A nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás gyanúsítottja, N. László pénteken késő este egyedül volt a zárkájában, amikor lepedőből készített “kötéllel” felakasztotta magát. Az MTI az ügyet jól ismerő személyektől úgy értesült, hogy N. László kinyitotta a zárkájának kétszárnyú ablakát, a nyitott ablakszárnyakra keresztben ráfektette a zárkákban lévő takarítóeszközök közt található partvis nyelét és erre akasztotta fel magát. Amikor az őrök észrevették, hogy mi történt, orvost hívtak, de már nem sikerült őt újjáéleszteni. A hatóságok közlése szerint kizárható az idegenkezűség, a férfi halálát öngyilkosság okozta.
Dömény Sándor, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának megbízott általános helyettese elmondta az MTI-nek, hogy az előzetes letartóztatásban levő férfit a nyomozóhatóság kérésére egyedül tartották fogva, a zárkában más nem volt.
A partvis a zárka részét képezi
A körletfelügyelő félóránként ellenőrizte a zárkát. Dömény Sándor kitért rá, hogy a zárka világításának felkapcsolását számítógép rögzíti, ez alapján tudják, hogy a férfi pénteken este 21 óra 31 perc és 21 óra 56 perc között végzett magával. Amikor nem sokkal fél tíz után a körletfelügyelő ellenőrzést végzett, a fogvatartott az ágyán feküdt és semmi rendkívülit nem vett észre az őt ellenőrző. Alig fél órával később már nem lehetett segíteni az előzetesen letartóztatotton.
Dömény Sándor az MTI kérdésére, hogy bármilyen jel utalt-e arra, hogy a férfinek mi a szándéka, nemmel válaszolt, mondván akkor megakadályozhatták volna a tragédiát, ha erről tudnak.
Arra a kérdésre, hogy miként végezhetett magával N. László egy partvisnyél segítségével, azt mondta: megvizsgálták, hogy szabályszerűen volt-e partvis a zárkában. Hozzátette: a takarítófelszerelés szabályosan a zárka részét képezi, ahogyan a lepedő is, hiszen ezeket az eszközöket elérhetővé kell tenniük a fogvatartottak számára.
Sajnálatos, hogy egy ember életét vesztette, ugyanakkor el kell fogadni, hogy a büntetés-végrehajtás munkatársai minden egyes percben nem lehetnek a fogvatartottak mellett – fogalmazott a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának megbízott általános helyettese. Dömény Sándor – aki az országos parancsnok szabadsága alatt a testületet vezeti – azt mondta: saját hatáskörben rendelkezett arról, hogy a büntetés-végrehajtás folytasson vizsgálatot a történtekről és ennek eredményéről tájékoztassák őt.
Nincs végrendelet
N. Lászlót azzal gyanúsították, hogy 2002. május 9-én a móri Erste Bank fiókjában elkövetett rablás során agyonlőtt nyolc embert, alkalmazottakat és ügyfeleket. N. Lászlót volt a gyanúsítottja több postás sérelmére elkövetett rablótámadásnak is Tatabányán, Veszprémben és Győrben, egyiküket meg is ölte. N. Lászlót és társát, W. Róbertet a rendőrség idén februárban vette őrizetbe.
Jano Christopher, N. László védője az MTI megkeresésére elmondta: pénteken késő este értesült védence halálhíréről, részleteket azonban ő sem tud. Hozzátette: nincs tudomása arról, hogy N. László hagyott volna búcsúlevelet hátra.
Felhívta a figyelmet arra, hogy védence mindvégig kitartott álláspontja mellett, miszerint Móron járt a bűncselekmény elkövetésekor, de ő az autóban várakozott, míg két társa a fiókban elkövette a rablást. A veszprémi postásgyilkosság és a győri kézbesítő elleni támadásokkal összefüggésben N. László korábban azt vallotta: tudott a bűncselekményekről, ám nem ő követte el azokat.
