Belföld

Kórházak magánkézben

A Magyarországon működő 184 önkor­mányzati és állami kórház közül mind­össze 7 került eddig magánkézbe. A befektetők már hónapok óta megkezdték az átállást az új finanszírozási rendszerre, a talpon maradásért mégis küzdeniük kell.

Vadonatúj, korszerűen felszerelt épületben, luxus környezetben, két-három ágyas, fürdőszobás, teraszos, klimatizált szobákkal várja a betegeket a 2005 ősze óta magánkézben lévő várpalotai kórház. Az ellátásért nem kell fizetniük, ha rendelkeznek biztosítotti jogviszonnyal. Más tekintetben is extra-szolgáltatásokat kínál a 2005 szeptembere óta magánkézben lévő, Budapesttől alig 50 percnyi autóútra elhelyezkedő dunántúli intézmény. A múlt év őszén átadott modern épület műtőit bármely orvos kibérelheti, s az ország más településeiről is idehívhatja betegeit. Sőt, a páciensek is hozhatják saját orvosukat.

„Jelen finanszírozási feltételek mellett a szolgáltatások bővítése, a több lábon állás a garanciája a kiegyensúlyozott működésnek, de néha ez sem elég; ilyenkor a vállalkozásnak kell kiegyenlítenie az átmenetileg jelentkező forráshiányt” – érzékeltette Móroczné Tóth Ildikó, a várpalotai intézmény igazgatója (egyúttal a tulajdonos Medikomplex Kft. képviselője), hogy az egészségügyi szektor befektetői egyelőre csak álmodnak a tisztes nyereségről, s egyik napról a másikra élnek. Havi 10-15 millió forint veszteségük keletkezik, holott előrelátóak voltak, mert már a múlt év végére végrehajtották azt a struktúraváltást, amellyel az ország legtöbb fekvőbeteg-intézményében – a miniszteri döntést követően – csak az elkövetkező hetekben próbálkoznak majd.

Megmenekültek a bezárástól

Annak idején egyébként a várpalotai intézményt – hasonlóan a legtöbb magánkézbe került kórházhoz, például a hatvanihoz, a siklósihoz vagy a körmendihez – a bezárástól mentették meg a befektetők. Az országban egyedül Siklóson került az épület a földterülettel együtt a vevő tulajdonába, másutt csak funkcionális privatizáció történt. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások csupán a kórházak működtetésére szerződtek, a nagy értékű belterületi ingatlanok az infrastruktúrával együtt továbbra is a települések vagyonához tartoznak.

Az egészségügyi beruházások megtérülési ideje meglehetősen hosszú, legalább 20-25 év – ennek tulajdonítható, hogy a befektetők nem tülekednek a magyarországi kórházakért. A magánműködtetésű intézmények is jellemzően az OEP-támogatásból élnek (nem tévesztendők tehát össze a magánkórházakkal, amelyek egy fillér központi támogatást sem kapnak, s piaci alapon fizettetik meg a pácienssel a gyógyítás árát), azon túl pedig extraszolgáltatások kínálatával tesznek szert pluszpénzekre.

Magyarországon a magánkézben lévő fekvőbeteg-intézmények összesen mintegy 6 milliárd értékű fejlesztést hajtottak végre. Az eddigi legnagyobb a várpalotai kórházat tulajdonló Medikomplex Kft. nevéhez fűződik, mintegy 3 milliárd forint értékben. A második e sorban a kiskunhalasi és a hatvani kórházat működtető HospInvest Zrt. 1,3 milliárdos beruházása. Maga a kórház súlyponti intézményként működik tovább, a 660 ágy ugyan 520-ra csökken, ám valamennyi szakma megmarad. „A fejlesztés további menete szimbolikusan és valóságban is attól függ, milyen pénzügyi kondíciókkal történik majd áprilistól a betegellátás” – fogalmazott a Figyelőnek a cég elnöke, Kollányi Gábor. Hozzátette: „Jelen finanszírozás mellett nem tudunk megtérülésben gondolkodni, pusztán abban, hogy a pillanatnyilag használt források kamatait finanszírozni tudjuk”.

Több lábon állnak

A szektor befektetői a túlélés érdekében több lábon állnak. Például a Medisyst Kft. integrált rendszerben működtet több egészségügyi intézményt, köztük a tapolcai, illetve a mezőtúri kórház- és rendelőintézetet, a kőszegi és az őriszentpéteri szakrendelést, valamint a General Motors üzemorvosi rendelőjét. A dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Kht. (amelyet ma már kizárólag a tulajdonos önkormányzat működtet, mert a vállalkozásból időközben kiszállt a Rolicare Kft.) szintén a piaci igényekhez alkalmazkodik. A város szomszédságában található gyógyfürdőhelyen, Gunarason múlt évben épült fel 700 millió forintnyi uniós pénzből az a 80 ágyas rehabilitációs központ, amely a régióból várja a mozgásszervi és szívbetegeket, a kórház egyik szárnyát pedig 1,3 milliárd forint címzett támogatásból modernizálták.


(A cikket teljes terjedelmében a Figyelő legfrissebb számában olvashatják!)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik