Az öt kérdés
1. Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a – 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
4. Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
5. Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
Az Ab a gyógyszer, a kórház és a föld ügyében helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) által már korábban is megtörtént hitelesítést – jelentette be Bihari Mihály, a testület elnöke csütörtökön.
Érdekesség, hogy a tandíjjal kapcsolatos döntéshez Holló András alkotmánybíró különvéleményt csatolt (a döntés tartalmával egyetért, ám az indoklást más területre is kiterjesztené), Bragyova András viszont különvéleményében kifejti: nem ért egyet a többségi döntéssel, ahogy a vizitdíj esetében sem.
Újabb két kérdésről szavazhatunk
Az alkotmánybírák két kérdéskörben – a vizitdíj és a tandíj ügyében – új eljárásra szólították fel az Országos Választási Bizottságot, amely korábban nem hitelesítette a pártszövetség népszavazási kérdőíveit, azaz elméletileg ebben is tarthat a párt népszavazási akciót. A vizitdíjjal kapcsolatos határozatot az Ab szerint formai, míg a másikat tartalmi okok miatt kell újra napirendre tűznie az OVB-nek.
Mindez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság nem értett egyet az OVB azon indoklásaival, amelyek a tiltott tárgyak körébe tartozónak ítélte a kérdésfelvetéseket.
Kettő végleg elutasítva
A nyugdíj és a miniszterek vagyoni felelőssége tárgyában pedig egyetértettek az OVB azon határozatával, hogy e kérdésekben nem lehet népszavazást tartani.
Hétigenes népszavazás lett volna
A Fidesz 2006 szeptemberében lépett elő a “hétigenes” népszavazás ötletével, amely lényegében a kormányzat reformlépéseit szavaztatná meg az emberekkel. Az OVB azonban négy témakörben – a tandíjra, a vizitdíjra, a nyugdíjasok munkavállalására és a kormánytagok költségvetési hiányért viselt felelősségére vonatkozóak esetében – elutasította az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését.
A másik három ügyben, a kórházak állami és önkormányzati kézben maradásáról, a gyógyszerek patikán belüli árusításáról és a termőföld családi gazdálkodóknál maradásáról szóló kérdéseket az OVB korábban már hitelesítette, azonban a döntés ellen két magánszemély kifogást tett az Alkotmánybíróságon, utóbbiakat azonban a taláros testület nem tűzte már napirendjére.
200 ezer aláírás kell
Amennyiben a kérdések népszavazásra bocsáthatósága ügyében végleges döntés született, attól számítva négy hónapon belül kell összegyűjteni legalább 200 ezer hiteles aláírást, ezután az Országgyűlés határozattal dönt a népszavazás kiírásáról, majd pedig az államfő kitűzi a referendum napját. Ha a népszavazáson a jogosultak legalább fele megjelenik és a megjelenők legalább fele igennel szavaz, úgy a döntés kötelezi a kormányt.
Nem a reformról, csak elemeiről szavazunk
A népszavazással nem magáról a reformról, csak annak egyes, ráadásul nem is a legfontosabb, de kétség kívül a legszimbolikusabb elemeiről voksolhatunk – mondta a Political Capital vezető elemzője a FigyelőNetnek. Gyulai Attila hozzátette: a már megszavazott lépésekről, mint például a vizitdíj, ha a választók a Fidesz várakozásainak megfelelően szavaznak, az Országgyűlésnek egy hatályon kívül helyező törvényt kell alkotnia.
A szakértő elmondta, az Alkotmánybíróság minden döntése politikai szempontból is értelmezhető, nem tud nem beleszólni a politikába.
