16.05
Véget ért a nemzeti csúcs.
15.56
Miután senki sem kívánt hozzászólni a miniszterelnök záróbeszédéhez, Glatz Ferenc, az MTA egykori elnöke, az ülés utolsó etapjának levezetője megköszönte a részvételt és a meghívást. “A párbeszédre való készség egy magatartáskulturális váltást is igényel, és ez most megtörtént” – véli Glatz Ferenc.
A volt MTA-elnök szerint a kormányzaton a sor, hogy éljen azzal a helyzettel, hogy a párbeszéd megindult.
Azt is megköszönte, hogy az MTA-t választották helyszínül, hiszen szerinte az akadémia a nemzet tanácsadója lehet.
15.37
Gyurcsány Ferenc meghívóként köszönetet adott az akadémiának, hogy helyt adtak a rendezvénynek, és a résztvevőknek is, hogy ott voltak. A miniszterelnök kifejtette: az Alkotmány rögzíti, kinek kell döntseni az ország ügyeiben, ám szerinte ott van egy mögöttes elv is: a megegyezésre törekvés. Örült ezért, hogy ennyi különböző érdeket képviselő embert leült egy asztalhoz, és – mint fogalmazott – konstruktivitást látott. Gyurcsány az őszödi beszédre utalva kifejtette: nem követi el még egyszer azt a hibát, hogy nem nyilvánossan ossza meg nézeteit. Beismerte: ő is eddig népszerűségi versenyt folytatott, ehelyett pedig felelősségi versenyt kéne folytatni.
Az adócsökkentés és az állami kiadás növelése erdménye volt, hogy most kiigazításra van szükség – ismerte el Gyurcsány Ferenc, aki vagy közel állt, vagy tagja volt az adott időszak kormányainak.
A világ országaival példálózva elmondta: átdolgozzák a költségvetést, csökkentik az állami kiadásokat, az adócsökkentést pedig felfüggesztik.
Új középtávú társadalmi-gazdasági programra van szükség a miniszterelnök szerint. “Stabilizációról és növekedésről kell közösen új programot alkotni” – fogalmazott Gyurcsány. Szerinte óvatosnak és körültekintőnek kell lenni 2009-ben, mert nem láthatjuk a folyamatok végét.
Az elhangzott javaslatok közül egyetért azzal, hogy az adóalapok fehérítésében lehet lépni, miként azzal is, hogy dönteni kell: az ilyen javaslatokat közösen nyújtják be, vagy külön-külön. De tetszik neki Dávid Ibolya javaslata is, hogy a szociális támogatásokról hogyan lehet még inkább rászorultsági alapon dönteni.
Gyurcsány Ferenc azt mondta: 2009 átmeneti időszak lesz, mert óvatosnak kell lenni, ezért lesznek döntések, amelyeket nem fognak meghozni, elhalasztanak.
A miniszterelnök szerint az eddiginél szorosabb együttműködés kezdődhet. “Engem nem tudnak eltántorítani attól, hogy ezt szervezzem” – fejezte be beszédét.
15.34
Szili Katalin házelnök szerint közös felelősség, hogy változtassanak, szerinte az egész nemzet figyelte a tanácskozást.Véleménye szerint megérte összehívni ezt a tanácskozást, és az első lépést megtették, hogy megoldják a válsággal kapcsolatos kérdéseket. Szili megismételte a “nemzeti minimumra” vonatkozó javaslatát, amelyben szerinte a jelen lévők meg tudnak egyezni.
15.29
Az egykori szocialista főpolgármester-jelölt, az önkormányzati bizottság elnöke, Gy. Németh Erzsébet elmondta: ha olcsóbb, hatékonyabb államot akarunk, akkor hatékonyabb önkormányzati rendszer kell. A mostani rendszert nehéz finanszírozni és múködtetni, ám a rendszer gyökeres átalakításába eddig senki sem vágott bele, erről a pártok nem tudtak megállapodni. Gy. Németh Erzsébet decentralizációt sürget, és örül, hogy ebben valamennyi önkormányzati szervezet felszőlalt és az átalakításban egyet értett.
