Belföld

Nemzeti csúcs – percről percre

Gyurcsány hosszú távú nemzeti megállapodást kötne, és szerinte 2009 átmeneti időszak lesz, ahol óvatosnak kell lenni. Orbán Viktor nemzeti növekedési programot hírdetne. Dávid Ibolya konkrétumokról is beszélt. Fodor Gábor az állami kiadásokat csökkentené. Videó.


16.05

Véget ért a nemzeti csúcs.

15.56

Miután senki sem kívánt hozzászólni a miniszterelnök záróbeszédéhez, Glatz Ferenc, az MTA egykori elnöke, az ülés utolsó etapjának levezetője megköszönte a részvételt és a meghívást. “A párbeszédre való készség egy magatartáskulturális váltást is igényel, és ez most megtörtént” – véli Glatz Ferenc.

A volt MTA-elnök szerint a kormányzaton a sor, hogy éljen azzal a helyzettel, hogy a párbeszéd megindult.

Azt is megköszönte, hogy az MTA-t választották helyszínül, hiszen szerinte az akadémia a nemzet tanácsadója lehet.

15.37

Gyurcsány Ferenc meghívóként köszönetet adott az akadémiának, hogy helyt adtak a rendezvénynek, és a résztvevőknek is, hogy ott voltak. A miniszterelnök kifejtette: az Alkotmány rögzíti, kinek kell döntseni az ország ügyeiben, ám szerinte ott van egy mögöttes elv is: a megegyezésre törekvés. Örült ezért, hogy ennyi különböző érdeket képviselő embert leült egy asztalhoz, és – mint fogalmazott – konstruktivitást látott. Gyurcsány az őszödi beszédre utalva kifejtette: nem követi el még egyszer azt a hibát, hogy nem nyilvánossan ossza meg nézeteit. Beismerte: ő is eddig népszerűségi versenyt folytatott, ehelyett pedig felelősségi versenyt kéne folytatni.

Az adócsökkentés és az állami kiadás növelése erdménye volt, hogy most kiigazításra van szükség – ismerte el Gyurcsány Ferenc, aki vagy közel állt, vagy tagja volt az adott időszak kormányainak.

A világ országaival példálózva elmondta: átdolgozzák a költségvetést, csökkentik az állami kiadásokat, az adócsökkentést pedig felfüggesztik.

Új középtávú társadalmi-gazdasági programra van szükség a miniszterelnök szerint. “Stabilizációról és növekedésről kell közösen új programot alkotni” – fogalmazott Gyurcsány. Szerinte óvatosnak és körültekintőnek kell lenni 2009-ben, mert nem láthatjuk a folyamatok végét.

Az elhangzott javaslatok közül egyetért azzal, hogy az adóalapok fehérítésében lehet lépni, miként azzal is, hogy dönteni kell: az ilyen javaslatokat közösen nyújtják be, vagy külön-külön. De tetszik neki Dávid Ibolya javaslata is, hogy a szociális támogatásokról hogyan lehet még inkább rászorultsági alapon dönteni.

Gyurcsány Ferenc azt mondta: 2009 átmeneti időszak lesz, mert óvatosnak kell lenni, ezért lesznek döntések, amelyeket nem fognak meghozni, elhalasztanak.

A miniszterelnök szerint az eddiginél szorosabb együttműködés kezdődhet. “Engem nem tudnak eltántorítani attól, hogy ezt szervezzem” – fejezte be beszédét.

15.34

Szili Katalin házelnök szerint közös felelősség, hogy változtassanak, szerinte az egész nemzet figyelte a tanácskozást.Véleménye szerint megérte összehívni ezt a tanácskozást, és az első lépést megtették, hogy megoldják a válsággal kapcsolatos kérdéseket. Szili megismételte a “nemzeti minimumra” vonatkozó javaslatát, amelyben szerinte a jelen lévők meg tudnak egyezni.

15.29

Az egykori szocialista főpolgármester-jelölt, az önkormányzati bizottság elnöke, Gy. Németh Erzsébet elmondta: ha olcsóbb, hatékonyabb államot akarunk, akkor hatékonyabb önkormányzati rendszer kell. A mostani rendszert nehéz finanszírozni és múködtetni, ám a rendszer gyökeres átalakításába eddig senki sem vágott bele, erről a pártok nem tudtak megállapodni. Gy. Németh Erzsébet decentralizációt sürget, és örül, hogy ebben valamennyi önkormányzati szervezet felszőlalt és az átalakításban egyet értett.

