Ha nem számolja fel a parlament az évek óta fennálló mulasztásos alkotmánysértést, a következő választások vesztese akár meg is óvhatja a szavazás végeredményét – állítja László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője.
Egyenlőtlenségek (Fotó: MTI)
Ahogy arról korábban a FigyelőNet is beszámolt, a PC arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy a választókerületek kijelölése már rég nem igazodik a népességmozgáshoz, így fordulhat elő, hogy egyes szavazatok két és félszer annyit érnek, mint a többi. László lapunknak a Veszprém megyei 6-os körzetet hozta fel példaként, ahol 27 073 szavazó dönt a mandátumról, míg Pest megye 4-es körzetében, Gödöllőn 67 092-en küldhetik el a képviselőjüket a Parlamentbe.
László a FigyelőNetnek elmondta, a januári, ferencvárosi időközi választás után kifogással élnek az ügyben a helyi választási bizottságnál, hogy kiderüljön, milyen érvekkel legitim egy ilyen választás. „Az ország járna rosszul, ha a változatlan körzethatárok mellett a következő választás vesztes pártja megóvná a végeredményt. Ha el is utasítják az óvást, hetekig bizonytalanságban élnénk” – teszi hozzá a választási szakértő.
Nagy különbségek
Az Alkotmánybíróság egyébként 2007 nyaráig adott haladékot a helyzet rendezésére, mint írták, a választókerületi létszámok különbsége sehol sem haladhatja meg a kétszereset. Az Európa Tanács még szigorúbb a kérdésben, ők ugyanis plusz-mínusz tizenöt százalékos eltérést tartanak elfogadhatónak. Igaz, a magyar parlamentet semmi nem kötelezi, és a késlekedésnek sincs szankciója.
A kérdés utoljára tavaly merült fel, amikor az SZDSZ elnökválasztási kampányában Fodor Gábor rajzolta újra a választási térképeket. Az ügyben egy ötpárti találkozó is létrejött, és a felek megegyeztek abban, hogy Fodor térképe megfelelő alap a további tárgyalásokhoz. E szerint a főváros négy mandátummal kevesebbet kapna, míg Pest megye hét, Győr-Moson-Sopron kettővel többet.
Trükköznek
Parlamenti forrásaink egyébként megerősítették, hogy a körzethatárok átrendezése azért „megy lassan”, mert a pártok trükköznek a választókért, másrészt „senki nem szeretne magának egy nagylakótelepes vagy egy kihalt iparterületes körzetet.”
Lapunk megkereste az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökét, Csiha Juditot (MSZP), aki optimista az ügyben. Mint elmondta, 2010-re elkészülhetnek az új körzethatárok, ugyanis a pártok szakértői folyamatosan számolnak. „A kérdés függ a parlamenti létszámcsökkentéstől és a lakossági átrendeződéstől is” – magyarázta a kétharmados többséget igénylő probléma összetettségét a szocialista politikus.
Csak csomagban
Balsai István, a bizottság fideszes tagja szerint a kérdés rendezését legfőképp az hátráltatja, hogy a Fidesz csak a kisebb parlamenttel együtt tárgyalná az ügyet, míg a szocialisták nem.
Szerinte furcsa, hogy míg a fővárosból közel háromszázezer ember költözött Pest megyébe, addig Budapestnek nem lett kevesebb mandátuma a parlamentben, ahogy Pest megyének sem lett több. Balsai a FigyelőNetnek nem tagadta, hogy a probléma rendszeresen elsikkad, és arra sem lát komoly esélyt, hogy a következő választásokig megoldódna.