15.25
Molnár Gyula, XI. kerületi szocialista polgármester a területi önrkományzatok képviselében felszólalásában elmondta, minden olyan döntést, amelyet a kormány a válság ellen tesz, hogy az ne az embereken csattanjon, azt a TÖOSZ (Területi Önrkományzatok országos Szövetsége) támogatja. Kiemelte ugyanakkor: a törvényeket a parlamenti pártok fogadják el, hiába fogadnak el valamit a szakértők, a szakma, ha azt utána nem, vagy nem úgy nyújtják be a parlamentbe.
15.07
Podolák György csak egy kérdést tett fel: milyen felelős politikai vezetés az, amelyik válság idején előrehozott választásokat sürget.
14.57
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kapott szót. Szerinte nincs eldöntve, hogy a pénzügyi válság kezelésére, vagy az ezt követő belső válság kezelése a célja ennek a tanácskozásnak. Gaskó szerint az azonnali válságkezelés a kormány feladata. Hozzátette: a válság azokat a bérből és fizetésből élőket fogják legrosszabban érinteni, akiktől az elmúlt két évben is türelmet kértek. A szakszervezeti vezető szerint nem várható el az emberektől, hogy a harmadik évben is ők vigyék a vállukon az országot. Gaskó István, mielőtt letelt volna a felszólalási ideje, figyelmeztetett: meg kell teremteni a kormányzati többséget.
14.53
Gémesi György, a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke kifogásolta, hogy a délelőtti blokkban, mint munkáltatók, nem kaptak szót. Kiemelte: az önkormányzatoknak sok pénze van, ha metróról van szó, ha a színesfémlopásról van szó, ám utóbbiról azóta sem fogadták el a javaslatukat. Szerinte a legfontosabb a kötelező feladatok átvizsgálása, abból a szempontból, hogy mit lehet választható feladatnak áttenni, ezzel könnyítve az önkormányzatok helyzetét. Gémesi szerint nem lesz felemelkedés addig, amíg a morális válság meg nem oldódik.
14.39
A főpolgármester, Demszky Gábor Bod Péter Ákos felszólalására úgy reagált: Budapest nem egy gazdátlan, hanem egy sok “gazdával” rendelkező város.
14.33
Olajos Péter MDF-es EP-képviselő a következő felszólaló. Szerinte Európa kihívás előtt áll, és megtalálta a válaszokat is: elkezdtek az egyes államok specializálódni, kiválasztottak egy területet, hogy miben lehetnek a világ legjobbjai. Ő ilyen központi területnek tartja a zöldiparral kapcsolatos ágazatokat, vagy a biotechnológia.
A nemzeti csúcs képekben – KÉPGALÉRIA!
14.33
Vizi E. Szilveszter átadta az ülés elnöklését Glatz Ferencnek.
14.29
Veres János pénzügyminiszter is szót kért. Mint elmondta, a kifehérítési csomag kerüljön a törvényhozás elé, ezt képviselők is benyújthatják, de ezt a kormány is megteheti. Hangsúlyozta, utalva a korábbi felszólalásokra: 1999 és 2006 között csökkent az adóterhelés, ezt követően emelkedett. A miniszter szerint van egy olyan kérdés, amit mindenki támogathat: ez pedig a közpénzügyi szabályozás. Felszólított: értsenek egyet a parlamenti pártok, és támogassák azt a parlamentben.
14.25
Szent-Iványi István szabad demokrata EP-kévpsielő felszólalását azzal kezdte: senki sem tudja, mire kell felkészülnünk, több forgatókönyv van. Véleménye szerint még van küzeni valónk, és a jelen helyzetre kell koncentrálni. “A válság nem csak veszély, hanem egy esély is” – véli a politikus. Szerinte az a legnagyobb hiba, ha mindent hagyunk a régiben. Ő adóreform nélkül nem látja megoldhatónak a helyzetet. Középtávú megoldásnak véli az euró bevezetését.
14.21
Csiha Judit, a parlament Alkotmányügyi bizottságának szocialista elnöke elmondta, sajnálja: akadtak, akik nem tudták otthon hagyni ellenszenvüket, és olcsó poénkodással jöttek a tanácskozásra. Véleménye szerint ma az ott ülők felelőssége: közös pontot kell találniuk, mert ha széthúznak, sebezhetőek. Minden lépés csak a családok és vállalkozások védelmét szolgálhatják, és ebben a jelen lévők érdekei azonosak – fogalmazott Csiha Judit.
14.08
Drága az önkormányzati rendszer: Magyarországon annyi helyhatóság van, mint az Egyesült Államokban, New York négy, Budapest 23 kerülettel működik – mondta Róna Péter. A közgazdász szerint ezért drága a politikai osztály fenntartása.
13.59
A vezetési válságot mutatja, hogy a kormánynak nincs többsége a Parlamentben. Gyurcsány már nem kérhet semmit a polgároktól és a vállalatoktól – vélte Kósa Lajos. Debrecen polgármestere arra kérte a kormányfőt, hogy most, a csúcson hagyja abba.
13.31
Parragh László, az MKIK elnöke a hazai vállalkozók nevében úgy vélte: nyakunkon a gazdasági válság. A kamarai vezető szerint amíg kiadáscsökkentés nincs, addig a cégek nem tudnak belenyugodni az adócsökkentés elmaradásába.
Parragh arra kérte a kormányt, hogy az uniós pénzeket fordítsák konjunktúra-élénkítésre.
13.26
A válságkezelés egyik alapszabálya, hogy abba kell hagyni az önámítást – mondta Bajnai Gordon gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint ma a munkahelyek megmentéséért küzdünk. Csak középtávon lehet adót csökkenteni – mondta. Bajnai szerit az uniós pénzek 19,5 százalékát kapják a kkv-k, nem 3,5-t, mint ahogy Orbán mondta.
13.23
Az adórendszer egyszerűsítésével is jelentősen enyhíteni lehetne a vállalkozások terheit az egyensúly veszélyeztetése nélkül is – mondta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője.
13.20
Általános bizalmi válság van, nemcsak itthon, hanem az egész világon is – vélte a nemzeti csúcs második részének levezető elnöke, Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke.
12.36
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemzeti csúcs első feléről ebéd előtt azt mondta: szerinte az volt a legizgalmasabb, hogy a munkaadók és a munkavállalók képviselői is azt mondták, hogy nem szabad adót csökkenteni. Úgy gondolja, hogy ezzel Demján Sándorék túllépték a saját árnyékukat, és a rövid távú érdekeikkel szembe tudtak helyezkedni.
A devizahitellel rendelkezők ügyét a kormány jövő szerdán tárgyalja – közölte a kormányfő. Itt azt szeretnék elérni, hogy a törlesztő részletek az árfolyamok nagy ingadozása idején ne nőjenek meg a olyan módon, hogy a háztartások ellehetetlenüljenek. Mindezt a kormány úgy kívánja elérni, hogy ez ne terhelje a költségvetést, hanem a bankok módosítsák a hitelszerződéseiket.
12.34
Pálinkás József levezető elnökként azzal zárta a délelőtti tárgyalást, hogy megdicsérte a résztvevőket, hogy az idővel jól gazdálkodtak.
12.30
Gál Zoltán azt emelte ki, hogy a közpénzügyi rendszert az alkotmányos szabályok felülvizsgálata nélkül nem lehet rendbe tenni. Ehhez az kell, hogy a parlament kétharmados többséggel változtassa meg e szabályozókat.
A Gál mögött ülő Budai Bernadett kormányszóvivő rágózik.
12.23
Az Országgyűlés volt elnökeként szólt hozzá a vitához Áder János, aki igazat adott Sólyom Lászlónak abban, hogy távol maradt a nemzeti csúcstól. Szerinte sincs hatásköre a nemzeti csúcsnak a tényleges cselekvésre. Áder kétségbe vonta azt is, hogy a kormány minden információt nyilvánosságra hozott az ország jelenlegi helyzetéről.
12.18
Mindenki szégyellheti magát, aki az asztal körül ül – kezdte felszólalását Demján Sándor. A VMOSZ elnöke szerint nem lehet ilyen helyzetben kortesbeszédet mondani, megegyezési kényszer van a fizetőképesség megőrzése érdekében.
Fél évig nominális szinten sem lehet a béreket megőrizni, adónöveléssel sem lehet szűkíteni a hiányt – vázolta a vállalkozók alapállását Demján.
