Az Országos Választási Irodának (OVI) 45 napja van arra, hogy összeszámolja a hiteles aláírásokat, majd erről jelentést tegyen az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Az OVB határozatban állapítja meg az aláírások számát, ez ellen három napon belül a Legfelsőbb Bíróságon (LB) lehet jogorvoslattal élni. A bíróságnak további három napon belül kell elbírálnia a beadványt.
Drága mulatság (Fotó: MTI)
Szigeti Péter, az OVB elnöke megküldi az említett határozatot az Országgyűlés elnökének; Szili Katalin pedig tájékoztatja a képviselőket a népszavazási kezdeményezésről. Az Országgyűlés feladata, hogy 15 napon belül elrendelje a népszavazást, az elrendelő döntés ellen az Alkotmánybírósághoz (Ab) lehet fordulni. Az Ab soron kívül dönt a beadványról, ám ennek nincs határideje.
Sólyom is beleszólhat
Ha az Ab elutasítja a népszavazás elleni beadványokat, akkor Sólyom László köztársasági elnök feladata, hogy 43 napon túl, de 90 napon belüli időpontra kitűzze a választást. (A 43. napot az államfői döntéstől, míg a 90 napot az Ab döntésétől kell számolni.)
A 43 napos időszak alatt az OVI-nak elő kell készítenie a népszavazást, így például el kell készíttetnie a választói névjegyzéket, meg kell szerveznie a szavazólapok, urnák, jegyzőkönyvek nyomtatását, a közbeszerzési eljárások kiírását, valamint a helyi választási szervek felkészítését.
Az Albert házaspár a következő kérdésben kezdeményezett népszavazást: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”.
Nem engedik
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője a FigyelőNetnek elmondta, ha megvan a kétszázezer hitelesített aláírás, akkor – az alkotmány szerint – az Országgyűlésnek kötelessége népszavazásra bocsátani a kérdést. Ugyanakkor az olyan ügyekben, mint az Albert házaspár által beadott kérdésben, a parlament vélhetően úgy dönt, felesleges lenne elkölteni újabb, közel négymilliárd forintot, ezért nem engedik tovább a kérdést.
Így a labda az Alkotmánybíróság térfelére kerül, akik jogorvoslatként dönthetnek úgy, hogy az okafogyottá vált kérdésekről mégse legyen népszavazás.
Nem árt azonban felidézni a 2004. december 5-i népszavazást, amikor – többek között – a kórházprivatizáció kérdéséről is szavaztunk annak ellenére, hogy a kérdést majd egy évvel korábban már megsemmisítette az Alkotmánybíróság.
