Belföld

Zsugorodik a közoktatás

Hétfőn minden iskolában becsöngetnek: megkezdődött a 2007/2008-as tanév. Közel 1,4 millió diák ül be a padokba. Csökken a gyerekek, drasztikusan csökken a pedagógusok száma; akiket nem bocsátottak el, azoknak is egyre nehezebb a megélhetés. Idén a legnagyobb változás a tanárok heti óraszámának megemeléséből adódhat.

Az oktatási tárca adatai szerint a tavalyinál közel háromezerrel több, 100 420 kisdiák kezdi meg alapfokú tanulmányait az általános iskolákban. A középiskolák kezdő évfolyamain ezres nagyságrenddel csökkennek a létszámok: a szakiskolákban 31 838, szakközépiskolákban 48 544, a négyévfolyamos gimnáziumokban 33 844 diák kezdi az új tanévet. Az általános iskolákban az összes évfolyamon közel 823 ezren, szakiskolákban és szakközépiskolákban 360 ezren tanulnak majd. A négyévfolyamos gimnáziumokban 136 ezer, a hat- és nyolcévfolyamosokban további 63 ezer diákot oktatnak szeptembertől.

Munkanélküli tanárok

Az 1980/1981-es tanévvel összevetve a mostanira 320 ezerrel csökkent a közoktatásban a kisdiákok száma, 2010-ben pedig mindössze 750 ezer gyerek lesz az általános iskolákban . A csökkenő gyereklétszámmal, és az ennek ellenére növekvő pedagógusszámmal (több mint 27 ezerrel nőtt 1980/81-es tanév óta) magyarázza az oktatási tárca a pedagógus álláshelyek megszűnését.


Zsugorodik a közoktatás 1

Csökkenő gyereklétszám



A Jelentés a közoktatásról című tanulmány szerint a magyar közoktatásban egyébként is jóval kevesebb tanuló jut egy tanárra, mint az OECD-országok átlagában. Ennek oka nem az, hogy sokkal kisebbek volnának az átlagos osztálylétszámok Magyarországon, hanem az, hogy a nemzetközi átlagnál kevesebb a tanítási órák száma. Ezen adatok miatt emelte meg a pedagógusok heti kötelező óraszámát a tárca a nem szaktanítást végző pedagógusoknál eggyel, a szaktanítást végzőknél, középiskolai tanároknál kettővel hetente. (Ez pedig automatikusan azzal jár, hogy az iskola kevesebb tanárral el tudja látni a feladatát.)

Bajkó Judit, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója szerint igaz, hogy Magyarországon alacsonyabb a pedagógusok óraszáma az OECD-átlagnál, de a nálunk kedvezőbb helyzetű országokban a tanárnak nem kell tanügyi adminisztrációval, és egyéb különfeladattal foglalkoznia, sőt munkáját asszisztensek segítik. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ott meg is fizetik a pedagógusok munkáját, míg itthon a tanári fizetésből a pedagógus a családját sem mindig tudja eltartani.

Az aktív korú pedagógusokat kevéssé érinti

A FigyelőNet által megkérdezett iskolavezetők kiemelték, hogy készültek az óraszámemelésre, és nagyon figyeltek arra, hogy a tantárgyfelosztás előkészítése során az aktív korú pedagógusokat tovább tudják foglalkoztatni. Edényi László, a Zrinyi Miklós Gimnázium igazgatója elmondta, hogy ennek érdekében a részmunkaidősök óraszámának közalkalmazottakhoz való átcsoportosításából, illetve a nyugdíjas korúak nyugállományba helyezésével oldották meg a „leépítést”.



A Szilágyi Erzsébet Gimnázium fenntartója, az I. kerületi önkormányzat kijelentette: a tízszázalékos óraszámemelés miatt tíz százalékkal csökkenteni kell a pedagógusállományt. A gimnázium igazgatójának azonban szintén nem kellett aktív korú kollégának felmondania. Némi játékteret a GYES-re menő tanárnők helye jelentett, emellett elsősorban a nyugdíjaskorú munkatársaktól köszöntünk el – mesélte Bajkó Judit. Volt olyan kolléga – jellemzően a kisebb óraszámú tantárgyak szaktanárai – akit részmunkaidősen tudnak tovább foglalkoztatni.

Növekvő munka, csökkenő reálbérek

Edényi László szerint is nagyon hiányzik a béremelés, mert mint mondta, rendkívüli mértékben csökkent az utóbbi időben a pedagógusok reálbére. Sokan mindennapi megélhetési gondokkal küzdenek, mert jövedelmük nem növekedett, viszont minden megélhetési költség emelkedett – teszi hozzá. Kiélezett helyzet állhat elő szerinte azokban az iskolákban ahol 13. illetve 14. évfolyamos szakképzés működik. Ezeknek a feltöltése a mai felsőoktatási beiskolázás mellett “művészet”. Amennyiben viszont nem tudja a férőhelyeket feltölteni a fenntartó által megjelölt határidőig az iskola, úgy elképzelhető még további létszámcsökkentés a tanári karban.


Zsugorodik a közoktatás 2

Ünnepélyes?


A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az ellenzék a több tízmilliárdos folyamatos forráskivonásban és a kötelező óraszámemelésben látja a pedagóguselbocsátások okát. Tény, hogy több mint nyolcezer pedagógussal kevesebb kezdi a 2007/2008-as tanévet. Ezek közül sokan nyugdíjba vonulnak, de nagyjából 6000 pedagógusnak új állás után kell nézni.