12.11
Nézzen képeket a nemzeti csúcsról (GALÉRIA)
Daróczi Dávid kormányszóvivő a folyosón lapunknak elmondta, hogy a nemzeti csúcs idején nem kívánnak nyilatkozni, és a résztvevők sem közölték, hogy sajtótájékoztatót tartanának. Ugyancsak jelezte, hogy ezzel a tanácskozással csak a párbeszéd elindítása volt a cél. Ha a nemzeti csúcs továbbra is össze kíván ülni, akkor azt támogatni fogják.
Az ebédszünetben tartott állófogadáskor is karanténban tartják az újságírókat, nekik különebédet adnak. A pogi már elfogyott.
12.03
Gazdasági válság követheti a pénzügyi válságot, mert amikor sok olcsó pénz volt a világban, még jobban eladósodtunk – mondta Járai Zsigmond. Megbukott a konvergenciaprogram is, mert hiányzik belőle a gazdaságélénkítés.
A válság kivédésére gyenge lépéseket tett a kormány és a jegybank – mondta Járai, kommunikáció van, lépések nincsenek – vélte.
A finanszírozási igényt csökkenteni kell, a GDP 4-5 százalékát meg kell takarítani, meg kell csinálni az elmaradt reformokat, és meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit – mondta Járai.
A pénzügyi rendszerbe pénzt kell pumpálni, ami csak adócsökkentésből lehetséges – mondta a jegybank előző elnöke.
12.00
Nem tanultunk a múlt hibáiból – véli Bod Péter Ákos. A 80-as évek nagy állami beruházásai, a valós adatok elhallgatásai óriási eladósodáshoz vezettek. A mai helyzet kísértetiesen erre hasonlít. Azt sem tanultuk meg, hogy nem lehet jóléti fordulatot hitelből végigvinni. Bod kijelentette, hogy a válság megoldásában a szakértők segítenek ugyan, de a felelősség a kormányé.
11.49
Még nem értük el a válság alját – mondta Surányi György, a jegybank volt elnöke, aki szerint a 10-15 éve rendkívül laza fiskális és monetáris politikák tették lehetővé az árbuborék kialakulását.
A növekedés feltételeit nem sikerült megteremteni az elmúlt két évben, ezért a büdzsé kiegyensúlyozása önmagában kevés; a további szigorítás reálgazdasági válságot hoz.
Radikális kiadáscsökkentés után az MDF által javasolthoz hasonló adócsökkentés kell, de a társadalom minden egyes tagjának áldozatot kell hoznia.
11.46
A távlatos gondolkodás szükségességéről beszélt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.
11.45
Medgyessy Péter szerint kell egy nemzeti minimum, amelyben a tanácskozás együtt tud érteni. Ezért egy nyilatkozat elfogadását javasolta a nemzeti csúcsnak, amelyben a résztvevők megerősítik, hogy közösen elkötelezettek a nemzet jobbra fordításán, előnyben részesítik az összefogást, és elkötelezettek abban, hogy a válság miatti súlyos változásokat keresztülviszik.
Ma Medgyessy szerint a gazdaság instabilitása és a stagnálása a legfőbb veszély. Takarékos államara van szükség, ami a kiadások csökkentésével jár. Ez azonban önmagában nem eredményez gazdasági növekedést. Az adóreform a volt kormányfő véleménye szerint nemcsak adócsökkentést jelenthet, hanem adóátrendezéseket is. Menedzserszemlélet kell, nem főkönyvi szemlélet az adóreformhoz – jelentette ki. Azt is kiemelte, hogy nem tartható fenn, nincs indoka a magyar kamatpolitikának.
11.35
Boross Péter fenntartásait fejtette ki azzal kapcsolatban, hogy először a pártok szólhattak hozzá a vitához, ahelyett hogy a felkészült szakemberek mondhatták volna el véleményüket. Kifejtette, hogy a kormánynak lépni, intézkedni kell azonnal, még akkor is, ha ez a népszerűségének elvesztésébe is kerül. Nem a hosszú távú kérdésekről kell most a volt miniszterelnök szerint vitázni.
