Belföld

Gyurcsánynak hasznot hoz a csúcs

admin
admin

2008. 10. 18. 16:06

Szakértők szerint a nemzeti csúcsnak egy haszna volt: azt demonstrálták, hogy válság esetén képesek leülni egy asztalhoz. Megegyezés, tényleges hozadék azonban nem valószínű, hogy lesz. A pártok az eddig képviselt témáikat és álláspontjukat ismételték. A rendezvény ugyanakkor Gyurcsánynak, mint kezdeményezőnek, politikai hasznot hozhat. Videó.

A résztvevők a közös tanácskozással demonstrálhatták, hogy válság idején hajlandóak egy asztalhoz ülni, ám az esemény szimbolikus jelentőségén túl aligha volt várható, hogy komoly szakmai vita alakul ki a lényeges kérdésekről, vagy, hogy ezekben egyetértés jön létre a felek között – véli Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője. Hasonlóan vélekedik Gyulai Attila is. A Political Capital Institute politológusa lapunknak úgy fogalmazott, hogy „a találkozó értelme elsősorban a tárgyalási készség felmutatása, vagyis az egység lehetőségének demonstrálása legalább egy szimbolikus esemény keretéig”.

Ezt leszámítva (bár kérdés, hogy nem a Fidesz és kormány konfliktusa kerül-e középpontba) a nemzeti csúcs azonban nem hozott lényeges változást, minden szereplő ugyanazt a politikai pozíciót mutatta fel, mint amivel érkezett, tehát, amit eddig is képviselt – véli Gyulai Attila.

Nem volt működőképes?

Azonosan látja a helyzetet Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője is. „A pártok megszólalásai nem okoztak meglepetést, illeszkedtek az eddigi kommunikációjukhoz, Gyurcsány Ferenc továbbra is konszenzuskereső válságkezelő szerepben jelent meg, míg Orbán Viktor határozottan szembehelyezkedett a kormánnyal. A kispártok a két naggyal szemben határozták meg pozíciójukat, és próbáltak figyelmet kelteni saját javaslataikkal, ez különösen Dávid Ibolyának sikerülhetett. A SZDSZ részéről a Fodor-Kóka-páros azt üzente, hogy a párt egységes a liberális álláspont mögött” – foglalta össze a helyzetet a szakértő.

A nemzeti csúcs nem működőképes fóruma az álláspontok és érdekek egyeztetésének – ezt bizonyítja, hogy a szombati alakuló ülésen nem hoztak érdemi intézkedéseket, s az álláspontok semmit nem közeledtek egymáshoz. Az érdekképviseletekkel kiegészített ötpárti egyeztetés alig különbözött egy parlamenti vitanaptól – véli Mráz Ágoston Sámuel.

A Nézőpont Intézet vezetője szerint a nemzeti csúcs elsősorban a kontúrnélküli, a kormánytól a kapitalizmus bírálatáig húzódó problémafelvetésre szolgált. „Ebben a formában érdeme legfeljebb a társadalom válságtudatának erősítése lehet” – hangsúlyozta a szakértő.

Nem várható megegyezés

Gyulai Attila szerint egyetértés a későbbiekben sem várható, legalábbis a politikai szereplők részéről, hiszen ebben nem alakulhat ki közös érdek. „Elmozdulást mutatott az MDF csomagja, különösen a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos álláspontnak lehet nagyobb visszhangja a csúcs után is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként alapvetően a választókat védő szerepben jelent meg például a devizehitelekkel kapcsolatban, ebben pedig a megszorításokat elvető Orbán Viktorral kellett konkurálnia” – fogalmazott a Political Capital elemzője.

Képgaléria a nemzeti csúcsról!

Képgaléria a nemzeti csúcsról!

A politológus szerint a Fidesz elnöke is egyértelműen a választókhoz szólt, és „keményebb” gazdaságpolitikát a Fidesz szakpolitikusai sem fogalmaztak meg. Az adócsökkentés hangsúlyozásával, az „embereket” elkerülő intézkedések követelésével a Fidesz és a párt elnöke most elszigetelődhet, hiszen míg az elmúlt hónapokban az adócsökkentés témájában Orbán Viktor komoly támogatást kapott a gazdasági élet részéről, addig most ezzel az álláspontjával egyedül maradt.