Megszüntetik az eljárást
A gyanúsított halála miatt, a veszprémi postásgyilkosság ügyében a rendőrség megszünteti a nyomozást – mondta el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője szombaton az MTI érdeklődésére. Horváczy Emese hozzátette: az N. László elleni másik, a móri bankrablás miatt folyamatban levő ügyben W. Róberttel szemben tovább folyik az eljárás.
A szóvivő nem kívánta megerősíteni az MTI azon információját, hogy a móri bankrablás két gyanúsítottját a közeljövőben szembesítette volna a rendőrség. Horváczy Emese csak annyit közölt, hogy valóban szerepelt a nyomozóhatóság tervei között, hogy a szembesítést elvégzik, mivel erre még az eljárás eddigi szakaszában nem került sor.
Horváczy Emese elmondta: mindkét bűncselekmény – a móri bankrablás és a postások elleni támadások – ügyében szakértői véleményekre vár a nyomozóhatóság. A postások elleni támadások ügyében egyedül N. Lászlót gyanúsították meg, halála miatt a szakértői vélemények beérkezését követően a rendőrség lezárja a nyomozást.
Volt, hogy nuncsakuval támadt
N. Lászlót hat postás elleni támadással hozta összefüggésbe a rendőrség, de az időben egymást követő bűncselekmények közül csak az első kettővel gyanúsították meg. A 2003-ban elkövetett veszprémi postásgyilkossággal, valamint egy szintén 2003-ban elkövetett győri támadással. Utóbbiban emberölési kísérlettel gyanúsították meg a férfit. A rendőrség korábban azt közölte: a veszprémi postásgyilkosság mellett további öt postás elleni támadással hozható összefüggésbe az akkor még ismeretlen elkövető. A nyomozók szerint a hat bűncselekmény láncolatot alkot, és azok egy elkövetőhöz köthetőek.
Az első bűncselekményt 2002. februárjában követték el Tatabányán, akkor egy postai kézbesítőt egy láncokkal összekötött bottal, nuncsakuval támadtak meg. Az elkövető a sértett fejére több ütést mért, majd nyolcszázezer forintot zsákmányolt. Másfél évvel később, 2003. június 24-én Veszprémben a tettes több lövéssel megsebesített egy postai kézbesítőt, majd a nála lévő készpénzt eltulajdonította. A sértett két nappal később belehalt sérüléseibe. Az elkövető akkor 757 ezer forintot szerzett. Pár hónappal később, 2003. októberében Győrben támadt meg egy postást, és eltulajdonított tőle 600 ezer forintot.
2004. június 16-án egymillió forintot rabolt egy postástól Tatabányán az elkövető. Szintén Tatabányán támadt meg egy kézbesítőt 2004. szeptemberében, tőle csaknem másfél millió forintot zsákmányolt. Csaknem ugyanennyit szerzett 2005. júniusában Győrben egy postástól.
—-Kaiser ügyvédje szerint semmi sem változott—-
A móri bankrablás miatt jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Kaiser Ede perújítására nincs hatással N. László halála – jelentette ki az elítélt ügyvédje az MTI-nek szombaton. Dezső Antal hangsúlyozta: minden olyan megkerülhetetlen bizonyíték a rendelkezésre áll, amely igazolja védence ártatlanságát a móri bűncselekményben. Kitért arra is, hogy a védence esetében elrendelt perújítási nyomozás során N. László kihallgatása is szükséges lett volna ahhoz, hogy Kaiser Ede ügyét mielőbbi tisztázzák, ám tudomása szerint ez az eljárás során nem történt meg.
Az ügyvéd ugyanakkor elgondolkodtatónak nevezte N. László esete kapcsán, hogy Kaiser Edét még mindig rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett tartják fogva.Kaiser Ede ügyében május végén döntött perújítási nyomozás elrendeléséről a Fővárosi Ítélőtábla azt követően, hogy Dezső Antal perújítási kérelmet nyújtott be. Az ügyvéd azért kérte a perújítást, mert januárban új körülmény merült fel a nyolc halálos áldozatot követelő bűncselekmény ügyében.