—-Pártelnökök, jegybank, Pénzügyminiszter—-
11.22
A művi patthelyzet fenntartásával nem lehet válaszolni a válságra – mondta Dávid Ibolya. Az MDF elnök asszonya szerint az elmúlt 6 év gyenge kormányzása is felelős a krízisért.
Nem voltak őszinték az előző hozzászólások, bátorság ahhoz kell, hogy kimondjuk: milyen intézkedések szükségesek most – mondta Dávid Ibolya. A politikának meg kell védenie a devizahitellel rendelkezőket, a vállalkozásokat – mondta a politikus, aki emlékeztetett: a száznapos programot, amely az országot tönkretette, csak az MDF nem szavazta meg. A program megszavazásért bocsánatot kellene kérnie az MSZP-nek, az SZDSZ-nek és a Fidesznek, e helyett a félrebeszélés folytatódik – mondta.
Aki annyit mond, hogy csak adócsökkentés kell, gyáva; aki azt is kimondja, hogy annak kemény következményei is vannak, az bátor; ma a parlamentben kétharmados többségben van a gyávaság – mondta Dávid Ibolya.
Fájdalmas döntésekre van szükség a katasztrófa elkerülésére: egyéves, 2009 december 30-ig tartó válságkezelési programot javaslunk.
Ennek keretében a közszférától átmenetileg el kell venni a 13. havi fizetéseket, és jövőre nominálisan be kell fagyasztani az ottani béreket, a bónuszok eltörlése mellett. Az egészségügyi hozzájárulást ki kell terjeszteni mindenkire, míg a cégeknek adott vissza nem térítendő támogatásokat hitelekké kell alakítani. Ezen túl a kormányzati marketingtevékenységre fordított összegekből felvilágosító kampányokat kell folytatni a válságkezelésről. A felszabaduló pénzt a gazdaság dinamizálására kell fordítani, és 150 milliárdot kell költeni a kkv-k megsegítésére, hitelekhez juttatására.
Dávid Ibolya azt is javasolta, hogy a képviselők és a miniszterek a fizetésük feléből vásároljanak magyar részvényeket, a parlamentben pedig alkossanak új párttörvényt.
A válságkezelés éve után, 2010-től az MDF egykulcsos adórendszert és adóamnesztiát látna szívesen.
11. 20
Kóka János megerősítette a Fodor által elmondottakat, kiemelte az adóreform szükségességét, az állami pazarlás leállítását, a hiány lefaragásának prioritását. Kiemelte, hogy szükség van a közszféra karcsúsítására, valamint az euró minél előbbi bevezetésére.
11.15
Fodor Gábor szerint van a köztársaságnak folyamatosan működő nemzeti csúcsa, s ez a parlament. Közös gondolkodásra viszont szükség van, erre hivatott a szombati találkozó. Bibó Istvánra hivatkozott, aki a megosztottságról írt, amely mind a mai napig fennáll. E történelmi megosztottságon kell túllépni Fodor szerint. Az SZDSZ elnöke azzal a javaslattal élt az összefogás érdekében, hogy „mindannyian ismerjük el a másikról, hogy a haza, a nemzet javát akarja, és egyikőnk sem annak ellensége”.
Az SZDSZ három pontban foglalta össze javaslatát. Szükséges a költségvetés kiadásainak csökkentése, a hiánycél közelítése a 3 százalékhoz. E mellett a költségvetési plafont el kell hogy fogadja a parlament, mert ez fékezi meg a pazarló állami kiadásokat. Harmadrészt szükség van az adóreformra. A válságra való hivatkozás miatt ettől nem lehet eltekinteni, igaz, a prioritás most a büdzsé stabilitásán van. Ezért a liberálisok hajlandók némi kompromisszumra, de nem mondanak le a növekedés megteremtését megalapozó adóreformról.
11.00
A kormány gigantikus megszorító csomagja elleni összefogásra szólított beszédében Semjén Zsolt. A KDNP elnöke a nemzeti csúcsot kommunikációs manővernek, a felelősség szétterítésének nevezte.
Kapzsiság, lopás, csalás és hazugságok okozták a pénzügyi krízist, amelynek árát az azt okozók az adófizetőkkel akarják megfizettetni – vélte a pártelnök. Ha nincs Gyurcsány politikája, ma euróval fizetnénk, és nem lennénk védtelenek a krízissel szemben.
