Belföld

Charta a mocsok ellen

A társadalmi kirekesztés elleni fellépés jegyében megalakult a Magyar Demokratikus Charta szombaton Budapesten, a Művészetek Palotájában.

A felhívás szerint a kirekesztés járványként terjed a társadalomban, egyes csoportok újra és újra elvitatják a kisebbségekhez tartozóktól, a másként gondolkodóktól a jogot, hogy egyenrangú polgárokként a nemzeti közösség tagjai lehessenek – olvasható a felhívásban.

A rendezvényen jelen volt a Magyar Demokratikus Charta kezdeményezője Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke is, de nem szólalt fel.

Az eseményen több mint százan vettek részt, néhány pártpolitikus kivételével, ismert értelmiségiek, közéleti szereplők. Így például ott volt Somló Tamás zenész, Valki László nemzetközi jogász, Bodor Pál újságíró, Deák Péter biztonságpolitikai szakértő, Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke.

A charta első nagyobb rendezvénye szeptember 20-án lesz – közölte az egyik szervező, Vitányi Iván szocialista politikus.
Hozzátette: háromszázan jelezték, hogy csatlakoznának a chartához, de még nem mindenki írta alá a dokumentumot.
Vitányi Iván a rendezvényen felszólalva azt mondta, a veszély tényleg nagyobb, mint az elmúlt 18 évben bármikor, a radikális szélsőjobb katonai egyenruhában masírozik, egyre több a fegyveres, bombás atrocitás, minden másság kirekesztése, és bőven akadnak a legális jobboldalról is, akik tűrik, bátorítják, támogatják ezt a folyamatot.

Hozzátette: nem pusztán megújítják a Demokratikus Chartát. Mint mondta, sokban hasonló, de mégis más a helyzet a Demokratikus Chartához képest, mert az ország azóta sok mindenben előrelépett, de a fenyegetés azóta még nagyobb és azt is fenyegeti, amit eddig elértek.

A Demokratikus Chartát aláíró közéleti személyiségek annak idején, 1991-ben, amiatt fejezték ki aggodalmukat, hogy akadozik az országban a demokratikus átalakulás.
Vitányi Iván most mindenkit összefogásra szólított fel, aki nem tartozik a szélsőségesekhez. A politikus felszólalása után több jelenlévő is elmondta, miért írta alá a chartát.

Mizsei Béla volt kisgazda képviselő szerint “a Magyar Gárda akciói termékeny talajra találtak Magyarországon, mert bizony nagyon sokan viszolyognak a cigányságtól magatartásuk miatt”.
Szerinte a megoldás az, hogy a romákat “ki kell művelni”. Mizsei Béla arra kérte a cigányság vezetőit, hogy “kicsit regulázzák meg őket, talán akkor változtatnak magatartásukon”.

Erre válaszolva Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke felszólalása elején közölte: “a felhívásra megregulázom magam, és rendkívül visszafogott leszek a magyar politikusokkal és értelmiségiekkel szemben”.

Szerinte a magyarországi romák a II. világháborús népirtás utáni történetük legdrámaibb korszakát élik: elsősorban a vidéken élő cigányságot rasszista erőszak fenyegeti. Horváth Aladár szerint a politikusoknak egyszerre és együtt kell kiállniuk az uszítással szemben és elutasítaniuk azt.

Ungváry Rudolf történész elmondta, mára olyan demokrácia alakult ki, ahol együtt kell élni nyílt antiszemitákkal, akik magukat nem vallják antiszemitáknak, és nyílt nyilasokkal, akik magukat nem vallják nyilasoknak.

A magyar politikai élet a velejéig hazuggá vált – vélekedett.
A felhívást többek között aláírta, de nem volt jelen a rendezvényen Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Béki Gabriella, az SZDSZ országgyűlési képviselője, Heller Ágnes filozófus, Karafiáth Orsolya költő, Iványi Gábor metodista lelkész, Mundruczó Kornél filmrendező.

Az aláírók közül jelen volt többek között Nagy Imre mártír miniszterelnök két unokája, Jánosi Katalin és Jánosi Ferenc, Moór Mariann színésznő, Lévai Katalin szocialista európai parlamenti képviselő, Donáth László evangélikus lelkész, az MSZP országgyűlési képviselője, Bauer Tamás közgazdász, volt szabad demokrata parlamenti képviselő.

A helyszínen írta alá a dokumentumot többek között Eörsi Mátyás, az SZDSZ országgyűlési képviselője, aki újságíróknak azt mondta, 1990-ben azt remélte, hogy az átalakulás mentálisan is sokkal gyorsabb lesz, de ma azt látja, hogy nagyon régről velünk élő gyűlölködések jelentek meg a közéletben. Szeretném, hogy ez kisebb legyen – fűzte hozzá.
A politikus közölte, az SZDSZ támogatja ezt a mozgalmat, de azt nem helyesli, hogy pártok vegyenek részt benne, ezért az SZDSZ pártként nem vesz rész benne.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a július elejei melegfelvonulás másnapján a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia elleni jogos nemzeti önvédelmet kezdeményezett Magyar Charta néven. Eredetileg szeptember 6-ára gyűlést terveztek, később azonban a kormányszóvivő jelezte, aznap alakul meg a Magyar Demokratikus Charta. A demonstráció csak ezt követően, szeptember 20-án lesz.

A Fidesz már a miniszterelnök júliusi bejelentése után jelezte, nem vesz részt a gyűlésen, az SZDSZ pedig azt közölte, csak akkor lesz jelen, ha az esemény nem lesz pártrendezvény.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Golden retriever and British cat
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.