Belföld

Fodor Gábor az SZDSZ új elnöke

Mindössze két szavazattal, 346-344 arányban Fodor Gábort választották a küldöttek az SZDSZ új elnökének, Kóka Jánossal szemben. Három szavazat érvénytelen volt. A vesztes nem kért újraszámlálást.

694 szavazólapot adtak ki, ebből 693 szavazólapot adtak le. 3 szavazat érvénytelen volt. Az érvényesek közül Kóka Jánosra 344, Fodor Gáborra pedig 346 szavazatot adtak le, így a 20 éve politizáló egykori környezetvédelmi miniszter nyerte az SZDSZ rendkívüli elnökválasztását.

Gyurcsánynak hátat fordítanak (Fotó: GÁti András, FN) KÉPGALÉRIA

Gyurcsánynak hátat fordítanak (Fotó: Gáti András, FN) KÉPGALÉRIA

Az eredmény kihirdetése pillanatában hatalmas zivatar kezdődött, így a jelenlévők kénytelenek voltak együttmaradni.
Az SZDSZ új elnöke azt mondta, a feladat, amit kapott rendkívül felemelő és egyben rendkívül nehéz. Kijelentette: kemény munkával sikereket fognak elérni.

Kóka lapunknak azt mondta: elfogadja az eredményt, nem kér újraszámlálást. Noha ennél szorosabb eredmény nem is születhetett volna a szavazáson: ha csak egy ember máskép szavaz, akkor a szavazategyenlőség miatt második fordulót kellett volna tartani.

Bíznak is, meg nem is

Lapunknak úgy nyilatkozott Kóka egyik támogatója, hogy az új elnök nem tudja megszervezni a pártot, és nem tud egyértelmű irányt mutatni a tagságnak, ezért véleménye szerint egy év múlva újra elnökválasztást kell tartani.

Sok küldött azonban máris sietve gratulált Fodornak. Egyikük a hosszas kézfogás alatt ezt mondta: eddig Kókát támogattam, de most úgy érzem, neked is kell adni egy esélyt.

Köszöni szépen

Fodor ünnepi beszédében először köszönetet mondott Kóka támogatóinak, akik „emlékeztettek, hogy nem vagyunk tökéletesek”. Programbeszédében Fodor Gábor hangsúlyozta, hogy amit ő ajánl, az több mint önállóság: az erő, a nyitottság, a demokratikus értékek védelme.

Hozzátette: olyan célokat, olyan stratégiát kell megfogalmazniuk, amely biztosítja az önállóságot, de egyúttal garancia arra is, hogy az SZDSZ eredményesen szerepel jövőre az európai parlamenti választásokon, önálló listán jut a parlamentbe és megerősödik az önkormányzatokban.

Első dolga

Első számú feladatának nevezte, hogy a kisebbségi kormánnyal is párbeszéd kezdődjön. A kormánytól cselekvési programot szeretne látni.

Mint mondta, a Fideszt politikai ellenfelének tekinti, de mindenkivel párbeszédre törekszik. “A párbeszéd és nyitás programját akarom megvalósítani. Az SZDSZ olyan párt lesz, amely az ország érdekében fog dönteni. Lesznek nehéz döntések, az ország nincs könnyű helyzetben” – fogalmazott Fodor.

Nem fordulat a kilépés

Fodor még a választás előtt azt mondta, szerinte a koalícióból való kilépés önmagában nem fordulat, csak a párt többéves politikájának folytatása, s “a választóinknak azt üzentük, hogy nem tudtunk megbirkózni a közös kormányzás feladatával. Megint tehetetlennek látnak bennünket. A fordulat az lesz, amikor cselekvőképesnek és hitelesnek tartanak minket”.

Fodor Gábor szerint igazuk van azoknak, akik az ellenzéket okolják a kialakult helyzetért, mert az az ellenzék, amely kifordítva a népszavazás intézményét megbénítja az ország érdekét szolgáló átalakításokat, az felelőtlen, demagóg és kormányképtelen. Hozzátette, hogy ez a Fidesz az ő politikai ellenfelük.

—-Orbánnal, Hornnal és Gyurcsánnyal is dolgozott—-

Fodor Gábor 1962. szeptember 27-én született Gyöngyösön.
1987-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi doktorátust szerzett. 1984-86 között a Szakkollégiumi Értesítő főszerkesztője.

1988-89-ben a Bibó István Szakkollégium nevelőtanára, ezzel párhuzamosan 1988-90 között szabadfoglalkozású kutatóként a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa. 1990-től az ELTE ÁJTK Filozófia Tanszékén tanársegédként oktatott.

1988. március 30-án a Fiatal Demokraták Szövetségének egyik alapító tagja, szóvivője, 1993 áprilisától a párt egyik alelnöke volt. 1993 novemberében kilépett a Fideszből.

1994 októberétől a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, 1996 novemberétől az SZDSZ ügyvivője, 2003 óta a párt Heves megyei szervezetének elnöke. 1994. július 15-től 1995. december 31-ig a Horn-kormány művelődési és közoktatási minisztere volt. 1990-től 1995 májusáig a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesületének elnökeként tevékenykedett. 1991-93 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja volt.

1990 óta országgyűlési képviselő. 1990-93 között a Fidesz képviselője, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke volt. A pártból való kilépésével egyidejűleg visszaadta képviselői mandátumát is. Az 1994-es választások óta minden ciklusban az SZDSZ színeiben jutott mandátumhoz. 2002-2006 között az alkotmány- és igazságügyi bizottság, 2006 óta az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság alelnöke.

Fodor Gábor az SZDSZ 2007. március 30-31-én megtartott tisztújító küldöttgyűlésén elnökjelöltként indult, de akkor Kóka Jánossal szemben alulmaradt az elnöki posztért folyó választáson. 2007. május 7-től 2008. április 30-ig környezetvédelmi és vízügyi miniszterként dolgozott.

Elnökök

1990. április-1991. november: Kis János (korábban megbízott elnök)
1991. november-1992. november: Tölgyessy Péter
1992. november-1997. április: Pető Iván (1994-ben, 1996-ban újraválasztották)
1997. május-1998. május: Kuncze Gábor
1998. június-2000. december: Magyar Bálint
2000. december-2001. június: Demszky Gábor
2001. július-2007. március: Kuncze Gábor (2003-ban és 2005-ben újraválasztották)
2007. március-2008. június: Kóka János

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.