Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője azt mondta, hogy húsz-harmincezerrel kevesebb fiatal kezdi meg tanulmányait a következő tanévben, mint az előző esztendőkben, ez pedig szerinte szégyen olyan kormány számára, amely nyilatkozataiban az oktatás kiemelt szerepéről, a tudásközpontok létrehozásáról beszél nap mint nap.
Az idei felvételin is jól látható, hogy az alacsony államilag támogatott keretszámok miatt a népszerű szakokra csak rendkívül magas pontszámmal lehetett bejutni. Ez egyértelműen összefügg a keretszámok csökkenésével, s az a következménye, hogy akár nagyon komoly, több nyelvvizsgával rendelkező, emelt szintű érettségit tett diákok sem nyertek felvételt – közölte.
Álláspontja szerint várhatóan éles konfliktus alakul ki az intézmények között, amelyek az új rendszerben kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedésük miatt, vagy mert mesterképzést nem tudnak folytatni, elveszítik nem csak államilag finanszírozott, hanem költségtérítéses hallgatóikat is. Így a jelenlegi ottani oktatás is veszélybe kerülhet – fűzte hozzá.
Sió László szerint a vesztesek elsősorban a vidéki főiskolák közül kerülnek ki, miközben ezen intézményekben komoly PPP-beruházásokat valósítottak meg, illetve valósítanak meg, milliárdos adósságokba hajszolva őket.
A szakpolitikus szólt arról is, hogy a csökkenő létszám miatt 5-10 milliárd forint esik ki a felsőoktatási intézmények költségvetéséből, miközben infrastruktúrájuk változatlan marad, a működtetés költségei pedig nőnek. Ez azt jelzi, hogy a következő években vagy a tandíj emelésével vagy ingatlanvagyonuk felélésével tudják csak költségeiket fedezni az intézmények – jelentette ki.
A vidéki egyetemek a nyertesek?
A tárca vezetője a statisztikát ismertetve elmondta azt is, hogy az államilag támogatott képzésre felvett hallgatók 17 százaléka budapesti, 83 százaléka vidéki.
Kérdésre válaszolva közölte, nincs vidék-Budapest feszültség, hiszen az új pontszámítási rendszer nyertese többi között a pécsi, a szegedi és a Debreceni Egyetem. Az egri Eszterházy Károly Főiskola például a természettudományos képzési keretét 114-135 százalékban töltötte ki, a bölcsészszakokra viszont kevesebb diákot vettek fel.
A nyertesek között említette a Budapesti Műszaki Főiskolát, a Budapesti Gazdasági Főiskolát és a Zsigmond Király Főiskolát is. Hangsúlyozta: a hallgatók döntésének és teljesítményének eredménye az idei felvételi. A cél a felsőoktatás színvonalának emelése, s a miniszter úgy számolt, hogy két tanév múlva, 2009-től egyértelműen emelkedik a felsőoktatás színvonala és minősége.
Meghúzták a mezőnyt
Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár azt mondta, hogy kiegyensúlyozottabbak az idei pontszámok, mint tavaly, s az új pontszámítási rendszer “szépen meghúzta a mezőnyt”.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy idén nem volt olyan szak, ahová csak költségtérítéses hallgatót vettek volna fel. Előfordul, hogy nem indul el egy-egy szak, ugyanakkor a felvételi tájékoztatóban jelezték, azt a minimális létszámot, amellyel egy-egy képzés elindulhat.
Az idén jelentkező 108 854 diák közül államilag támogatott képzésre 48 422 diákot, míg költségtérítésesre 32 803 jelentkezőt vettek fel. Nem sikerült feltölteni a felsőfokú szakképzés keretét, a 12 500 diák helyett alig 5200 leendő hallgató került be. Így ezen képzési formában államilag támogatott helyekre lehet majd pályázni a nyári pótfelvételin.
