A hagyományos ünnepi díszelőadás Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédével kezdődött, aki tegeződve jelentette ki többször is: összetartozunk. „Legyél férfi vagy nő, rakoncátlan ifjú diák vagy életét összegző aggastyán: összetartozunk” – mondta. Nem számít a földrajzi távolság sem: szerinte összetartozunk, akkor is, ha egyikünk Sepsiszentgyörgyön, másikunk Munkácson avagy Toronto külvárosában él, de az sem számít, hogy Magyar Narancsot, ÉS-t vagy Heti Választ olvasunk-e. „Magyarnak hiszed magad, s magyarként összetartozunk.”
„Ez nem egy szokványos ünnep, ezért ma nem egy szokványos beszédet mondok” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, megfellebezhetetlen igazságot sem mond, mert oly sok minden történt, ami „felkavaró és elgondolkodtató”, hogy inkább nem tenné.
Gyurcsány Ferenc a Mûvészetek Palotájában,képgaléria a nap eseményeirõl – KATTINTSON A KÉPRE!
A törvénykezés forradalma volt
Gyurcsány Ferenc szerint 1848 a kereszténység utáni legjelentősebb esemény volt Magyarországon. „De ami történelmileg felülmúlhatatlan, az nem az utcán történt, hiszen március 15-én hajnalban már hajó vitte a terveket Pozsony felé. Ezért március 15-e nem az utca forradalma volt, hanem a törvénykezésé” – jelentette ki. Hozzátette, mai szóval reformoknak mondanánk olyan jelentős változásokat, mint a jobbágyfelszabadítás vagy az örökváltság.
Gyurcsány és a közbizalom
A miniszterelnök a bizalomról is beszélt. „Létezett közbizalom, ezért van az, hogy ma nem kell megkérdezni, hogy ki volt nagyobb hazafi: Batthyány vagy Petőfi” – mondta. A költő ugyanis pár héttel a márciusi események után szembefordult a kormánnyal és ellenzéki lett. „De mindketten vérüket adták, a hazájukat szolgálták” – jelentette ki Gyurcsány. „A haza nem én, hanem mi vagyunk – és ez a hazafiság első parancsa” – fejezte be a beszédet, majd a Kossuth-nóta refrénjével búcsúzva hozzátette: éljen a magyar szabadság, éljen a haza.
A miniszterelnökön kívül a közjogi méltóságok – köztük Sólyom László köztársasági elnök – is részt vettek a díszelőadáson.
