Az oktatás és a kultúra egy éve
■ Emelték a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatásban
■ A fejkvótarendszerről a tanulócsoport-alapú rendszerre állították át a finanszírozást
■ Módosító javaslatot nyújtott be a tárca a médiatörvényhez
■ Bevezették a fejlesztési részhozzájárulást (fer) – valójában a tandíjat – a felsőoktatásban
■ A minisztérium csökkentette az államilag finanszírozott képzésre felvehető hallgatók létszámát
■ Áttekintették az egyházi iskolák állami finanszírozását
■ Megvonták a diákok utazási kedvezményét
■ A megújulás programja címmel 2006 decemberében elkészült a kormány kulturális stratégiája
Hiller István a második Gyurcsány-kormányban az érettségi botrányok miatt megingott székű Magyar Bálintot váltotta az oktatási és kulturális tárca élén. Hiller István egy tanévnyitón – keveset foglalkozik a közoktatásal (Fotó: MTI) (A FigyelőNet az elkövetkező napokban a kormányzat különböző területeinek egyéves munkáját mutatja be, elemzi cikksorozatában).
Bevezették a tandíjat
Az MSZP volt elnöke a miniszteri székbe ülve nem tétlenkedett, radikálisan belenyúlt a felsőoktatás finanszírozási rendszerébe, amikor tanévkezdet előtt bevezette a fejlesztési részhozzájárulásnak elkeresztelt tandíjat. Az eredeti menetrend szerint – mint a Figyelő írja – a koalíció csak 2010-ben vállalta volna ezt a népszerűtlen lépést. A szakértők szerint a racionális és szükséges intézkedést azonban a kabinet végül azzal a tudattal vállalta a ciklus elején, hogy a borítékolható felháborodáshullám néhány hónap alatt kifullad, és nem húzódik el a következő választásokig .
A következő nagy bejelentés az egyes szakok finanszírozásának megváltoztatása volt. Az érettségizők 68 százaléka kap államilag finanszírozott helyet a felsőoktatásban, az intézményeknek kapacitásszámot állapítanak meg, így azon szakok kapnak több pénzt, ahova több és jobb eredményű diák jelentkezik. Ezzel veszélybe kerülhet jónéhány, nem annyira színvonalasként elkönyvelt egyetemi és főiskolai szak létezése. Ezzel együtt változik majd a felvételi pontrendszer is, a jelentkezés viszont olcsóbb lesz.
Nem foglalkozik a közoktatással
A Figyelő szerint szakértők úgy látják: Hiller István a közoktatásban nem vállal fel fontos döntéseket. „A kultúrára és a felsőoktatásra helyez nagyobb figyelmet, miközben nem látható, hogy az előző miniszter idején elindult reformokat kívánja-e folytatni a kabinet, s ha igen, milyen irányban” – összegezte a Figyelőnek erős hiányérzetének okát Szűcs Tamás, az alapítványi formában működő Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) igazgatója. Ráadásul a közoktatásban is megjelent a megszorítás: emelkedett a pedagógusok kötelező óraszáma. Ez utóbbi Szűcs szerint ésszerű és szükséges döntés, bár nyilván sokak egzisztenciáját keményen érinti. Az igazgató azt a reformok melletti határozott miniszteri kiállást viszont hiányolja, amely az egészségügyben tapasztalható.
A kormányprogram oktatási részének egyik sarkalatos pontja volt az az ígéret, hogy „fellépünk az iskolai szegregációval szemben”. Ehhez képest az OKM-ben éppen Hiller szüntette meg a roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztosi posztot.
Mohácsi Erzsébet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány vezetője – mint a Figyelőnek elmondta – azt kifogásolja, hogy az alapítványuk hiába kérte a tárca állásfoglalását, segítségét a (szocialista vezetésű) miskolci önkormányzattal szemben folytatott közérdekű perük kapcsán. A bíróság ugyanis első fokon megállapította, hogy az önkormányzat származási alapon elkülönítő iskolát tart fenn. Ekkor kellett volna a minisztériumnak egyértelműen leszögeznie, hogy elítéli ezt a gyakorlatot – mindez elmaradt.
Hiller felpezsdíti a filmipart
A Figyelő által megkérdezett szakértők véleménye szerint a miniszter munkaideje nagy részét a kultúrának szenteli. Ám e téren sem feltétlenül elégedettek az érintettek. Átgondolatlannak tartja például Farkas Ágnes, a Nemzeti Színház gazdasági igazgatója azt az elképzelést, hogy a tárcavezető felszámolná több állami kulturális intézmény gazdasági önállóságát. A gazdasági igazgató szerint az előrehaladott stádiumban lévő terv megvalósítása komoly fenntartási és működési problémákat okozhat.
Négy évre biztosította be a miniszter a hazai filmgyártás stabil finanszírozását a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal tavaly kötött megállapodásban, amely Grünwalsky Ferenc filmrendező, az alapítvány vezetője szerint a filmtörvénnyel azonos jelentőséggel bír a szakma számára. Mint a Figyelőnek elmondta, úgy véli, felpezsdíti majd a filmgyártást az a lehetőség, amely szerint a magánbefektetők az alkotás költségvetésének 20 százalékáig a befektetett összeg után jelentős adókedvezményben részesülnek.