Pontos számok még a tanévkezdés előtti napokban sem voltak erről – a tárca arra hivatkozott, hogy az intézményi átalakítások, összevonások az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak –, de úgy ezerötszáz körülire saccolják a munkanélküli pedagógusok számát. A budapesti adatok már ismertek: a fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézményekben 619 álláshely szűnt meg, ebből 238 pedagógusi.

—-Mégsincs ingyenmunka—-

A pedagógusok óraszámának növelése mellett más pontokon is módosul a szeptemberi tanévkezdésre a közoktatási törvény. A kötelező óraszám pedagógusokra nézve kedvezőtlen változtatásáért „cserébe” eltörölte a tárca azt a korábban sok vitát kiváltott rendelkezését, hogy az igazgató különdíjazás nélküli órákra kötelezheti a pedagógust. Szeptembertől tehát nem lesz többé lehetőség a heti kötelező óraszám felett, tanórán kívüli, egyéni és szabadidős foglalkozásokat külön óradíj nélkül elrendelni heti két órában. Ezt mindkét általunk megkérdezett iskolavezető kiemelten örömteli döntésnek gondolja.

A módosítás előírja azt is, hogy a teljesítményértékelés eredményeit a munkáltatónak figyelembe kell vennie a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítása során. Ennek szükségességét elvi szinten senki nem vitatja, de mint Edényi László rámutat: látnunk kell, hogy a humán szférában ez egy nehezen adoptálható filozófia. Bár két végzett munka között mindenki látja a különbséget, de nehéz megtalálni a megfelelő mérőszámokat az értékeléshez.

Bevezetik a pályakövetési rendszert a szakiskolások és a szakközépiskolások esetében, amelynek lényege, hogy a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodjanak az intézmények a jövőben. Legalábbis a tervek szerint így információt kaphatnak az iskolába jelentkezni kívánó tanulók, illetve a szüleik, hogy mennyire piacképes szakmát nyújt az adott iskola. A módosult jogszabály rögzíti a közös szakképzési évfolyamokkal működő szakközépiskolák és szakiskolák létrejöttének lehetőségét is, valamint tartalmazza a jogszabály azt is: a 8-nál kevesebb évfolyammal működő általános iskoláknak a továbbműködési engedélyüket 4 évente meg kell hosszabbítaniuk.

A tanév rendje

A diákok 181 napot járnak majd iskolába. Az első tanítási nap szeptember 3., az utolsó 2008. június 13. (A végzős középiskolásoknak április 30.) Az őszi szünet október 29–31-ig tart, de a Mindenszentek és a hétvégék miatt október 27-től november 5-ig nem kell iskolába menni a diákoknak és pedagógusoknak. A téli szünet időpontja december 22–január 2., a tavaszi szüneté március 21–26.


Zsugorodik a közoktatás 3

Válogatják a tankönyveket


Az érettségik ősszel október 19. és november 30., a tavasszal május 5. és június 27. között lesznek. A tanév rendje szabályozza az országos mérések időpontját is, 2008 május 28-án kerül sor az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára a 4., 6., 8. és 10. évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően.

A tankönyvek

Az OKM közlése szerint a közoktatásban hozzávetőlegesen 5,4 százalékkal emelkedhettek tavalyról a tankönyvárak. A tankönyvek egy kis része nem jut el időben az iskolákhoz, mert a kisebb kiadók nem tudták megfizetni előre a kivitelezés költségeit, s csak a legutolsó pillanatban indították el a gyártást – állítja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke. Korábban ugyanis állami garanciával vehettek erre fel hitelt, a kormány azonban 2005-től nem ad garanciát a tankönyveseknek – mondta Romankovics András korábban.

Tankönyvtámogatási rendszer



A tanulók tankönyvellátásának együttes támogatása idén majdnem 6,5 milliárd forint. A diákok tankönyvellátását szolgáló általános hozzájárulás 1 221 876 tanuló után vehető igénybe. A jogszabály értelmében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény szerint az éves központi költségvetésben kell meghatározni az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét. Ez a támogatási összeg két részre oszlik: a tanulók ingyenes tankönyvellátását szolgáló támogatásra, amelynek összege 10 000 forint diákonként évente, valamint a tanulók tankönyvellátását szolgáló általános hozzájárulásra, amelynek fajlagos összege évente ezer forint tanulónként.

A tankönyvek – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – ingyenesen kell, hogy rendelkezésre álljanak a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (többi között diszlexia, diszgráfia, diszkálkulia), három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, a tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre. Ezen kedvezmények biztosításáért az iskola igazgatója felel.

A támogatás igényléséhez az iskolában kell bemutatni a családi pótlék összegét tartalmazó bérjegyzéket, számlakivonatot vagy postai igazolószelvényt. Ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás szükséges. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozatot kell bemutatni.

Érdekes jelenség, hogy több ingyentankönyves szülő is inkább megveszi a könyvet, mert szeretné ha a tulajdona maradna, hiszen ha ingyentankönyvre jogosult, akkor csak a könyvtártól kölcsönözhetné.


Zsugorodik a közoktatás 4

Zsugorodik a közoktatás 5


A Zrinyi és a Szilágyi Gimnáziumba mindenesetre időre megérkezett a tankönyvek döntő része. Bajkó Judit inkább a jövő tanévben bevezetendő rendeletet tartja aggályosnak, amely szerint akkor már csak a tankönyvlistán szereplő könyveket rendelheti meg az iskola. Mint kifejtette, van olyan, hogy egy tankönyvcsomag 5., 6., 7. évfolyamos kötete szerepel a listán, a 8.-os viszont nem. Ez komoly problémákat vethet fel, miként az is, hogy egy sor nyelvkönyv abszolút nem kerül fel a rendelhető kiadványok közé.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.