Gyurcsány megismételte az őszödi beszédet

Gyurcsány Ferenc az MSZP által kezdeményezett, a kormány egy évéről szóló vitanapon felolvasta a balatonőszödi beszédet, igaz, stilizált formában, káromkodásmentesen. “Önöket nem a beszédem érdekli, hanem én. Meg szeretnének buktatni. Meg a kormányomat. Meg elsöpörni az egész baloldalt. Szerintem egyik sem fog sikerülni.” E szavakkal kezdte felszólalását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön az Országgyűlésben az Egy éves az őszödi beszéd címet viselő, fideszes képviselők által kezdeményezett vitanapon. A kormányfő szerint az ellenzék túszul ejtette a beszédet, s ezáltal Magyarországot is. A miniszterelnök megismételte: sajnálja beszédének stílusát.

Délelőtt a kormány első évét értékelték

Délelőtti, az MSZP által a kormány első évét értékelő felszólalásában Gyurcsány kifejtette: nincsen erős Magyarország erőfeszítés nélkül, az erőfeszítéshez pedig olyan kormány kell, amelyik mer cselekedni. Úgy fogalmazott: el lehet dönteni, hogy a reformokat az ellenzékkel közösen csinálják-e. A legkönnyebb ez lenne, de megy nélküle is, ugyan kicsit lassabban, kicsit drágábban és több vitával – tette hozzá a kormányfő.

A kormányfő a népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatban azt kérdezte: miért arról tartunk népszavazást, hogy mit ne csináljuk, miért nem arról, hogy mit csináljunk? Gyurcsány Ferenc úgy látja, inkább az utóbbira lenne szüksége az országnak. „Van, aki odáig viszi ezt, nyilván nem politikai szándékoktól mentesen, hogy hát a parlament egyik felében csalók, rablók, talán még tolvajok is ülnek, hát nyilván zacskóban, borítékban, táskában, jó ég tudja még miben, hordják az államkincstárból ki a pénzt, és viszik haza” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Elmondta: ezeket a pénzeket a rendszerváltás utáni legnagyobb szociális kiigazítására és közösségi beruházásaira fordították. A miniszterelnök azt mondta: nem ismer olyan mérvadó gazdasági kutatóintézetet, amely azt mondaná, elkerülhető lett volna az állami kiadások csökkentése az egyensúlyteremtéshez.

„Elszalasztottuk”

A kormányfő a 2000 és 2003 közötti költségvetési és gazdaságpolitikáról azt mondta: könnyebb lett volna akkor átalakítani az egészségügyet, az oktatást, amikor ötven százalékkal emelkedtek a bérek. „Elszalasztottuk. Egyébként mondhatják, hogy ez a mi hibánk volt. Igen, így van” – tette hozzá. A kormányfő szerint a hallgatók értik, miről szól a felsőoktatás átalakítása, és nem azt kérdezik, miért kell tandíjat fizetni, hanem azt, hogyan lehet az egyetemük a legjobb Európában. Az egészségügy kapcsán közölte, hogy soha egyetlen egy szóval sem hallotta a parlamentben a kiváltságok ellen küzdő ellenzéki képviselőktől, hogy küzdjenek az egészségügyben tapasztalható anomáliák ellen. Szavai szerint nem a 300 forintos vizitdíj a magyar egészségügy morális fertője, hanem annak elhallgatása, hogy 2005-ben az egészségügyre fordított összes kiadásnak a háromnegyedét fedezte a járulékbevétel.

A KDNP-s Hargitai János szerint ugyanakkor nincs reformláz, a kormány ideológiát gyárt, hogy a nagy rendszerekből pénzt vegyen ki. Mint a politikus elmondta, az ország ellenében nem lehet reformokat végrehajtani, az emberek átlátják, hogy „önök már sokszor csapták be ezt a nemzetet, most is ezt teszik”.

