Belföld

Mi “oszthatjuk az észt” az uniónak

Nem a munkahelyteremtést várják a szakemberek a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézettől (EIT), inkább azt, hogy emelje a tudományos és műszaki pályák megbecsülését hazánkban. Bár uniós szinten tudásközpont lettünk, az ország innovációs stratégiáján van még mit fejleszteni.

Budapesten lesz Európa innovációs központja – hirdeti büszkén a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja a szerdai bejelentést. Itt fogják megtervezni és finanszírozni az uniós kutatás-fejlesztést, és innen fogják kiválasztani, hogy Európában hol legyenek azok a központok, amelyek a konkrét kutatásokat végzik. Ezekből a tudás- és innovációs társulásokból 2013-ig valószínűleg három működik majd, a klímaváltozás, az energia és az infokommunikáció területén.

Az EIT esetében mégsem beszélhetünk a teljes európai tudományos élet központjáról – pontosít Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Mint lapunknak elmondta, egyrészt nem olyan csúcsintézmény, mint például az MIT (Massachusetts Institute of Technology), inkább annak egy “virtuális” változata, amely földrajzilag különálló egységek munkáját hangolja össze.

Másrészt tevékenysége a tudományoknak csak egy kisebb, ám annál fontosabb területét fedi le, az úgynevezett dinamikus tudományágakat (ilyen például a biotechnológia), melyeknek eredményei gyorsabban, hatékonyabban hasznosíthatók, mint a klasszikus tudományok (például a fizika) esetében. E téren Európa mindeddig lemaradt tengerentúli vetélytársaitól.

Lehetőségek tárháza

A működését várhatóan 2009-ben megkezdő intézet a dél-budai Infopark egyik új épületében kap helyet. Finanszírozását a közösségi költségvetés 2013-ig 308,7 millió euróval és magánforrások bevonásával biztosítja. A kormány ígéretet tett arra, hogy a központnak otthont adó épület bérleti díját húsz évig, az intézményben dolgozók közül húsz munkatársnak a bérét pedig öt évig átvállalja – tájékoztat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.

Szabó Gábor figyelmeztet: az uniós intézmény jelenléte nem az ölünkbe pottyant ajándék, inkább lehetőség, melynek kiaknázása rajtunk múlik. Közvetlen előnyei elhanyagolhatóak, legfeljebb a konferenciaturizmus fellendülését és az intézet működtetéséhez szükséges munkahelyek megteremtését sorolhatjuk ide.

Már nem kérdés, hogy Budapesten lesz az EIT (Forrás: Figyelő)

Már nem kérdés, hogy Budapesten lesz az EIT (Forrás: Figyelő)

A közvetett hozadékok már lényegesebbek. Valószínű, hogy lesz magyar tagja a vezetőségnek, aki sokat tehet a hazai szempontok érvényesítéséért az egyes projektek elbírálásánál. Azaz a magyar pályázók “közelebb lesznek a tűzhöz”, vagyis sokat profitálhatnak azokból a drótokból, fülesekből és informális kapcsolatokból, melyek az EIT köré szövődnek. Az sem elhanyagolható, hogy sokat tanulhatunk egy ilyen intézmény működéséből, eredményeiből. Égető probléma hazánkban, hogy kevés a tudományos és műszaki végzettségű szakember. Szabó Gábor reméli, hogy az EIT hatására több fiatal választja majd a mérnöki vagy kutatói pályát.

Innovációs nagyhatalom lettünk?

Az EIT Budapestnek ítélése azzal az előnnyel is járhat, hogy az innováció, a tudomány fogalma egyre szorosabban kötődik Magyarország arculatához. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy saját innovációs stratégiánk ne rekedjen meg a hangzatos tervek szintjén.

A 2007 márciusában a kormányzat által elfogadott tudomány-, technológia és innováció-politikai stratégia közel száz intézkedést tartalmazott. Ezek közül az idén március végéig esedékes határidejű intézkedések zöme még nem valósult meg – olvasható a Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalásában.

Az EU innovációs teljesítménymérése (European Innovation Scoreboard, EIS) szerint sok tényezőben, különösen az innovációra fordított költségvetési pénzeket tekintve Magyarország sereghajtó – emeli ki Polgárné Májer Ildikó, a Versenyképes Mikro- Kis- és Középvállalatok Magyarországi Egyesületének elnöke. Úgy véli, az államnak – a magántőke mellett – a mainál jóval nagyobb szerepet kell vállalnia abban, hogy Magyarország valóban az európai innováció központjává válhasson .

Szabó Gábor mindenesetre optimista: bízik abban, hogy az EIT-re irányuló figyelem egyfajta nyomásként nehezedik majd az ország vezetésére, hogy hézagos innovációs stratégiáját egy tudományos nagyhatalomhoz méltó szintre hozza. Türelemre int, mondván, az innováció területére nem jellemzőek az azonnali, látványos változások.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Scenic view over Hong Kong island, China, by night. Multicolored nighttime skyline with illuminated skyscrapers seen from Victoria Peak
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.