Az MSZP rendkívüli kongresszusának összehívását kezdeményezi szeptember 27-re Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a párt elnöke.
Több út is van (Fotó: MTI)
Kezdeményezésének célja, hogy a párt valamennyi szervezete vitassa meg a kialakult politikai helyzetet, illetve döntsön, a lehetséges irányok közül melyiket támogatja, és ennek képviseletére adjon mandátumot
Erősíteni akar
Nem történhet tisztújítás a Gyurcsány Ferenc által összehívott rendkívüli MSZP-kongresszuson, mert az közvetlenül csak egy külön arra a célra összehívott kongresszuson lehetséges – mondta el a FigyelőNet megkeresésére Juhász Attila, a Political Capital elemzője.
Szerinte jelen esetben csupán arról van szó, hogy a miniszterelnök meg akarja erősítenie sajt pozícióját a pártján belül, mielőtt megpróbálná a parlament többségével elfogadtatni a költségvetést. Gyurcsány számára a büdzsé elfogadása létkérdés, ellenkező esetre már többször jelezte: lemond.
Gyenesei és az ex-fideszesek
A költségvetés elfogadásához az MSZP-nek a saját képviselőin túl hat további szavazatra van szükség, ezt Juhász Attila szerint Gyenesei Istvántól, az SZDSZ egyes képviselőitől és esetleg azoktól a fideszesből függetlenné vált képviselőktől várhatják, akik már korábban is együtt szavaztak a kormánnyal bizonyos kérdésekben.
A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a sebtében összehívott, rendkívüli MSZP-kongresszus is jól beleillik abba a rövidtávú és rögtönző taktikázásba, amely 2006 óta jellemzi a magyar politikát. Ugyanakkor az idő valamelyest sürgeti is Gyurcsány Ferencet, ugyanis szeptember 15-én már kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka, és az adótörvényeket be kell terjeszteni a ház elé.
Az MSZP három útja
Közben az MSZP frakció előtt a miniszterelnök három lehetséges utat vázolt fel a párt számára.
„A Demokratikus Charta megalapítása, majd az 1994-ben megkötött kormánykoalíció nyomán az MSZP és az SZDSZ között stratégiai szövetség jött létre, mely független attól, hogy a két párt éppen kormányon vagy ellenzékben van. Ez a szövetség ma veszélybe került, egyre több jel utal arra, hogy ezt az SZDSZ, illetve annak elnöke fel akarja mondani” – értékelt Gyurcsány Ferenc az MSZP frakciója előtt.
Mi volt az alapja ennek a szövetségnek? – tette fel a kérdést.
Liberális elvek
„A gazdaság modernizációja alapvetően liberális elvek mentén, a társadalmi igazságosság megtartása szociáldemokrata értékek figyelembevételével történt.
Az antidemokratikus, antiparlamentarista, szélsőséges, radikális és populista eszmék és politika elutasítása.
Szerintem ennek a szövetségnek a fenntartása továbbra is érdeke Magyarországnak és az MSZP-nek.” – adott választ.
Két ponton van stratégiai vita a két párt között – fejtegette a miniszterelnök. Az SZDSZ nem ért egyet a gazdasági és társadalmi célok általunk javasolt kompromisszumával, miszerint a szükséges adócsökkentés legnagyobb mértéke ott van, ahol még nem sérülnek alapvető szociális, jóléti érdekek. Azaz, az SZDSZ a szociális biztonság rovására is csökkentené az adókat. Másrészt az SZDSZ elnöke saját pártja helyét a Fidesz és az MSZP közé, mintegy félúton határozza meg, ezzel feladni látszik a jobboldali radikalizmus és populizmus elleni közös küzdelem alapját.
az szdsz a szövetséges
A mai helyzetben az MSZP vezetésének morális és politikai kötelessége javaslatot tenni a tagság és a támogatók számára, hogy melyik úton induljon el – ezzel indokolta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke a párt frakcióülésének szünetében hétfőn Budapesten a rendkívüli kongresszus összehívására tett indítványát. Ha az MSZP testületei egyetértenek a kongresszus összehívásával, az megnyugtató, mert erre politikát lehet építeni, vagy ha azt mondják, hogy nem kell, mert olyan erős a támogatás, nekem ez is jó – fogalmazott a kormányfő. Az MSZP és az SZDSZ egymás stratégiai szövetségesei, ezt a köztük lévő viták sem kérdőjelezik meg – tette hozzá. A miniszterelnök szerint a liberálisokkal folytatott vitáknak azonban tárgyszerűnek kell lenniük, szakpolitikai kérdésekről kell folyniuk, s mentesnek kell lenniük a másik politikájának irányát, stratégiáját illető személyeskedő megjegyzésektől.