Szili Katalin és Fodor Gábor a vitanapon (Fotó: MTI)

Kóka: helyreállt az egyensúly

A kormánynak az elmúlt egy évben sikerült helyreállítania a gazdasági stabilitást és a költségvetési egyensúlyt – jelentette ki Kóka János gazdasági miniszter a vitanapon. „2006-ban Magyarország érdeke mindenekelőtt azt kívánta, hogy hozzuk egyensúlyba a költségvetést, és mondjuk ki egy évvel a kormányzás megkezdése után, hogy ezt az ambiciózus célt sikerült teljesíteni” – hangsúlyozta.

Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető ezt követően a tabuk trónfosztását, a kockázatos, ám elkerülhetetlen változtatások “bevállalását” hangsúlyozta parlamentben. A kormánypárti politikus szerint a politikai palettán látszik egy veszélyes törekvés, amelyet fanatizmus, demagógia és esztelen ígéretek jellemeznek. Ezek az erők a politikai vitákat hitvitákká változtatják, a racionális érveket átkokkal és politikai babonákkal cserélik fel. Az országban azonban többségben van a józanság, a felelősség: ez az új többség. „Az elmúlt egy év fontos feladata volt a költségvetési egyensúly javítása, a közszolgálat reformja és a fejlesztések megalapozása. Komoly lépések történtek a szürkegazdaság visszaszorítása, az egészségügyi, az oktatási és a nyugdíjrendszer reformja és a fejlesztések terén” – mondta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője. Hozzátette: a változtatások kockázatosak, de még kockázatosabb nem változtatni. „Aki ma homokba dugja a fejét, az holnap csikorgatja a fogát” – fogalmazott Lendvai.

—-A kullogás és reform-kapkodás éve volt—-

„Az elmúlt év nagyon nagy megpróbáltatás volt az országnak, és különösen nagy megpróbáltatás volt a középosztálynak, amely az elmúlt hat év hibás politikai lépéseinek minden következményét viselte” – mondta felszólalásában Herényi Károly, aki a kullogás évének titulálta a kormány első esztendejét. Hozzátette: az MSZP a választási programjából nem sokat épített be a kormányprogramba. Herényi Károly szerint a reformok kezdeti lendülete alábbhagyott a koncepciótlanság, a hatástanulmányok hiánya miatt, illetve azért, mert a koalíción belül nincs egyetértés.

Reformok helyett reform-kapkodást, tényleges intézkedések helyett mellébeszélést és egy következmények nélküli kormányzást tapasztalunk – jellemezte az elmúlt egy évet Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. A politikus szerint a miniszterelnök a vitanapon elmondott beszédében megint az ellenzékkel foglalkozott, pedig ha annyit foglalkozna az ország helyzetével is, mint velük, akkor “Magyarország talán nem tartana itt”. Emlékeztetett arra: 2006-ban a szocialisták – miközben tisztában voltak az ország valós gazdasági helyzetével – ötéves adócsökkentési programot ígértek és azt, hogy nem lesz gázáremelés, tandíj, vizitdíj illetve kórházi napidíj. Az ellenzéki képviselő a hibákat sorolva azt kérdezte a pénzügyminisztertől: megfordult-e a fejében, hogy felelősség terheli azért, mert a 2005 decemberében benyújtott első konvergenciaprogrammal lejáratták az országot.

4 százalékos lesz a növekedés?

Az államháztartási hiány csökkentésének és az uniós pénzeknek köszönhetően ismét 4 százalékos gazdasági növekedés alakul ki Magyarországon – mondta a pénzügyminiszter. Veres János szerint három év alatt 1 100 milliárd forint jut a vállakozásfejlesztésre, pusztán az államháztartási hiány csökkentése folytán. A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy Európai Bizottság, az IMF és az OECD is alapvetően pozitív véleményt formált a magyar gazdaság elmúlt egy évéről. Az Európai Bizottság illetékes biztosa szerint Magyarország a nehéz, de szükséges szerkezeti reformok útján jár, konszolidálja az államháztartást és jelentős hiánycsökkentést hajt végre. A tavaly nyáron megindult folyamatot “a helyes irányba tett jó lépések sorozatának tartják” – mondta Veres János.