Nem írta alá a köztársasági elnök az egészségbiztosítási pénzárakról szóló törvényt, amit megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Sólyom László ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be.
“A törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki” – jelentette be döntését az államfő. Indoklásként hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás átalakítását ő is szükségesnek tartja éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával szemben viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvénynél alkalmaztak súlyos kifogásai vannak.
Hozzátette: a társadalombiztosítás átalakítása véleménye szerint csak bizonyos társadalmi és politikai feltételek teljesülése esetén lehet eredményes. Mint mondta semmilyen nagy reformot nem lehet sikerre vinni a terhet viselő állampolgárok bizalma nélkül. Sólyom László azt is kockázatosnak nevezte, ha az ilyen horderejű átalakítások parlamenti ciklusokhoz igazodnak, mert véleménye szerint legalább a reform irányában és alapjaiban megegyezésre kell jutniuk a politikai erőknek. “Ebben mind a kormánynak, mind az ellenzéknek felelőssége van” – mondta az államfő.
Sólyom: támogatás nélkül nem megy
A siker eléréséhez szükségesnek tartja az orvosok és az egészségügyben dolgozók többségének támogatását is, de legalább azt, hogy a változásokat elfogadják. Sólyom László véleménye szerint ezek a feltételek eddig nem teljesültek, de kifogásolta a törvény több lényeges tartalmi elemét és meghozatalának módját is. Megjegyezte, hogy a készülő törvény esetében szakmai szervezetek nem, vagy csak megkésve kaptak tájékoztatást annak szövegéről, és nem állt elég idő a rendelkezésükre annak véleményezésére.
Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a politikai háttéralkuk során “folyamatosan és lényegesen változott a legutolsó pillanatig”. Éppen ezért nem értett egyet azzal, hogy a társadalom életét alapvetően és hosszú távon meghatározó törvény ilyen eljárásban szülessen meg.
Kockázatos törvény
Véleménye szerint a törvény jövendő hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült hozzá valódi hatástanulmány. Mint mondta, sem a számítások, sem használható külföldi tapasztalatok nem támasztják alá, hogy ez a modell eredményes legyen. Sólyom László felhívta a figyelmet arra, hogy: “így ez egy veszélyes kísérlet, amelynek mindannyian – választási lehetőség nélkül – kényszerű kísérleti alanyai lennénk”. Kifogásolta, hogy hiányoznak azok a számítások, amelyek megmutatnák, hogy mennyi pénzt jutna a hatékonyság és az ellátási színvonal javítására.
Sólyom László azt is problémásnak érezte, hogy miközben a törvény egyetlen lépésben hajtaná végre a változásokat, nem készült el a rendszer működését biztosító végrehajtási szabályok szövege. Hozzátette, hogy a rendszer lényegét adó rendelkezések is hiányoznak a törvényből.
Nem lehet árverseny
A köztársasági elnök külföldi tapasztalatokra hivatkozva kijelentette, hogy a biztosítót addig válogatnak az egészséges és a drágán gyógyítható biztosítottak között, amíg az gazdaságilag kifizetődő. Megemlítette, hogy az országos kockázatközösség szabályozása hiányos. Kifejtette, hogy a verseny és a magántőke bevonása a társadalombiztosításba alkotmányosan lehetséges, és az adott körülmények között eredményre is vezethet, de a külföldön egyedül hatékonynak bizonyult árversenyt a törvény kizárja.
“Mindezek alapján kértem az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait (…), másrészt kértem az Országgyűlést, hogy fontolja meg tartalmi kifogásaimat is, különösen a garanciák hiányát, a törvény befejezetlen voltát, a verseny korlátozottságát és a mindebből, valamint a hatásvizsgálat hiányából fakadó bizonytalanságot és túlzott kockázatot” – mondta az államfő. Hozzátette: egy ilyen nagy reform támogatás és bizalom nélkül nem lehet eredményes.
—-Kormányszóvivő: az elnök a reform mellett—-
Az államfő nem talált alkotmányossági kifogást az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben, és Sólyom László hitet tett az egészségügy reformja mellett – reagált a kormányszóvivő a köztársasági elnök csütörtöki bejelentésére.
“Az államfő alkotmányossági álláspontja tiszta és világos: nem talált alkotmányossági kifogást az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben, ezt a kormány üdvözli. (…) Elnök úr hitet tett az egészségügy reformja mellett, ez is üdvözlendő” – fogalmazott Budai Bernadett. Szavai szerint ez a két elem Sólyom László nyilatkozatának legfontosabb része.
A kormányszóvivő hozzátette: a kormány számít arra, hogy az Országgyűlés következő, februári ülésén a jogszabály ismét megkapja a parlamenti többség támogatását.
Az MSZP örül, hogy nem az Ab-hez került
Sokan egyébként azt várták, hogy Sólyom László az Alkotmánybíróságnak küldi meg a törvényt normakontrollra. “Az MSZP örül annak, hogy a köztársasági elnök nem támasztott alkotmányossági kifogásokat az egészségbiztosítási törvénnyel szemben” – közölte a párt szakpolitikusa.
Schvarcz Tibor hozzátette: “akár rendkívüli ülésen” vizsgálják meg az Országgyűlésben Sólyom László kifogásait. A szocialista politikus elmondta: örülnek annak is, hogy az államfő egyetértett azzal: elengedhetetlenek a változások és az átalakítás az egészségügyben. Schvarcz Tibor valós felvetésnek nevezte az államfő kérdéseit a szelekcióval és a fejkvótával kapcsolatban, és úgy vélte, ezen lehet javítani.
Sólyom Lászlónak az előzetes számításokat hiányoló felvetésével kapcsolatban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy erre a modellre nem lehet háttérszámítást készíteni, hiszen, mint mondta, ez egy unikális modell. Ilyen modell még sehol nincs, minden ország a maga modelljét valósítja meg – fűzte hozzá.