10.44
Tanácskozásunk előkészítetlen és átgondolatlan – mondta felszólalása elején Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint emberi gyarlóság – kapzsiság – okozta a mostani válságot, ezért törvényességre, mértéktartásra és egyenes beszédre van szükség.
Magyarország legyengített ország, ezért fokozottan érinti a válság. Erről nem az emberek tehetnek, hanem a sikertelen szocialisták felelőtlen politizálása – vélte az ellenzék vezetője.
Nem a világválság miatt vagyunk itt, máshol sincs ilyen furcsa gyülekezet; azért vagyunk itt, mert a kisebbségi kormány tehetetlen a válsággal szemben.
A válságot nem lehet megúszni, a válságot le kell győzni, amire a régi politika alkalmatlan; új politikára van szükség. A válságot a vállalkozó szellemű magyarok tudják legyőzni, az energiákat fel kell szabadítani. Ezt egy új növekedési politika teheti meg. Nem szabad a válság terheit az emberekre és a vállalatokra hárítani – mondta a volt miniszterelnök.
Orbán azt mondta: Európában az államok pénzt pumpálnak a gazdaságokba és élénkítik azokat, míg itt megszorítás lesz az előző felszólalók szavai szerint. Összefognunk a kormány által tervezett megszorítás ellen kell, a növekedés programját kell választani, aminek középpontjában az adócsökkentés áll – mondta a Fidesz elnöke, aki szerint évente 400 milliárd forintba kerül a kormány regnálása; ennyivel drágult az ország finanszírozása.
A szocialistákat arra kérte, hogy oldják meg az ország vezetési válságát és távozzanak a hatalomból.
Az EU-ból érkező összegek 3,5 százaléka jut a kkv-knak; emeljük ezt az összeget 30 százalékra – javasolta Orbán.
A kormány rossz válasza a pénzügyi válságra még veszélyesebb, mint maga a pénzügyi krízis. Van más út – mondta Orbán Viktor.
10.30
A II. világháború utáni időszak legsúlyosabb válságával állunk szemben – jelentette ki a miniszterelnök. Olyan felfordulás van a világban, amilyet még nem láttunk. Az ország bankrendszere erős, de a világ pénzügyi rendszerében bizalmatlanság tapasztalható. Megjelent a spekuláció is, ilyen támadás érte az országot a múlt hét végén – mondta Gyurcsány Ferenc.
Azt javasolja, hogy a válság kezelése után a
résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró
bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális illetve az
önkormányzati rendszer megújítására, hasonlóan más európai országok
gyakorlatához.
Gyurcsány Ferenc kijelentette: a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére átalakítják az uniós források felhasználását, ha kell, az elfogadott döntéseket is felülvizsgálják, de remélik, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani.
A kormány megtette az azonnali szükséges lépéseket a válság hullámainak feltartóztatására. Teljes körű garanciát adott a kormány például a betéteseknek. Valószínűleg további lépésekre lesz szükség, és a kormány még a népszerűtlenséget is vállalva meg fogja tenni ezeket a lépéseket – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ebben a nemzeti csúcs nem tud segíteni.
Megvédjük az állam, a vállalkozások, ez emberek érdekeit – mondta Gyurcsány, aki szerint a legnagyobb baj az lenne , ha az állam finanszírozása kerülne bajba. Ezért a legfontosabb a hiány csökkentése. Belátást kért a miniszterelnök az adócsökkentést szorgalmazóktól. Mint mondta, erre szükség lesz, mihelyst enged szorításából a válság. Ha az ország egyensúly közelébe kerül, lehetőség lesz 3-4 százalékos adócsökkentésre.
A munkahelyek megőrzése érdekében óvatos bérpolitikára van szükség. Az államnak segítenie kell a munkahelyek megőrzését, erre 800 milliárd forintot különít el a kormány, amelyből olcsóbb hitelt, támogatásokat, garanciát tudnak nyújtani a vállakozásoknak.
Gyurcsány bejelentette, hogy csökkenteni kell a családok terheit. Ha gyengül a forint, meg kell segíteni a devizaalapú hiteleseket. Nem engedi a kormány a havi törlesztőrészletek egekbe szökését.