Az MSZP és az MDF közeledett

“Túl az eltérő álláspontok bemutatásán, pártpolitikai hatása is van a rendezvénynek. A költségvetési plafon-törvény közös módosító javaslatának benyújtása után, az MDF ismét közelebb került az egyedül kormányzó MSZP-hez” – véli a Nézpont Intézet elemzője.

Csak kettőjük kötelezték el magukat a szociális kiadások drasztikus lefaragása mellett, egyre valószínűbbnek tűnik a kettőjük közötti „válságkoalíció”. Velük szemben a szocialisták korábbi partnere, a Fodor-féle SZDSZ viszont az MDF korábbi, a két nagypárttól egyenlő távolságot tartó stratégiáját követte – emelte ki Mráz Ágoston Sámuel.

A Fidesz nem készül előrehozott választásokra

„A kérdés az, hogy a választók érzékelik-e a különbséget az akkori és a mostani helyzet között, mert ha igen, akkor ennek lehet hatása a Fidesz középtávú pozíciójára is. Az egyértelmű, hogy a Fidesz nem készül előrehozott választásokra, ezt erősíti az is, hogy a Fidesz visszatért a 2006-os, a megszorításokat élesen elutasító retorikájához, amivel azonban ellene dolgozik annak az erősödésnek, amit Orbán a kormányzóképesség felmutatásával az elmúlt egy évben elérhetett” – hangsúlyozta Gyulai Attila a FigyelőNetnek.

Orbán ugyanakkor azzal, hogy nem tér el eddig képviselt pozíciójától, már a következő évekre készül, amikor a válság hatásai már esetleg közvetlenül is érezhetőek lesznek. Gyurcsány Ferenc helyzete a nemzeti csúcs után leginkább attól függ, hogy a válság mennyi ideig tart, vagyis, hogy az őt kívülről erősítő tényezők meddig lesznek láthatóak a választók számára – tette hozzá a politológus.

Kérdéses, kinek a haszna

Szomszéd Orsolya szerint konkrét eredmények híján a nemzeti csúcs politikai hasznot hozhat a kezdeményezőnek pusztán a létrejötte miatt, de az ellenzéknek is lehetősége nyílt arra, hogy a széles nyilvánosság előtt fogalmazza meg fenntartásait.

Másként látja mindezt Mráz Ágoston Sámuel. “Nem teljesült az a várakozás, hogy a miniszterelnök lehetne a csúcs nagy nyertese. A kormányfő sikerének tűnt, hogy Orbán Viktort tárgyalóasztalhoz ültette. Mivel a javaslat a magyar társadalom erős konszenzus-igényén alapult, az ellenzék sem bújhatott ki alóla. A pártok közötti kiegyezés elmaradása miatt ugyanakkor nem valósult meg a kormányfő-pártelnök számára a népszerűtlen intézkedésekért viselt felelősség szétterítése. Sőt a csúcs egyértelművé tette: nem igaz Gyurcsány Ferenc eddigi értelmezése saját alternatívanélküliségéről, és az ellenzék programnélküliségéről” – mondta lapunknak a Nézpont Intézet vezetője.

Hozzátette: éppen ellenkezőleg: a 2006-os választási programoknál sokkal világosabb ellentét rajzolódott ki a két oldal jövőképéről. Míg a kisebbségi kormány vezetője a szociális kiadások felülvizsgálatában látta a kiutat, addig a Fidesz elnöke a gazdasági növekedés beindításában. Az ehhez szükséges adócsökkentésnek – akár a májusban kiszivárgott háttérbeszélgetésében – a forrását is megjelölte az ellenzéki vezető: az államműködés és a közbeszerzések felülvizsgálatát szorgalmazva.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Velence, 2018. szeptember 12.
Lázár János érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség háromnapos kihelyezett ülésére egy velencei szállodába 2018. szeptember 12-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.