Az SZDSZ bizakodó
Az SZDSZ szerint biztató, hogy Sólyom László nem tartotta alkotmányellenesnek az egészségbiztosítási törvényt – közölte csütörtökön Horn Gábor, a párt ügyvivője. A politikus kiemelte, hogy értelmezésük szerint a köztársasági elnök néhol, például a verseny kiszélesítésénél, nagyobb bátorságra biztatta a törvényalkotókat.
Azt, hogy Sólyom László az Országgyűléshez küldte vissza a törvényt, Horn Gábor szintén biztatónak találta, mert véleménye szerint így lehetőség van rá, hogy februárban újra elfogadják.
Néhány ponton viszont vitába szállt a köztársasági elnök meglátásaival. A politikus félreérthetőnek tartja azt a kijelentést, hogy a biztosítók válogathatnának az ügyfeleik között. Mint mondta, az, hogy területi alapon kell majd pályázniuk, kizárja ennek lehetőségét.
Horn Gábor azt a kifogást is elutasította, hogy nem folytattak volna szakmai egyeztetést. Ellenérvként hozta fel, hogy másfél éve megnyílt a nyilvános vita. A hatástanulmány kapcsán hangsúlyozta, hogy több száz oldalas irat készült, amelyet el is juttattak az államfőhöz.
Azzal a felvetéssel sem értett egyet a liberális politikus, hogy a reformhoz a kormány és az ellenzék egyetértése szükséges, mert mint mondta, ha az ellenzék egyetértésére várnának, semmi sem változna az országban.
Az ügyvivő természetesnek nevezte, hogy még a zárószavazás napján is módosító indítványokat nyújtottak be a törvényjavaslathoz, ugyanis ezekkel a koherencia-zavarokat próbálták kiküszöbölni. Hozzátette, hogy az SZDSZ nem tartja szükségesnek rendkívüli ülés összehívását, de Horváth Ágnes egészségügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján nyilvánosságra akarják hozni az észrevételeiket.
MDF: az Ab-nak kellett volna megküldeni
Az MDF sajnálja, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek, nem pedig az Alkotmánybíróságnak küldte el az egészségbiztosítási törvényt – mondta Herényi Károly. Az MDF parlamenti frakcióvezetője elmondta: azzal, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek küldte vissza az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvényt, csak “elodázta” annak hatályba lépését. Herényi Károly szerint ugyanis a parlament kormánypárti többsége, ha kisebb változtatásokkal is, ismét elfogadja majd a jogszabályt.
A KDNP helyesli a döntést
A KDNP közleményében üdvözölte az elnök döntését. “A Kereszténydemokrata Néppárt mindenben egyetért a köztársasági elnöki értékeléssel, amely megegyezik a KDNP-nek az országgyűlési vitában kifejtett álláspontjával” – írja pártja nevében Semjén Zsolt. “A KDNP a törvény alkotmányossági normakontrollját szerette volna, mert nem bízunk a kormányban, hogy nem erőlteti át ugyanazt a törvényt, figyelmen kívül hagyva a társadalom, a szakma és az ellenzék érveit. Mi bízunk az érvek és az elnöki tekintély súlyában, bármikor készek vagyunk az olyan érdemi törvényhozási újratárgyalásra, amelyik az elnök szavainak megfelelő társadalmi hatástanulmánnyal, szakmai egyeztetéssel és kiérlelt koncepcióval rendelkezik” – fogalmazott Semjén Zsolt.
—-Másodszor már alá kell írnia—-
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt december 17-én fogadta el a parlament. A jogszabály szerint az állam 2008. január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapítana zártkörű részvénytársasági formában, részvényeik 49 százalékára pályázhatnak magánbefektetők.
Az elnök lépése miatt az Országgyűlésnek ismét napirendre kell vennie a jogszabályt és szavaznia róla – ezt legkorábban február elsején, az első ülésnapon teheti meg. Ha azonban a parlament ismét jóváhagyja a törvényt, az elnöknek alá kell írnia azt és kihirdetni. Ezzel az aktussal a jogszabály hatályba lép.
Nem az első eset
Az államfő egyébként 2005. augusztus 5-i beiktatása óta több esetben küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek. 2005. december 30-án az állam tulajdonában álló ingatlanokon pártok számára biztosított ingyenes ingatlanhasználat megszüntetéséről szóló, december 13-án elfogadott törvényt küldte vissza a parlamentnek, mert véleménye szerint az nem biztosította a pártok esélyegyenlőségét. Két hónapra rá a szocialista Molnár Gyula visszavonta erre vonatkozó javaslatát.
2006. márciusában Sólyom László megfontolásra visszaküldte az egyes, esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt. Az Országgyűlés azonban még abban a hónapban elfogadta a módosító javaslatokat.
Augusztusban az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényt küldte vissza az államfő, arra hivatkozva, hogy a törvény elfogadása során több szavazástechnikai hiba is történt. Októberben azonban a Ház ismét rábólintott a jogszabályra.
2006. november 29-én Sólyom az Egyesült Államokba utazók adatai kezelését érintő jogszabállyal kapcsolatos törvényt “dobta vissza”. Decemberben a képviselők ismét elfogadták, ám a jogszabály úgy módosult, hogy csak az utazó tájékoztatása után adhatók ki az utas-nyilvántartási adatok az Egyesült Államoknak.
2007. júliusában a köztársasgi elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt. A módosított változatot a képviselők szeptemberben elfogadták.
Idén júliusban az állami vagyonról szóló törvényt nem írta alá Sólyom László. A szeptemberben egy módosított verziót fogadott el a parlament.