15.25

Molnár Gyula, XI. kerületi szocialista polgármester a területi önrkományzatok képviselében felszólalásában elmondta, minden olyan döntést, amelyet a kormány a válság ellen tesz, hogy az ne az embereken csattanjon, azt a TÖOSZ (Területi Önrkományzatok országos Szövetsége) támogatja. Kiemelte ugyanakkor: a törvényeket a parlamenti pártok fogadják el, hiába fogadnak el valamit a szakértők, a szakma, ha azt utána nem, vagy nem úgy nyújtják be a parlamentbe.

15.07

Podolák György csak egy kérdést tett fel: milyen felelős politikai vezetés az, amelyik válság idején előrehozott választásokat sürget.

14.57

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kapott szót. Szerinte nincs eldöntve, hogy a pénzügyi válság kezelésére, vagy az ezt követő belső válság kezelése a célja ennek a tanácskozásnak. Gaskó szerint az azonnali válságkezelés a kormány feladata. Hozzátette: a válság azokat a bérből és fizetésből élőket fogják legrosszabban érinteni, akiktől az elmúlt két évben is türelmet kértek. A szakszervezeti vezető szerint nem várható el az emberektől, hogy a harmadik évben is ők vigyék a vállukon az országot. Gaskó István, mielőtt letelt volna a felszólalási ideje, figyelmeztetett: meg kell teremteni a kormányzati többséget.

14.53

Gémesi György, a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke kifogásolta, hogy a délelőtti blokkban, mint munkáltatók, nem kaptak szót. Kiemelte: az önkormányzatoknak sok pénze van, ha metróról van szó, ha a színesfémlopásról van szó, ám utóbbiról azóta sem fogadták el a javaslatukat. Szerinte a legfontosabb a kötelező feladatok átvizsgálása, abból a szempontból, hogy mit lehet választható feladatnak áttenni, ezzel könnyítve az önkormányzatok helyzetét. Gémesi szerint nem lesz felemelkedés addig, amíg a morális válság meg nem oldódik.

14.39

A főpolgármester, Demszky Gábor Bod Péter Ákos felszólalására úgy reagált: Budapest nem egy gazdátlan, hanem egy sok “gazdával” rendelkező város.

14.33

Olajos Péter MDF-es EP-képviselő a következő felszólaló. Szerinte Európa kihívás előtt áll, és megtalálta a válaszokat is: elkezdtek az egyes államok specializálódni, kiválasztottak egy területet, hogy miben lehetnek a világ legjobbjai. Ő ilyen központi területnek tartja a zöldiparral kapcsolatos ágazatokat, vagy a biotechnológia.

A nemzeti csúcs képekben - KÉPGALÉRIA!

A nemzeti csúcs képekben – KÉPGALÉRIA!


14.33

Vizi E. Szilveszter átadta az ülés elnöklését Glatz Ferencnek.

14.29

Veres János pénzügyminiszter is szót kért. Mint elmondta, a kifehérítési csomag kerüljön a törvényhozás elé, ezt képviselők is benyújthatják, de ezt a kormány is megteheti. Hangsúlyozta, utalva a korábbi felszólalásokra: 1999 és 2006 között csökkent az adóterhelés, ezt követően emelkedett. A miniszter szerint van egy olyan kérdés, amit mindenki támogathat: ez pedig a közpénzügyi szabályozás. Felszólított: értsenek egyet a parlamenti pártok, és támogassák azt a parlamentben.

14.25

Szent-Iványi István szabad demokrata EP-kévpsielő felszólalását azzal kezdte: senki sem tudja, mire kell felkészülnünk, több forgatókönyv van. Véleménye szerint még van küzeni valónk, és a jelen helyzetre kell koncentrálni. “A válság nem csak veszély, hanem egy esély is” – véli a politikus. Szerinte az a legnagyobb hiba, ha mindent hagyunk a régiben. Ő adóreform nélkül nem látja megoldhatónak a helyzetet. Középtávú megoldásnak véli az euró bevezetését.