Nemzeti összefogásra van szükség, a versenyzés helyett összefogásra, a válság nem tesz különbséget a bal- és jobboldali között – mondta Gyurcsány.
10.21
Simor András szerint a hiánycsökkentés mérsékelte ugyan az ország sebezhetőségét, de a növekedési potenciál növelése érdekében kevés történt – mondta Simor András. A jegybankelnök elmondta: az ország külföldi finanszírozásra szorul a hibás gazdaságpolitikai döntések miatt, és a hitel egyre drágább.
A jegybank elmúlt napokban tett intézkedéseinek ismertetése után azt mondta: ha az angolszász kapitalizmus bástyái segítségre szorulnak, akkor nekünk sem kell szégyenkeznünk, ha külföldi segítségre szorulunk.
Az euró bevezetése, a tudatosabb lakossági kockázatvállalás, a növekedési potenciál erősítése szükséges ahhoz, hogy sebezhetőségünk csökkenjen – mondta a jegybankelnök.
Újabb nadrágszíjmeghúzás tudja csak megállítani a munkanélküliség növekedését, ezért erre van szükség. Az oktatás színvonalát emelni kell, a szociális- és nyugdíjkiadásokat pedig szigorítani, a vállalkozásokat terhelő adókat pedig csökkenteni kell – vélte Simor. Utóbbira csak akkor van esély, ha azt a jóléti kiadások csökkentése ellensúlyozza.
Simor az amerikai példát ajánlotta, ahol az elnökjelöltek a voksolás előtt képesek voltak összefogni.
A piacok állnak és figyelnek bennünket, és hétfőn újra kinyitnak – zárta felszólalását a jegybankelnök.
10.14
Az amerikai hitelválsággal indokolta a gazdaság mai nehézségeit felszólalása elején Veres János. A pénzügyminiszter közölte: a bankbetétek biztonságban vannak, a kormány és a jegybank jól cselekedett, de a bizonytalanság alól a magyar piacok nem tudták kivonni magukat.
Veres ismertette az idei és a jövő évi hiánycélokat, és ígéretet tett azok betartására; úgy vélte, a hiteles hiánycsökkentés segít a válság elhárításában.
10.07
Szili Katalin házelnök szerint a tanácskozás résztvevői együtt keresnek új válaszokat a most kialakult helyzetre. Az Országgyűlés elnöke szerint a gyenge állam tézise megbukott, paradigmaváltás következik világszerte.
Kérdés számomra, hogy a válságelhárító program élvezhet-e összparlamenti támogatást, kérdés, megköti-e az elit a válságkezelés paktumát – mondta a házelnök.
10.04
Pálinkás József megnyitotta a csúcsot. Az akadémia a gondolatok színhelye, ami bíztató – vélte az MTA elnöke. Egyúttal óvott a túlzott elvárásoktól, mert mint mondta, a tanácskozásnak nincs közjogi következménye. Pálinkás szerint a kialakult helyzetért nem egyformán felelős mindenki.
9.35
Azért megyünk el a csúcsra, mert nem voltunk hajlandóak belefutni a kormány kommunikációs csapdájába azzal, hogy nemet mondunk. Megmutatjuk, hogy készen állunk a párbeszédre – mondta lapunk tudósítójának Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.
Az ellenzéki párt politikusai a Gerbeaud cukrászdban találkoztak, és onnan sétáltak át az MTA épületébe.
A napirend
A gazdasági válság nyomán egységes fellépést sürgető, Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére létrejövő nemzeti csúcs tíz órakor kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
A megnyitót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke mondja, utána Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Veres János pénzügyminiszter ad tájékoztatást arról, milyen intézkedéseket tettek a pénzügyi válság kezelése érdekében.
Ezután jönnek a pártok felszólalásai 15 perces időkeretben, parlamenti erősorrend szerint (MSZP, Fidesz, KDNP, SZDSZ, MDF). A pártdelegációknak összesen van 15 percük, a tagoknak maguknak kell dönteni arról, hogyan osztják ezt be.
Eddig négyen – Sólyom László jelenlegi, Göncz Árpád és Mádl Ferenc volt államfő, valamint Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke – jelezték, hogy nem vesznek részt a nemzeti csúcson.
