Jóri András több mint tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik az adatvédelem terén – mondta az államfő, aki július 25-én nevezte meg jelöltjét.
Jóri és Sólyom (Fotó: MTI)
Az államfő hangsúlyozta: Jóri András pártatlansága vitán felül áll, semmiféle politikai elfogultsággal nem lehet vádolni.
Sólyom László közölte: az Országgyűlés még július végén megkapta az összes adatot a jelöltről, az Országgyűlés honlapján fent van Jóri András szakmai életrajza. Hozzátette: a nyáron bőségesen volt idő arra, hogy utánanézzenek a frakciók a jelöltnek.
Októberre biztos lehet
A parlamenti pártokat Lendvai Ildikó (MSZP), Navracsics Tibor (Fidesz), Hock Zoltán (MDF), Kóka János (SZDSZ), valamint Semjén Zsolt (KDNP) képviselte a Sándor-palotában.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője távozáskor közölte: mind az öt parlamenti párt frakciója meghívja a jelöltet a saját frakcióülésére, hogy személyesen is meghallgassák. A pártok ezután alakítják ki álláspontjukat. Hozzátette: szeptember 29-én szavazhat a Ház a jelöltről.
A július 25-i jelölést megelőzően az elnöki hivatal konzultált adatvédelemmel és információszabadsággal foglalkozó civil szervezetekkel.
Leszavazták
Az államfőnek azért kellett újabb jelöltet állítania, mert az adatvédelmi biztosi pozícióra korábban javasolt jelölteket az Országgyűlés már négy alkalommal leszavazta.
A szükséges parlamenti kétharmados többséget tavaly decemberben Péterfalvi Attila, idén február 25-én Zombor Ferenc, áprilisban Tóth Gábor Attila, május végén pedig az újból jelölt Péterfalvi Attila nem kapta meg.
Sólyom László egyik alkalommal sem egyeztetett a jelöltekről a pártokkal.
Épületfotós
Jóri András 1972-ben született Szegeden. 1997-ben végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán, jogi szakvizsgáját 2000-ben tette le. Folyamatban van doktori eljárása a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi karán, 2004-ben szerezte meg a PhD abszolutóriumot a jogi informatikai doktori programban. Az ELTÉ-n 1999-ben rendszerinformatikus felsőfokú szakképesítést szerzett.
A jelölt 2001 óta ügyvédként praktizál, szakterülete az adatvédelmi jog, informatikai jog, gazdasági és társasági jog. Korábban, 1997 és 2000 között az adatvédelmi biztos mellett dolgozott, adatvédelmi szakértőként.
Jóri András 2004 óta szerkeszti az Infokommunikáció és jog című kiadványt. 2005-ben jelent meg adatvédelmi kézikönyve, emellett több adatvédelemmel, tartalomszabályozással és elektronikus információszabadsággal összefüggő könyvfejezet, cikk szerzője.
—-Megszólalt a jelölt—-
Az államfő új adatvédelmi ombudsman-jelöltje az információs társadalom kihívásaihoz igazítaná az általa vezetendő hivatal szervezetét, ugyanakkor következetesen folytatná az intézmény másfél évtizedes szakmai gyakorlatát is.
Jóri András azt követően beszélt erről kedd délelőtt a Sándor Palotában, Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében, találkozott a parlamenti pártok képviselőivel.
Óriási tapasztalat
Mint fogalmazott, az intézményben az elmúlt 15 évben óriási tapasztalat halmozódott fel, ez idő alatt azonban az informatika fejlődésével a világ egy “kicsit megváltozott az adatvédelmi jog körül”.
Arra a kérdésre, hogy négy sikertelen szavazás után miért vállalta az államfő jelölését, azt mondta, nem foglalkozik azzal, ami eddig mi történt, ugyanakkor kellően lelkesíti a munka, és óriási kihívásnak érzi.
Nem kapott visszajelzést
Az MTI-nek arra a kérdésére, mekkora esélyét látja megválasztásának, megjegyezte, hogy eddig nem kapott a pártoktól visszajelzést. Mint mondta, mind az öt frakció előtt beszámol majd az elképzeléseiről. Hozzátette: a délelőtti protokolláris találkozón nem hangzott el kérdés.
Jóri András elmondta, reméli, meg tudja győzni a frakciókat arról, hogy “megfelelő adatvédelmi biztosi működést tudna hozni”.
Hangsúlyos az informatika
A jelölt szólt arról is, hogy három hangsúlyos területet szeretne munkájában képviselni; az egyik az informatika. Ez azt jelenti, hogy a biztos ne csak jogi, hanem informatikai vizsgálatot is tudjon végezni, ilyen szakértelmet is be tudjon vonni a tevékenységébe – fejtette ki.
A másik ilyen terület a “nyilvánosság és a bizalmasság együttes kezelése”. Utalt arra, hogy a biztosra az adatvédelem mellett az információszabadság területét is “rábízzák”. Jóri András harmadik kiemelt feladatának a már említett másfél évtizedes szakmai gyakorlat következetes folytatását nevezte.