14.21

Csiha Judit, a parlament Alkotmányügyi bizottságának szocialista elnöke elmondta, sajnálja: akadtak, akik nem tudták otthon hagyni ellenszenvüket, és olcsó poénkodással jöttek a tanácskozásra. Véleménye szerint ma az ott ülők felelőssége: közös pontot kell találniuk, mert ha széthúznak, sebezhetőek. Minden lépés csak a családok és vállalkozások védelmét szolgálhatják, és ebben a jelen lévők érdekei azonosak – fogalmazott Csiha Judit.

14.08

Drága az önkormányzati rendszer: Magyarországon annyi helyhatóság van, mint az Egyesült Államokban, New York négy, Budapest 23 kerülettel működik – mondta Róna Péter. A közgazdász szerint ezért drága a politikai osztály fenntartása.

13.59

A vezetési válságot mutatja, hogy a kormánynak nincs többsége a Parlamentben. Gyurcsány már nem kérhet semmit a polgároktól és a vállalatoktól – vélte Kósa Lajos. Debrecen polgármestere arra kérte a kormányfőt, hogy most, a csúcson hagyja abba.

13.31

Parragh László, az MKIK elnöke a hazai vállalkozók nevében úgy vélte: nyakunkon a gazdasági válság. A kamarai vezető szerint amíg kiadáscsökkentés nincs, addig a cégek nem tudnak belenyugodni az adócsökkentés elmaradásába.

Parragh arra kérte a kormányt, hogy az uniós pénzeket fordítsák konjunktúra-élénkítésre.

13.26

A válságkezelés egyik alapszabálya, hogy abba kell hagyni az önámítást – mondta Bajnai Gordon gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint ma a munkahelyek megmentéséért küzdünk. Csak középtávon lehet adót csökkenteni – mondta. Bajnai szerit az uniós pénzek 19,5 százalékát kapják a kkv-k, nem 3,5-t, mint ahogy Orbán mondta.

13.23

Az adórendszer egyszerűsítésével is jelentősen enyhíteni lehetne a vállalkozások terheit az egyensúly veszélyeztetése nélkül is – mondta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője.

13.20

Általános bizalmi válság van, nemcsak itthon, hanem az egész világon is – vélte a nemzeti csúcs második részének levezető elnöke, Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke.

12.36

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemzeti csúcs első feléről ebéd előtt azt mondta: szerinte az volt a legizgalmasabb, hogy a munkaadók és a munkavállalók képviselői is azt mondták, hogy nem szabad adót csökkenteni. Úgy gondolja, hogy ezzel Demján Sándorék túllépték a saját árnyékukat, és a rövid távú érdekeikkel szembe tudtak helyezkedni.

A devizahitellel rendelkezők ügyét a kormány jövő szerdán tárgyalja – közölte a kormányfő. Itt azt szeretnék elérni, hogy a törlesztő részletek az árfolyamok nagy ingadozása idején ne nőjenek meg a olyan módon, hogy a háztartások ellehetetlenüljenek. Mindezt a kormány úgy kívánja elérni, hogy ez ne terhelje a költségvetést, hanem a bankok módosítsák a hitelszerződéseiket.

12.34

Pálinkás József levezető elnökként azzal zárta a délelőtti tárgyalást, hogy megdicsérte a résztvevőket, hogy az idővel jól gazdálkodtak.

12.30

Gál Zoltán azt emelte ki, hogy a közpénzügyi rendszert az alkotmányos szabályok felülvizsgálata nélkül nem lehet rendbe tenni. Ehhez az kell, hogy a parlament kétharmados többséggel változtassa meg e szabályozókat.

A Gál mögött ülő Budai Bernadett kormányszóvivő rágózik.

12.23

Az Országgyűlés volt elnökeként szólt hozzá a vitához Áder János, aki igazat adott Sólyom Lászlónak abban, hogy távol maradt a nemzeti csúcstól. Szerinte sincs hatásköre a nemzeti csúcsnak a tényleges cselekvésre. Áder kétségbe vonta azt is, hogy a kormány minden információt nyilvánosságra hozott az ország jelenlegi helyzetéről.

12.18

Mindenki szégyellheti magát, aki az asztal körül ül – kezdte felszólalását Demján Sándor. A VMOSZ elnöke szerint nem lehet ilyen helyzetben kortesbeszédet mondani, megegyezési kényszer van a fizetőképesség megőrzése érdekében.

