más pártok aktivistái is a Fidesz nevében gyűjtöttek ajánlószelvényeket.
Novák Előd, a Jobbik választási bizottsági delegáltja lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a Fidesztől kapta a MIÉP azokat a kitöltött kopogtatócédulákat, amelyeknek személyi adatait 415 hamis szelvényére másolták.
Hozzáteszi: a hamis szelvényeken feltüntetett 415 ajánló közül több mint tucatnyit nyilatkoztatva végül mindegyikükről kiderült, hogy a Fidesznek adták kopogtatócédulájukat. „Többen személyesen a pártirodába vitték, valaki magának a jelöltnek a kezébe adta, mások fideszes önkormányzati képviselőnek. S mindezt írásban is tanúsítják” – fogalmaz a Jobbik közleménye.
Az önjelöltek kiszűrésére hozták létre a rendszert
Magyarországon még 1989-ben döntötték el, hogy ahhoz, hogy valaki országgyűlési, vagy önkormányzati képviselő legyen, 750 ajánlást össze kell gyűjtenie. „A rendelkezést azért vettük bele a törvénybe, hogy elejét vegyük az önjelölésnek, azaz ahhoz, hogy valaki képviselő lehessen, egy minimális társadalmi támogatottságot fel kelljen mutatni” – mondta lapunknak Tóth Zoltán, aki maga is részt vett a Nemzeti Kerekasztal választási törvényt kidolgozó szakértői testületében.
A választási szakértő kifejtette: azért épp 750 ajánlást kell begyűjteni, mert ez elég sok ahhoz, hogy ne lehessen pusztán a családi vagy baráti körből összeszedni, ám nem túl sok ahhoz, hogy elháríthatatlan akadály legyen a jelöltnek.
Csak be kell tartani a törvényt
„Vannak országok, ahol nincs jelölés, például az Egyesült Államokban. Ott viszont az önjelölteknek nincs semmi esélyük” – fogalmazott Tóth Zoltán. Hozzátette: a világon összesen 10 fajta ajánlási rendszer van. Németországban például a miénkhez hasonló a szisztéma, azzal a könnyítéssel, hogy azon párt jelöltjeinek, akik legalább két ciklus óta a képviselőházban vannak, nem kell összegyűjteniük a szelvényeket.
Franciaországban a jelölés feltétele egy igen magas kaució: ha a jelölt nem ér el a voksoláson legalább 3 százalékot, elúszik a pénze. Angliában pedig csak a pártok állíthatnak jelöltet.
Az elmúlt hetek ajánlószelvény-botrányaival kapcsolatban Tóth Zoltán úgy véli, hogy ha a pártok nem képesek tanulni, és mindenki mindenáron képviselő akar lenni, a pártok pedig egymást etetik a hamis ajánlócédulákkal, arra nem a törvény módosítása a válasz. „Kultúremberként kellene viselkedi, ha betartják a törvényt, az nagyon jól működik” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: mindegyik rendszerben lehetséges visszaélés, mindenfajta ajánlásban van biztonsági deficit.
Vasárnap választ Ferencváros
Ferencvárosban január 11-én tartanak időközi parlamenti választást. Erre azért kerül sor, mert Gegesy Ferenc (SZDSZ) polgármester szeptember közepén lemondott parlamenti mandátumáról, amelyet a 2006-os választáson a 12-es számú budapesti egyéni választókerületben szerzett.
Korábban a helyi választási bizottság Jobbik által delegált tagja hívta fel a sajtó figyelmét arra, hogy az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része álláspontja szerint fénymásolt hamisítvány. Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy három párt – az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) – által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka valóban hamis. Ezért e három párt jelöltjei nem indulhatnak az időközi választáson.
