Belföld

Mennyibe kerül a vizitdíj eltörlése?

Az egészségügyi reform intézkedései tavaly 113 milliárd forint megtakarítást hoztak az államháztartásnak, ebből 50 milliárd terhelte a betegeket, 18 milliárd a vizitdíjon, kórházi napidíjon keresztül. Más reformintézkedések több pénzt hoztak, de esetenként mélyrehatóbb következményekkel is jártak: például a kórházak adósságállományának megemelkedését okozták – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) értékelő tanulmányából.

A vizitdíj bevezetésének köszönhetően az orvos-beteg találkozások száma a háziorvosi szinten 25 százalékkal csökkent, s a járóbeteg-szakellátásban is mérséklődött. A háziorvosi rendszer finanszírozása azonban (egyelőre) nem teljesítményelvű, így a kiadásokra csekély hatása van – olvasható az Állami Számvevőszék tavaly megjelent tanulmányában.

Fizet már a potyautasok egy része

A tanulmány megállapítja, hogy 2008-ban a vizitdíjból, kórházi napidíjból várhatóan befolyó bevétel 20,4 milliárd forint lesz. Mivel a lakosságtól elvont összeg kiesik az áfakötelesen elköltött kiadásokból, az intézkedés az áfa bevételét csökkenti körülbelül 2 milliárd forinttal. Az ÁSZ számításaiból kiderül, hogy az egészségügyi reform intézkedései több mint 150 milliárd forintot spóroltak tavaly az Egészségügyi Alapnak, amelyből 50 milliárd forintot a betegek fizettek.

(A 152 milliárd forint megtakarítás, a más alrendszerekben – például önkormányzatok, központi költségvetés – jelentkező negatív hatások eredményeképp valójában csak 113 milliárd forint körüli – hívja föl a figyelmet az ÁSZ.)

Ebből az 50 milliárdból 18 milliárdot jelentett a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése, a maradék 32 milliárd a gyógyszerek támogatási kulcsának csökkentéséből, s számos gyógyszer támogatásának megszűntetéséből adódott. A nem betegeket sújtó összegek jelentős részben a „potyautasokból” lett járulékfizetőktől származnak, tavaly ez 18 milliárd forint többletet jelentett az Egészségügyi Alapnak, idén az ÁSZ szerint 36 milliárd lesz a többlet.

Kórházak kényszerpályán

25 milliárd forint többletet hozott tavaly a kórházak kapacitásának csökkentése, a struktúraátalakítás, a teljesítményvolumen-korlát (TVK) feletti finanszírozás megszüntetése. Mindez azonban azzal is járt, hogy a kórházak lejárt tartozásállománya 1,8-szeres, a 30 napon túli adósság 2,5-szeres, a 60 napon túli tartozás hatszoros növekedését okozta, amely már működési zavarokat is eredményez.

Mennyibe kerül a vizitdíj eltörlése? 1


A tanulmány megjegyzi: az évről évre csökkenő volumenkorlát feletti teljesítményt nem fizeti ki az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP). Ennek sajátos módon az lett a következménye, hogy a magasabb szintű ellátásokért kevesebbet fizet az OEP, ugyanis míg a „közkórházak” a teljesítményvolumen-korlát (TVK) túllépése ellen a beteg magasabb szintre utalásával védekeznek, az egyetemi klinikák és az országos intézetek ezt nem tehetik meg (hasonló helyzetbe kerültek a gyermekkórházak is).

Konvergencia vs. színvonal

Az egészségügyben tett lépések a kormány takarékossági intézkedéssorozatába illeszkednek, pénzügyi kereteit és irányát a konvergenciaprogram szabta meg – írja az értékelő tanulmány. Logikája az volt, hogy az államháztartási hiány csökkentése érdekében az egészségügyre fordítható források a GDP arányában úgy is csökkenthetők, hogy közben nem romlik az ellátás színvonala.

Ez fontos momentum, mert nincs benne szó az ellátás színvonalának javításáról, mint célról, ami később – fogalmaz az értékelő tanulmány – az Egészségügyi Minisztérium kommunikációjában hangsúlyos szerepet kapott, és felerősödött a több-b.iztosítós modell melletti érvelésben Valószínű, hogy a teljesítménykorlátozás ezen olcsó és egyszerű eszközét majd a kötelező egészségbiztosítási pénztárak is gyakorolni fogják – vélik a tanulmány szerzői.

A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről című tanulmány leszögezi: a konvergenciaprogramban lefektetett célok 2007-ben megvalósultak, a reform jobb egészségügyi ellátásra vonatkozó ígéretei azonban nem.

Kétséges a színvonal megőrzése

A dolgozat kitér arra is a biztosítási reform kapcsán, hogy a kötelező egészségbiztosítási pénztárak rendszerének működési költsége nagyságrendileg magasabb volna az OEP jelenlegi működési költségénél, az Egészségügyi Alapból bizonyosan kevesebb pénz jut majd egészségügyi ellátásra.

Az egyelőre igencsak kérdéses, hogy a struktúra további átalakításával, a kapacitások szűkítésével és a szabályozottabb, feszesebb működéssel elérhető-e annyi megtakarítás, ami fedezi a forráselosztás megnövekvő költségét, a befektetők osztalékát és az ellátás hozzáférése és színvonala nem romlik – olvasható az ÁSZ-tanulmányban.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.