Fél évig nominális szinten sem lehet a béreket megőrizni, adónöveléssel sem lehet szűkíteni a hiányt – vázolta a vállalkozók alapállását Demján.

12.11


Nézzen képeket a nemzeti csúcsról (Fotó: MTI)!

Nézzen képeket a nemzeti csúcsról (GALÉRIA)


Daróczi Dávid
kormányszóvivő a folyosón lapunknak elmondta, hogy a nemzeti csúcs idején nem kívánnak nyilatkozni, és a résztvevők sem közölték, hogy sajtótájékoztatót tartanának. Ugyancsak jelezte, hogy ezzel a tanácskozással csak a párbeszéd elindítása volt a cél. Ha a nemzeti csúcs továbbra is össze kíván ülni, akkor azt támogatni fogják.

Az ebédszünetben tartott állófogadáskor is karanténban tartják az újságírókat, nekik különebédet adnak. A pogi már elfogyott.

12.03

Gazdasági válság követheti a pénzügyi válságot, mert amikor sok olcsó pénz volt a világban, még jobban eladósodtunk – mondta Járai Zsigmond. Megbukott a konvergenciaprogram is, mert hiányzik belőle a gazdaságélénkítés.

A válság kivédésére gyenge lépéseket tett a kormány és a jegybank – mondta Járai, kommunikáció van, lépések nincsenek – vélte.

A finanszírozási igényt csökkenteni kell, a GDP 4-5 százalékát meg kell takarítani, meg kell csinálni az elmaradt reformokat, és meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit – mondta Járai.

A pénzügyi rendszerbe pénzt kell pumpálni, ami csak adócsökkentésből lehetséges – mondta a jegybank előző elnöke.


12.00

Nem tanultunk a múlt hibáiból – véli Bod Péter Ákos. A 80-as évek nagy állami beruházásai, a valós adatok elhallgatásai óriási eladósodáshoz vezettek. A mai helyzet kísértetiesen erre hasonlít. Azt sem tanultuk meg, hogy nem lehet jóléti fordulatot hitelből végigvinni. Bod kijelentette, hogy a válság megoldásában a szakértők segítenek ugyan, de a felelősség a kormányé.

11.49

Még nem értük el a válság alját – mondta Surányi György, a jegybank volt elnöke, aki szerint a 10-15 éve rendkívül laza fiskális és monetáris politikák tették lehetővé az árbuborék kialakulását.

A növekedés feltételeit nem sikerült megteremteni az elmúlt két évben, ezért a büdzsé kiegyensúlyozása önmagában kevés; a további szigorítás reálgazdasági válságot hoz.

Radikális kiadáscsökkentés után az MDF által javasolthoz hasonló adócsökkentés kell, de a társadalom minden egyes tagjának áldozatot kell hoznia.

11.46

A távlatos gondolkodás szükségességéről beszélt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.


11.45

Medgyessy Péter szerint kell egy nemzeti minimum, amelyben a tanácskozás együtt tud érteni. Ezért egy nyilatkozat elfogadását javasolta a nemzeti csúcsnak, amelyben a résztvevők megerősítik, hogy közösen elkötelezettek a nemzet jobbra fordításán, előnyben részesítik az összefogást, és elkötelezettek abban, hogy a válság miatti súlyos változásokat keresztülviszik.

Ma Medgyessy szerint a gazdaság instabilitása és a stagnálása a legfőbb veszély. Takarékos államara van szükség, ami a kiadások csökkentésével jár. Ez azonban önmagában nem eredményez gazdasági növekedést. Az adóreform a volt kormányfő véleménye szerint nemcsak adócsökkentést jelenthet, hanem adóátrendezéseket is. Menedzserszemlélet kell, nem főkönyvi szemlélet az adóreformhoz – jelentette ki. Azt is kiemelte, hogy nem tartható fenn, nincs indoka a magyar kamatpolitikának.

11.35

Boross Péter fenntartásait fejtette ki azzal kapcsolatban, hogy először a pártok szólhattak hozzá a vitához, ahelyett hogy a felkészült szakemberek mondhatták volna el véleményüket. Kifejtette, hogy a kormánynak lépni, intézkedni kell azonnal, még akkor is, ha ez a népszerűségének elvesztésébe is kerül. Nem a hosszú távú kérdésekről kell most a volt miniszterelnök szerint vitázni.

