Hónapok óta kisebb-nagyobb ingadozás (idén márciusban 43:21 volt, most 38:21 a Fidesz és az MSZP közötti verseny állása) figyelhető meg a két nagy párt támogatottsága közötti különbségben, ám a Fidesz gyakorlatilag egy éve biztosan vezet az immár történelmi mélyponton lévő MSZP előtt. A Fidesz-szimpatizánsok 72 százalékával szemben az MSZP potenciális támogatóinak csak 62 százaléka mondja, hogy egy közeljövőben megtartandó választáson biztosan részt venne.
Az ellenzékiek kiemelkedő aktivitása alighanem a beígért népszavazás mozgósító hatásával is magyarázható: ha „most vasárnap” kerülne sor a referendumra, arra – állításuk szerint – a fideszesek 77 százaléka menne el, miközben az MSZP-seknek csak 33 százaléka nyilatkozik így.
A választani tudó „biztos” szavazók körében különösen szélesre nyílt az olló, és a Medián felméréseinek történetében először a Fideszre szavazók aránya több mint kétszerese az MSZP-re szavazókénak. A legnagyobb ellenzéki pártra a biztosan szavazók 60 százaléka voksolna, míg a szocialistákra pedig 29 százalék.
A választások óta még egyetlen Medián-felmérésben sem volt ennyire magas – 31 százalékos – a „bizonytalan”, vagy pontosabb kifejezéssel pártnélküli válaszadók aránya. Az adatok jól igazolják azt a kézenfekvő feltevést, hogy az elbizonytalanodás elsősorban az MSZP korábbi híveinél mutatkozik.
Oldódott a pesszimizmusunk
A politikai erőviszonyok hónapok óta alig változó felszíne alatt jelentős változások mentek végbe a lakosság gazdasági közhangulatában. Bár az ország gazdasági közelmúltját nagyjából ugyanolyan rossznak látja a közvélemény, mint tavaly ilyenkor, a háztartások lehetőségeit illetően oldódott a pesszimizmus: egy évvel ezelőtt az emberek szűk háromnegyede, most már „csak” valamivel több, mint fele számít a pénzügyi helyzete rosszabbodására. További újdonság, hogy a jelek szerint kezd egymásra hasonlítani a kormánypárti és az ellenzéki szavazók gazdasági helyzetértékelése.
A javuló gazdasági közhangulat azonban nemcsak a pártpreferenciákra, de az általános helyzetértékelésre sem nyomja rá a bélyegét. Hónapok óta szinte változatlan többség (júliusban 72 százalék) véli úgy, hogy az országban „rossz irányba mennek a dolgok”, és csak a megkérdezettek egyötöde (most pontosan 20 százalék) mondja ennek az ellenkezőjét.
Javult Fodor népszerűsége
Akárcsak a pártpreferenciákban, a politikusok népszerűségi listáján is hónapok óta lényegében változatlan erőviszonyok jellemzik a helyzetet. Júliusban a legfeltűnőbb kivétel Fodor Gábor, akinek tetszési indexe a hibahatárt messze meghaladó mértékben javult. Népszerűség-növekedése aligha független a Rába szennyeződése kapcsán nyújtott határozott fellépésétől. Figyelemre méltó, hogy a Fodor megítélésében tapasztalt változás a kormánypárti és az ellenzéki szavazóknál egyaránt kimutatható, de az utóbbiak körében különösen nagy mértékű.
Annak ellenére, hogy ismét listavezető, Sólyom László köztársasági elnök megítélését viszont növekvő megosztottság jellemzi. Az elmúlt hetekben több olyan intézkedése volt, amelyek következtében júniusról júliusra 5 ponttal romlott a népszerűségi mutatója, és ez szinte teljes mértékben abból adódik, hogy a kormánypárti szavazók róla alkotott véleménye tovább romlott.
