Máig heves viták tárgya, hogy Magyarország felszabadítása, vagy
inkább újabb megszállása, esetleg hatalomváltás volt-e április 4-én. Tény, hogy a
németek, illetve a magyar nyilas kormányzat elűzése sokaknak adott életlehetőséget
és reményt, de az is tény, hogy a borzalmakkal járó német megszállást a szovjet
megszállás váltotta fel, annak minden rövidtávú rettenetével és hosszabb távú
következményével.
A Medián közvélemény-kutató 2005-ben készült felmérése
szerint az összes megkérdezett egyharmada értett egyet a „felszabadulás” minősítéssel.
A megkérdezettek másik harmada a „megszállás” kifejezést tartotta helyesnek,
míg további egyharmad szerint sem a felszabadulás, sem a megszállás nem
megfelelő. Az ezzel kapcsolatos, évek óta folyó viták során felmerült a
„megszabadulás” kifejezés használata is, amely utalna a korábbi diktatúrától
való megszabadulásra ám nem sugallná azt, hogy ezután valódi szabadság
következett az ország számára.
Április 4-ét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
törvényerejű rendeletében nemzeti ünneppé nyilvánította 1950-ben. Minden évben
ezen a napon emlékeztek meg a Magyarországon elesett szovjet katonákról is. A
felszabadulásra való megemlékezés katonai díszszemlékkel, az elesett katonák
sírjainak megkoszorúzásával történt. A budapesti Dózsa György úti felvonulási
téren állami vezetők előtt tartották a katonai díszszemléket.
Magyarország nemzeti ünnepei közül.
inkább újabb megszállása, esetleg hatalomváltás volt-e április 4-én. Tény, hogy a
németek, illetve a magyar nyilas kormányzat elűzése sokaknak adott életlehetőséget
és reményt, de az is tény, hogy a borzalmakkal járó német megszállást a szovjet
megszállás váltotta fel, annak minden rövidtávú rettenetével és hosszabb távú
következményével.
A Medián közvélemény-kutató 2005-ben készült felmérése
szerint az összes megkérdezett egyharmada értett egyet a „felszabadulás” minősítéssel.
A megkérdezettek másik harmada a „megszállás” kifejezést tartotta helyesnek,
míg további egyharmad szerint sem a felszabadulás, sem a megszállás nem
megfelelő. Az ezzel kapcsolatos, évek óta folyó viták során felmerült a
„megszabadulás” kifejezés használata is, amely utalna a korábbi diktatúrától
való megszabadulásra ám nem sugallná azt, hogy ezután valódi szabadság
következett az ország számára.
1953. április 4.
Az április 4-i dátum egyébként már önmagában hamis. Sztálin ugyan megparancsolta
a Vörös Hadseregnek, hogy ezen a napon nyomuljon be Ausztriába, ezt a dátumot
nem tudta tartani. Kőszeg térségében még április 10-én is harcok voltak, sőt a
kommunista rezsim hivatalos verziója szerint április 4-én utolsónak elfoglalt
Nemesmedves egykori lakói szerint április 11-ig folytak a harcok.
Április 4-ét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
törvényerejű rendeletében nemzeti ünneppé nyilvánította 1950-ben. Minden évben
ezen a napon emlékeztek meg a Magyarországon elesett szovjet katonákról is. A
felszabadulásra való megemlékezés katonai díszszemlékkel, az elesett katonák
sírjainak megkoszorúzásával történt. A budapesti Dózsa György úti felvonulási
téren állami vezetők előtt tartották a katonai díszszemléket.
Az iskolákban pedig felharsant a dal:
“Április négyről szóljon az ének,
Felszabadulva zengjen a nép!
Érctorkok harsogva zúgják a szélnek,
Felszabadítónk hősi nevét!”
Magyarország nemzeti ünnepei közül.