—-Pártelnökök, jegybank, Pénzügyminiszter—-

11.22

A művi patthelyzet fenntartásával nem lehet válaszolni a válságra – mondta Dávid Ibolya. Az MDF elnök asszonya szerint az elmúlt 6 év gyenge kormányzása is felelős a krízisért.

Nem voltak őszinték az előző hozzászólások, bátorság ahhoz kell, hogy kimondjuk: milyen intézkedések szükségesek most – mondta Dávid Ibolya. A politikának meg kell védenie a devizahitellel rendelkezőket, a vállalkozásokat – mondta a politikus, aki emlékeztetett: a száznapos programot, amely az országot tönkretette, csak az MDF nem szavazta meg. A program megszavazásért bocsánatot kellene kérnie az MSZP-nek, az SZDSZ-nek és a Fidesznek, e helyett a félrebeszélés folytatódik – mondta.

Aki annyit mond, hogy csak adócsökkentés kell, gyáva; aki azt is kimondja, hogy annak kemény következményei is vannak, az bátor; ma a parlamentben kétharmados többségben van a gyávaság – mondta Dávid Ibolya.

Fájdalmas döntésekre van szükség a katasztrófa elkerülésére: egyéves, 2009 december 30-ig tartó válságkezelési programot javaslunk.

Ennek keretében a közszférától átmenetileg el kell venni a 13. havi fizetéseket, és jövőre nominálisan be kell fagyasztani az ottani béreket, a bónuszok eltörlése mellett. Az egészségügyi hozzájárulást ki kell terjeszteni mindenkire, míg a cégeknek adott vissza nem térítendő támogatásokat hitelekké kell alakítani. Ezen túl a kormányzati marketingtevékenységre fordított összegekből felvilágosító kampányokat kell folytatni a válságkezelésről. A felszabaduló pénzt a gazdaság dinamizálására kell fordítani, és 150 milliárdot kell költeni a kkv-k megsegítésére, hitelekhez juttatására.

Dávid Ibolya azt is javasolta, hogy a képviselők és a miniszterek a fizetésük feléből vásároljanak magyar részvényeket, a parlamentben pedig alkossanak új párttörvényt.

A válságkezelés éve után, 2010-től az MDF egykulcsos adórendszert és adóamnesztiát látna szívesen.

11. 20

Kóka János megerősítette a Fodor által elmondottakat, kiemelte az adóreform szükségességét, az állami pazarlás leállítását, a hiány lefaragásának prioritását. Kiemelte, hogy szükség van a közszféra karcsúsítására, valamint az euró minél előbbi bevezetésére.

11.15

Fodor Gábor szerint van a köztársaságnak folyamatosan működő nemzeti csúcsa, s ez a parlament. Közös gondolkodásra viszont szükség van, erre hivatott a szombati találkozó. Bibó Istvánra hivatkozott, aki a megosztottságról írt, amely mind a mai napig fennáll. E történelmi megosztottságon kell túllépni Fodor szerint. Az SZDSZ elnöke azzal a javaslattal élt az összefogás érdekében, hogy „mindannyian ismerjük el a másikról, hogy a haza, a nemzet javát akarja, és egyikőnk sem annak ellensége”.

Az SZDSZ három pontban foglalta össze javaslatát. Szükséges a költségvetés kiadásainak csökkentése, a hiánycél közelítése a 3 százalékhoz. E mellett a költségvetési plafont el kell hogy fogadja a parlament, mert ez fékezi meg a pazarló állami kiadásokat. Harmadrészt szükség van az adóreformra. A válságra való hivatkozás miatt ettől nem lehet eltekinteni, igaz, a prioritás most a büdzsé stabilitásán van. Ezért a liberálisok hajlandók némi kompromisszumra, de nem mondanak le a növekedés megteremtését megalapozó adóreformról.


11.00

A kormány gigantikus megszorító csomagja elleni összefogásra szólított beszédében Semjén Zsolt. A KDNP elnöke a nemzeti csúcsot kommunikációs manővernek, a felelősség szétterítésének nevezte.

