Ásványvíznek azokat a természetben előforduló vizeket nevezzük, melyek egy literében 1000 milligrammnál több oldott ásványi anyag található, vagy valamilyen biológiailag aktív anyag nagyobb mennyiségben fordul elő bennük.
Bizonyított gyógyhatás (Fotó: MTI)
A gyógyvíz olyan ásványvíz, melynek orvosi kísérletekkel bizonyított gyógyhatása van: a gyógyvízzé minősítést gyakran többéves vizsgálatok előzik meg. Termálvíznek, vagy hévíznek Magyaroszágon a 30 Celsius-foknál melegebb forrásvizeket tekintik.
Ötödik a világon
Hazánk kedvező földtani viszonyainak köszönhetően rendkívül gazdag termálvizekben, világviszonylatban az ötödik helyet foglalja el. A Kárpát-medence alatti földkéreg vékonyabb, mint más helyeken, ezért itt a Föld középpontja felé haladva kisebb távolságok alatt nő a hőmérséklet egy Celsius-fokkal. Ennek köszönhető, hogy Magyarországon sokkal kisebb mélységből lehet termálvizet nyerni, mint máshol: jelenleg 1300 hévízkút működik hazánkban, és ennek majdnem 10 százaléka (118 kút) a fővárosban található.
vizes hetek a figyeloneten
Vizes hetek sorozatunkban bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, hogyan illeszkednek hazánk gazdasági és üzleti életébe, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Elsőként a Dunáról, majd a Balatonról írunk, utána a Tisza és a hazai gyógyvizek kerülnek sorra.
Napjainkban az ország területén 135 helyen tör a felszínre elismert gyógyvíz, melyeket elsősorban mozgásszervi problémák, idült gyulladásos, nőgyógyászati panaszok, keringési rendellenességek, légzőszervi megbetegedések és emésztőszervi bajok kezelésére alkalmaznak. A vizek származási helye, összetétele, így gyógyhatása is különböző.
A Kárpát-medence mélyében két kiterjedt „hévíztároló” helyezkedik el. Az egyik az egykori Pannon-tenger maradványa, amelynek felső homokos-kavicsos rétege főként nátriumhidrogén-tartalmú ásványvizet rejt. A mélyebb rétegekben nátrium-kloridos összetétel jellemző. Ezek a Kisalföld, Alföld és a Dráva-süllyedék alatt találhatók. A másik tárolórendszer a Dunántúli-középhegység alatt helyezkedik el, melynek mészköves-dolomitos rétegéből kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos ásványvíz nyerhető.
A szívet védi a szénsav
A hazánkban előforduló ásvány-és gyógyvizeket kémiai összetételük alapján tíz csoportba szokták sorolni. Az egyszerű termális vizek közé azok tartoznak, amelyek hőmérséklete éppen eléri a határértéket, és kevés oldott anyagot tartalmaznak. Ezek a vizek főként a strandfürdőket táplálják, ilyen van a Római-fürdőn, Csillaghegyen, vagy Esztergomban. Az egyszerű szénsavas (savanyú) vizek egy literében egy grammnál több szabad széndioxid van. A szénsav hatására a bőr erei kitágulnak, így a szív munkája könnyebb lesz, ilyen vizek vannak Répcelakon, Mihályiban és a Nógrád megyei Maconkán.
Az alkáli-hidrogén-karbonátos (alkalikus) vizek főként nátrium- és hidrokarbonát-ionokat, vagyis a szódabikarbóna ionjait tartalmazzák. Leginkább ivókúrára használják emésztőszervi problémák esetén. Leghíresebb ilyen vizünk a bükkszéki Salvus víz, de ilyen van Szolnokon, Gyulán, Orosházán és Makón is. A balfi víz alkalikus savanyúvíz.
A kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos (földes-meszes) vizek reumás betegségek kezelésére alkalmasak. Ilyen van a legtöbb budai fürdőben. A kalcium gyulladáscsökkentő hatású, valamint a vizelet-kiválasztást fokozza, így veseproblémákra is ajánlott. Ha szénsavat is tartalmaznak, mint a balatonfüredi gyógyvíz szívbetegek gyógyítására használják.
Kloridok reumára, vas a vérszegénységre
A kloridos (konyhasós) vizek főként nátrium- és kloridionokat tartalmaznak. A konyhasó gyulladáscsökkentő hatása miatt reumás betegségek, egyes bőrgyógyászati gyulladások és nőgyógyászati panaszok esetén alkalmazzák, ivókúraként pedig a nyálkahártya hurutjainál. A konyhasó nagyon jól tapad a bőrhöz, és így erős ingert fejt ki a szervezet védekező rendszerére, vagyis aktiválja az immunrendszert. Ilyen vizek vannak Debrecenben, Cserkeszőlőn, Egerben és Nyíregyházán. A szulfátos (keserű-) vizek jellegzetes ízét a szulfátion adja.
A glaubersós vizek a szulfáton kívül főleg nátriumot tartalmaznak. A keserűsós vizek pedig magnéziumiont, emésztést segítő hatásuk ismert. Ilyenek a Hunyadi János, az Igmándi, a Ferenc József és a Mira víz, melyeket palackozva is fogyaszthatunk. A nátrium- és magnézium-szulfát tartalmú vizeket fürdőkúraként alkalmazva reumás és nőgyógyászati panaszok gyógyításánál használják.
A vasas vizek elsősorban ivókúrára alkalmasak, vérszegénység ellen alkalmazzák legtöbbször, ilyen a parádi Clariss- és István-forrás, Parádfürdőn fürdőkezelésre is használják. A víz vason kívül nátrium- és szulfátiont is tartalmaz, mely savanyú vegyhatása miatt nőgyógyászati betegségek gyógyítására alkalmas. A kénes vizekben a ként oxidálható szulfidkén alakban fordul elő megfelelő mennyiségben. A kén az ereket tágítja, így javul a szív vérellátása.
Radioaktív vizek inhalációra
Csökkenti az erek koleszterintartalmát, valamint bizonyos bőrbetegségek, például a pikkelysömör (psoriasis) kezelésére is alkalmas, illetve reumás megbetegedések és nőgyógyászati panaszok esetén alkalmazzák. Kénes vizek fakadnak a Lukács és a Rudas fürdő egyes forrásainál, valamint Harkányban, Balf több kútjában és Mezőkövesden.
A jódos-brómos vizek konyhasótartalmuk miatt a kloridos vizek közé is sorolhatók. A jód gyulladáscsökkentő hatású, fokozza a perifériás vérkeringést, csökkenti a húgysav- és vércukorszintet, serkenti a petefészek működését. Így reuma, női problémák és egyes bőrbetegségek kezelésénél alkalmazzák. Hajdúszoboszlón és Pesterzsébeten találhatók jódos vizek. Ivókúrában pajzsmirigy serkentő hatása miatt alkalmazzák. A sóshartyáni Jodaqua vizet palackozzák.
A radioaktív vizek rádiumot és radont tartalmaznak: fürdésre, ivókúrára és inhalációra is alkalmasak. Vérnyomáscsökkentő, fájdalomcsillapító, anyagcsere fokozó hatásuk van, valamint serkentik a belsőelválasztású mirigyek működését. Régebben fiatalító hatást tulajdonítottak nekik: ilyen vizek vannak a Rudas, a Rác forrásai közt, Egerben és a Hévízi-tóban.
Folyóinkról és tavainkról még többet a FigyelőNet Vizes Hetek aloldalán olvashat.
