Belföld

Bomba van még bőven

admin
admin

2008. 07. 30. 06:30

Nem is sejthetjük, hány világháborús bomba rejtőzik még a fővárosban és országszerte, de a felgyorsuló építkezésekkel várhatóan egyre több kerül majd elő. Archív amerikai légifelvételek segítségével fel lehetne kutatni a megmaradt robbanószerkezeteket.

Vidéken Szolnok, Debrecen pályaudvarai és Győr, Miskolc hadiüzemei kapták a legtöbb bombatalálatot. A fővárosban az angolszász nehézbombázók a Duna környékét, vasúti hídjait és a Csepel-sziget gyárait, illetve a pályaudvarok környékét rombolták; később a szovjet gépek a körutak környékére, a Várhegyre, a Vérmezőre és a városi hidakra szórtak kisebb bombákat, ám annál nagyobb mennyiségben.

A hidak körülbombázása mellett a folyó elaknásítására is volt gondjuk a támadóknak; a vízi aknák ledobás után nem robbantak, csak ha hajó haladt el felettük – vagy akkor sem. Civil célpontokat nem bombáztak a szövetségesek: az, hogy számtalan lakóépület mégis találatot kapott, csak az elégtelen célzás eredménye – avat be a második világháborús bombák történetébe a lapunknak név nélkül nyilatkozó hadtörténész.

“Állva maradt” bombák

A földet ért bombák közül rengeteg “állva maradt”, vagyis éles gyújtószerkezete ellenére nem robbant fel – magyarázza Tari János, a TARI Tűzszerész Iroda vezetője. Ezeknek egy részét az összeomlott épületek törmeléke temette be, a többit az ostrom utáni újjáépítés hevében maguk a lakók. Ezzel a probléma persze nem szűnt meg, sőt: az éles állapotban elföldelt bombák a legkisebb földmozgásra, rázkódásra, vagy akár csak a rozsdásodás hatására is felrobbanhattak volna. Némelyiknél csak a vakszerencsén múlt, hogy több évtizednyi rendszeres mélyszántás vagy teherautóforgalom se indította be őket.

Képek a Ferencvárosi bombáról

Képek a ferencvárosi bombáról

Nyilván nem véletlen, hogy Budapesten az utóbbi években egyre gyakrabban bukkannak elő a földből háborús robbanószerkezetek. Szakértőink véleménye szerint az ok a felgyorsuló ütemű építkezésekben keresendő, illetve, hogy a magasabb épületek és a mélygarázsok miatt egyre lejjebb ásnak az alapozásnál.

A helyben robbantás sem kizárt

Robbanószerkezet legkisebb gyanúja esetén is haladéktalanul értesítsük a tűzszerészeti ügyeletet vagy a rendőrséget – ismerteti a tennivalókat Tari János. Inkább százszor “vetődjünk árnyékra”, mint hogy egyszer is elbagatellizáljuk a problémát! A hatóságok helyszínre érkezése után, ha a robbanás veszélye valóban fennáll, az általuk körülírt területet azonnal el kell hagyni.

Robbantani bárki tud, de a tűzszerészek többször is – idézi Tari János a szakmában kedvelt szállóigét. A szakemberek már egy-két apró formai jegyből következtetni tudnak a bomba gyártmányára, típusára, amely meghatározza a hatástalanítás módját is. Ha a helyszínen nem sikerül “kihúzni a méregfogát”, elszállítják; ha ez sem megoldható, akkor helyben kell felrobbantani. Szerencsére manapság már ez is megoldható anélkül, hogy a környékbeli épületek megrongálódnának.

Gondosan dokumentálták

Abban mindkét szakértő egyetért, hogy egyszerűen képtelenség megállapítani, hány bomba szunnyad még a budapesti utcák, épületek alatt. Bár azt lehet tudni, mely területek a legkockázatosabbak, a terep átvizsgálása csak az ottani beruházók lelkiismeretén és költségvetésén múlik – tájékoztat a tűzszerész.

A hadtörténész szerint amerikai segítséggel viszonylag könnyen a végére lehetne járni problémának. Az USA levéltáraiban máig fennmaradtak azok a légifelvételek, melyeken a felderítők rögzítették a célpontokat, majd a bombázás után a véghezvitt pusztítást; ezek különbözete alapján fel lehetne kutatni a megmaradt robbanószerkezeteket. Ehhez azonban kevés egy-két szakértő magánkezdeményezése; nemzetközi együttműködés kellene, amelytől feltehetőleg az amerikaiak sem zárkóznának el.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.