Kapzsiság, lopás, csalás és hazugságok okozták a pénzügyi krízist, amelynek árát az azt okozók az adófizetőkkel akarják megfizettetni – vélte a pártelnök. Ha nincs Gyurcsány politikája, ma euróval fizetnénk, és nem lennénk védtelenek a krízissel szemben.

10.44

Tanácskozásunk előkészítetlen és átgondolatlan – mondta felszólalása elején Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint emberi gyarlóság – kapzsiság – okozta a mostani válságot, ezért törvényességre, mértéktartásra és egyenes beszédre van szükség.

Magyarország legyengített ország, ezért fokozottan érinti a válság. Erről nem az emberek tehetnek, hanem a sikertelen szocialisták felelőtlen politizálása – vélte az ellenzék vezetője.

Nem a világválság miatt vagyunk itt, máshol sincs ilyen furcsa gyülekezet; azért vagyunk itt, mert a kisebbségi kormány tehetetlen a válsággal szemben.

A válságot nem lehet megúszni, a válságot le kell győzni, amire a régi politika alkalmatlan; új politikára van szükség. A válságot a vállalkozó szellemű magyarok tudják legyőzni, az energiákat fel kell szabadítani. Ezt egy új növekedési politika teheti meg. Nem szabad a válság terheit az emberekre és a vállalatokra hárítani – mondta a volt miniszterelnök.

Orbán azt mondta: Európában az államok pénzt pumpálnak a gazdaságokba és élénkítik azokat, míg itt megszorítás lesz az előző felszólalók szavai szerint. Összefognunk a kormány által tervezett megszorítás ellen kell, a növekedés programját kell választani, aminek középpontjában az adócsökkentés áll – mondta a Fidesz elnöke, aki szerint évente 400 milliárd forintba kerül a kormány regnálása; ennyivel drágult az ország finanszírozása.

A szocialistákat arra kérte, hogy oldják meg az ország vezetési válságát és távozzanak a hatalomból.

Az EU-ból érkező összegek 3,5 százaléka jut a kkv-knak; emeljük ezt az összeget 30 százalékra – javasolta Orbán.

A kormány rossz válasza a pénzügyi válságra még veszélyesebb, mint maga a pénzügyi krízis. Van más út – mondta Orbán Viktor.

10.30

A II. világháború utáni időszak legsúlyosabb válságával állunk szemben – jelentette ki a miniszterelnök. Olyan felfordulás van a világban, amilyet még nem láttunk. Az ország bankrendszere erős, de a világ pénzügyi rendszerében bizalmatlanság tapasztalható. Megjelent a spekuláció is, ilyen támadás érte az országot a múlt hét végén – mondta Gyurcsány Ferenc.

Azt javasolja, hogy a válság kezelése után a
résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró
bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális illetve az
önkormányzati rendszer megújítására, hasonlóan más európai országok
gyakorlatához.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére átalakítják az uniós források felhasználását, ha kell, az elfogadott döntéseket is felülvizsgálják, de remélik, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani.

A kormány megtette az azonnali szükséges lépéseket a válság hullámainak feltartóztatására. Teljes körű garanciát adott a kormány például a betéteseknek. Valószínűleg további lépésekre lesz szükség, és a kormány még a népszerűtlenséget is vállalva meg fogja tenni ezeket a lépéseket – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ebben a nemzeti csúcs nem tud segíteni.

Megvédjük az állam, a vállalkozások, ez emberek érdekeit – mondta Gyurcsány, aki szerint a legnagyobb baj az lenne , ha az állam finanszírozása kerülne bajba. Ezért a legfontosabb a hiány csökkentése. Belátást kért a miniszterelnök az adócsökkentést szorgalmazóktól. Mint mondta, erre szükség lesz, mihelyst enged szorításából a válság. Ha az ország egyensúly közelébe kerül, lehetőség lesz 3-4 százalékos adócsökkentésre.

A munkahelyek megőrzése érdekében óvatos bérpolitikára van szükség. Az államnak segítenie kell a munkahelyek megőrzését, erre 800 milliárd forintot különít el a kormány, amelyből olcsóbb hitelt, támogatásokat, garanciát tudnak nyújtani a vállakozásoknak.

Gyurcsány bejelentette, hogy csökkenteni kell a családok terheit. Ha gyengül a forint, meg kell segíteni a devizaalapú hiteleseket. Nem engedi a kormány a havi törlesztőrészletek egekbe szökését.

