A távirati iroda úgy tudja: a kormány nem azért tárgyalt erről, mert konkrét fenyegetettség lenne, hanem mert a honvédelemről szóló törvényben előírták ezt a kötelezettséget.Az erről szóló kormányrendelet szerint légitámadás esetére – a személyi veszteségek és anyagi károk megelőzése, illetve csökkentése, a túlélés feltételeinek a megteremtése, valamint az élet- és vagyonmentés céljából – állandóan működőképes riasztó, illetve riasztó-tájékoztató rendszert kell készenlétben tartani az országban.
A feladat az, hogy a rendszer képes legyen az ország egész területén vagy meghatározott részén az állami szervek, az önkormányzatok, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és a lakosság riasztására, továbbá a NATO integrált légvédelmi rendszerével, valamint nemzetközi megállapodás alapján más államok légiriasztási rendszereivel történő együttműködésre.
Jelenleg Magyarországon ötezer polgári védelmi légiriasztási sziréna van, amelyek nem fedik le az ország egész területét, és karbantartásukra, illetve a tesztelésére évek óta nincs elég pénz. A szirénarendszer az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozik. A kormányrendelet tartalmazza, hogy a légiriasztás jele a háromszor egymás után megismételt, 30 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünetekkel. Ha a riadót feloldják, akkor kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahangnak kell hallatszania, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.
A lakosságot alapvetően a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda tájékoztatja. A kormányrendelet azt is szabályozza, hogy pontosan milyen szöveget kell beolvasnia a médiának, hányszor ismételve és milyen időközönként. Légiriasztást, illetve annak feloldását váratlan légitámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén a Honvédség légi erejének irányításáért felelős katonai szervezet ügyeletes tábornoka rendelheti el.
