Az Alkotmánybíróság arra kötelezte az Országgyűlést, hogy szabályozza, mennyi ideig kötelezi az eredményes ügydöntő népszavazáson hozott döntés a parlamentet, és hogy ugyanabban a kérdésben mennyi időn belül nem lehet kitűzni újabb népszavazást – mondta Avarkeszi Dezső, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke. Azt javasolta a parlamenti pártoknak, hogy ehhez kapcsolódóan más kérdéseket is gondoljanak át, így a népszavazás kiírásához szükséges aláírások számát, illetve a tiltott tárgyak körét – tette hozzá.
Amikor kétszázezerre emelték az aláírások számát, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke akkor MSZP-s képviselőként ötszázezerben javasolta meghatározni ezt a számot. Ezt nem tartja reálisnak, de úgy gondolja, minimum háromszázezerre fel kellene emelni az összegyűjtendő aláírások számát – mondta.
Wiener György, az alkotmányügyi bizottság szocialista tagja ezzel kapcsolatban elmondta: „egy látszólagos szigorítás sem jelenti azt, hogy bármiféle eltérés lenne az általános európai normáktól”. Az európai gyakorlat az, hogy népszavazást nem a választópolgárok kezdeményeznek, hanem a parlamenti képviselők, a kormány vagy az államfő. Az alkotmányban csak olyan, a népszavazáson tiltott tárgyat szabad megfogalmazni, ami egyértelmű. Hozzátette: olyan tiltott tárgy, amelyről esetenként mérlegeléssel döntenek, nem való az alkotmányba.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke korábban azt mondta, hogy az embereket kell megkérdezni a reformokról, de a tiltott tárgyak köre jelenleg számos esetben kizárja a népszavazás lehetőségét – mondta Wiener. Hozzátette: a népszavazás eredményességére vonatkozó szabályokat is újra kell gondolni. Úgy vélte, nem azonosítható a többséggel a választópolgárok egynegyede, amely a hatályos szabályozás szerint az eredményes népszavazáshoz szükséges.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