Nemzeti összefogásra van szükség, a versenyzés helyett összefogásra, a válság nem tesz különbséget a bal- és jobboldali között – mondta Gyurcsány.


10.21

Simor András szerint a hiánycsökkentés mérsékelte ugyan az ország sebezhetőségét, de a növekedési potenciál növelése érdekében kevés történt – mondta Simor András. A jegybankelnök elmondta: az ország külföldi finanszírozásra szorul a hibás gazdaságpolitikai döntések miatt, és a hitel egyre drágább.

A jegybank elmúlt napokban tett intézkedéseinek ismertetése után azt mondta: ha az angolszász kapitalizmus bástyái segítségre szorulnak, akkor nekünk sem kell szégyenkeznünk, ha külföldi segítségre szorulunk.

Az euró bevezetése, a tudatosabb lakossági kockázatvállalás, a növekedési potenciál erősítése szükséges ahhoz, hogy sebezhetőségünk csökkenjen – mondta a jegybankelnök.

Újabb nadrágszíjmeghúzás tudja csak megállítani a munkanélküliség növekedését, ezért erre van szükség. Az oktatás színvonalát emelni kell, a szociális- és nyugdíjkiadásokat pedig szigorítani, a vállalkozásokat terhelő adókat pedig csökkenteni kell – vélte Simor. Utóbbira csak akkor van esély, ha azt a jóléti kiadások csökkentése ellensúlyozza.

Simor az amerikai példát ajánlotta, ahol az elnökjelöltek a voksolás előtt képesek voltak összefogni.

A piacok állnak és figyelnek bennünket, és hétfőn újra kinyitnak – zárta felszólalását a jegybankelnök.

10.14

Az amerikai hitelválsággal indokolta a gazdaság mai nehézségeit felszólalása elején Veres János. A pénzügyminiszter közölte: a bankbetétek biztonságban vannak, a kormány és a jegybank jól cselekedett, de a bizonytalanság alól a magyar piacok nem tudták kivonni magukat.

Veres ismertette az idei és a jövő évi hiánycélokat, és ígéretet tett azok betartására; úgy vélte, a hiteles hiánycsökkentés segít a válság elhárításában.

10.07

Szili Katalin házelnök szerint a tanácskozás résztvevői együtt keresnek új válaszokat a most kialakult helyzetre. Az Országgyűlés elnöke szerint a gyenge állam tézise megbukott, paradigmaváltás következik világszerte.

Kérdés számomra, hogy a válságelhárító program élvezhet-e összparlamenti támogatást, kérdés, megköti-e az elit a válságkezelés paktumát – mondta a házelnök.

10.04

Pálinkás József megnyitotta a csúcsot. Az akadémia a gondolatok színhelye, ami bíztató – vélte az MTA elnöke. Egyúttal óvott a túlzott elvárásoktól, mert mint mondta, a tanácskozásnak nincs közjogi következménye. Pálinkás szerint a kialakult helyzetért nem egyformán felelős mindenki.

9.35

Azért megyünk el a csúcsra, mert nem voltunk hajlandóak belefutni a kormány kommunikációs csapdájába azzal, hogy nemet mondunk. Megmutatjuk, hogy készen állunk a párbeszédre – mondta lapunk tudósítójának Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.

Az ellenzéki párt politikusai a Gerbeaud cukrászdban találkoztak, és onnan sétáltak át az MTA épületébe.

A napirend

A gazdasági válság nyomán egységes fellépést sürgető, Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére létrejövő nemzeti csúcs tíz órakor kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
A megnyitót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke mondja, utána Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Veres János pénzügyminiszter ad tájékoztatást arról, milyen intézkedéseket tettek a pénzügyi válság kezelése érdekében.

Ezután jönnek a pártok felszólalásai 15 perces időkeretben, parlamenti erősorrend szerint (MSZP, Fidesz, KDNP, SZDSZ, MDF). A pártdelegációknak összesen van 15 percük, a tagoknak maguknak kell dönteni arról, hogyan osztják ezt be.

Eddig négyen – Sólyom László jelenlegi, Göncz Árpád és Mádl Ferenc volt államfő, valamint Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke – jelezték, hogy nem vesznek részt a nemzeti csúcson.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.