Perújítás határdidő nélkül
A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az év elején tartott sajtótájékoztatójukon jelentették be: összefüggés van a móri bankrablás és a 2003 júliusában elkövetett veszprémi postásgyilkosság között. Azt is közölték: a Tarján melletti erdőben olyan lőszerhüvelyeket találtak, amelyeknek egy része a móri bankrablásnál használt fegyverből származik. A rendőrség egy hónappal később őrizetbe vette N. Lászlót és W. Róbertet, akiket meggyanúsítottak a bűncselekmény elkövetésével.
A Fővárosi Ítélőtábla a Győri Fellebbviteli Főügyészséget jelölte ki Kaiser Ede ügyében a perújítási nyomozásra. A táblabíróság büntetőjogi kollégiumvezetője akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Győri Fellebbviteli Főügyészséget határidő nem köti, de a gyakorlat alapján az ilyen ügyekben soron kívül, egy-két hónapon belül le szokták folytatni a perújítási nyomozást.
Életfogytiglan – nem csak a móri ügy miatt
Kaiser Ede 2005. október 25-e óta tölti tényleges életfogytig tartó szabadságvesztését, miután a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében többek között a móri bankrablás egyik elkövetőjének mondta ki. Az ítélet indoklása szerint Kaiser Ede ismeretlenül maradt társával kifigyelte a móri bankot, és 2002. május 9-én dél körül bementek a pénzintézetbe. Először Kaiser lelőtte a biztonsági őrt, majd társa a bankban tartózkodó további hét embert lőtte le. Közben Kaiser a bank ajtajában őrködött és biztonsági őrnek kiadva magát elküldte az érkező ügyfeleket.
Kaisert nemcsak a móri ügy miatt ítélték el, hanem más súlyos bűncselekmények, rablások miatt is, amelyekben azonban beismerte bűnösségét.
—-Évente többen is megteszik—-
A büntetés-végrehajtás januárban ismertetett adatai szerint tavaly öt fogvatartott követett el öngyilkosságot. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) 2005. évi évkönyve szerint 2005-ben négy, 2004-ben hat, az azt megelőző évben évben kilenc fogvatartott végzett magával. Az elmúlt négy évben a sajtóban is megjelent esetek döntő többségében az öngyilkosok – hasonlóan N. Lászlóhoz – felakasztották magukat. Ehhez ruházatukat vagy lepedőjüket használták fel.
A BVOP internetes honlapján olvasható tájékoztató szerint az előzetes letartóztatottat zárkában helyezik el, akinek legalább tíz köbméter légtérhez, és négy négyzetméter mozgástérhez kell jutnia. A zárkaajtók nyitva vagy zárva tartásáról a parancsnok dönt. Az előzetesen letartóztatott a büntetőeljárással kapcsolatban készített feljegyzéseit magánál tarthatja, azokat védőjének ellenőrzés nélkül átadhatja. Viselheti a saját ruháját, az évszaknak megfelelő felsőruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat.
A tájékoztató kitér arra is, hogy ha az előzetesen letartóztatottnál az intézet kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, megvizsgálási javaslattal haladéktalanul az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe utalja és erről értesíti a kényszerintézkedés elrendelőjét.
A fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 1998-as igazságügyi minisztériumi rendelet szerint az öngyilkossági kísérletet, illetve az önkárosító cselekményt elkövető fogvatartottat egészségügyi ellátásban kell részesíteni. Ha egy fogvatartott életét veszti, a halál bekövetkeztét orvosi halottvizsgálattal kell megállapítani. A halálesetet haladéktalanul jelenteni kell az intézetparancsnoknak, valamint az országos parancsnokságnak. Az intézet parancsnoka ekkor értesíti az intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt, továbbá a rendőrséget a hatósági boncolás elvégzése miatt.