Stratégiai kihívás
Az MSZP számára ez nem egyszerű taktikai, hanem sokkal inkább stratégiai kihívást jelent. Ha az SZDSZ álláspontja nem változik, akkor belátható időn belül átalakul a magyar politikai térkép. Gyurcsány összegzése szerint rövid távon a következő három lehetősége van az MSZP-nek:
Egyetért a Fidesszel, és támogatja a parlament feloszlatását, előrehozott választások kiírását.
Elfogadja Fodor Gábor ultimátumát, és a jelenlegi kormány helyére egy új kormányt állít.
A jelenlegi kormányt támogatva megkísérel társadalmi és parlamenti többséget szerezni a Megegyezés programjához, és végrehajtja azt” – mondta a kormányfő.
—-Az SZDSZ szerint nem ideológiai válaszok kellenek—-
Az MSZP szeptember 27-ére tervezett kongresszusa segíthet a kialakult politikai patthelyzet feloldásában – mondta Gulyás József, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) Országos Tanácsának elnöke.
Az MSZP rendkívüli kongresszusának összehívásáról Gulyás József úgy fogalmazott: a magyar belpolitika – mint ahogy azt a miniszterelnök is megfogalmazta – három lehetőség előtt áll, úgy mint a parlament feloszlatása és előre hozott választás, másrészt új kormány felállása, és harmadrészben új többség felállítása a szocialisták programja mellett.
A harmadik variánsra az SZDSZ szerint nem sikerül kellő támogatottságot biztosítani, “nincs olyan program, amely mellett a Szabad Demokraták Szövetsége a kisebbségi kormányt kisegítő megállapodást tud kötni”, ugyanakkor az SZDSZ azt sem látja, hogy a parlamentben lenne olyan párt, amely e program mellé állna, és támogatná azt.
Az ország érdekét az szolgálná, ha olyan kormánya lenne, amely a kihívásokra valós reálpolitikai válaszokat adna, “nem ideológiai válaszokat kell keresni”, hanem közösen kell megtalálni a jó válaszokat – tette hozzá Gulyás József, megismételve, azt, hogy az SZDSZ szerint ezt a célt szakértői kormány tudná legjobban szolgálni.
Navracsics szerint szánalmas kísérlet
Gyurcsány Ferenc a hét végén “meglehetősen szánalmas kísérletként próbálta újjáéleszteni a 16 évvel ezelőtti Demokratikus Chartát, most meg a négy évvel ezelőtti MSZP rendkívüli kongresszusa iránt érez, úgy látszik, nosztalgiát, amikor úgy döntött, ismét megzsarolja pártját” – mondta Navracsics Tibor. Hozzátette: nem ritkaság, hogy a kormányfő a zsarolás eszközéhez nyúl.
2006 októberében egy bizalmi szavazással az egész koalíciót zsarolta, aztán az MSZP tisztújító kongresszusán a pártelnökké választása kapcsán használta ezt az eszközt, most pedig az egész MSZP tagságát megzsarolja – sorolta példáit a frakcióvezető.
A Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, ha Gyurcsány Ferenc komolyan venné azt, hogy valóban erről a programról kell döntenie, akkor azt “merné behozni a Magyar Országgyűlés elé, és merné megengedni, hogy erről vita legyen a parlamentben, és – ahogy egy kisebbségi kormány programjáról illik – a vitát követően szavazhatnánk erről, eldöntve egyúttal a miniszterelnök sorsát is”.
A frakcióvezető szerint Gyurcsány Ferencnek nem az MSZP kongresszusát kellene megkérdeznie saját politikai sorsáról: ha bátor lenne és komolyan venné az ország jövőjét, akkor a választópolgárokat kérdezné meg erről. Vagyis nem pártkongresszus, hanem előrehozott választás a válságból kivezető út – közölte.
