Belföld

156011

Jövedelmi kilátások

Sok mindentől függ, mekkora jövedelem érhető el külföldön – mondja Kállai Gyöngyi, az Unilever volt európai hr alelnöke, a Trendset Consulting tulajdonos-ügyvezetője. Például attól, melyik régió melyik országából hová megy valaki, vagy hogy előrelépés-e számára a külföldi pozíció. Vannak úgynevezett laterális elmozdulások is, ez specialisták (mondjuk IT szakemberek, logisztikusok) esetében tipikus. Ha egy adott időszakban a fogadó országban nagy rájuk a kereslet, extra növekménnyel kalkulálhatnak. Ilyen boom volt a kilencvenes évek közepén Nyugat-Európában a vállalatirányítási rendszerekhez értő informatikusok számára, akik akkoriban 25-30 százalékkal magasabb alapjövedelemre számíthattak, mint más szakmák képviselői. A teljes jövedelem 50-60 százalékát is elérheti a teljesítményarányos bónusz, amelyet konkrét mérőszámok alakulásától tesznek függővé. Mivel e mutatók (piaci részesedés, árbevétel és hasonlók) nagyban függnek előre nem látható eseményektől (szabályozóváltozásoktól, valuta le- vagy felértékelődéstől), a bónusz nem kalkulálható előre. Általánosságban azonban elmondható, hogy például az Unilever külföldre kiküldött szakemberei az elmúlt mintegy tíz évben átlagosan másfél-kétszer annyit kerestek, mint az itthon maradottak. A cégek általában átvállalják azokat a költségeket, amelyeket otthon nem kell fizetni. Ilyen a lakásbérleti díj, a gyerekek iskoláztatásának és a házastárs nyelvtanulásának költsége. Igény szerint segítenek a házastárs elhelyezkedésében, fizetik az évi kétszeri hazalátogatás költségét. Az elmúlt négy-öt évben azonban egyre gyakoribb lett, hogy nem expat státuszban, hanem „helyi szerződéssel” alkalmaznak szakembereket nemzetközi pozícióban. Ilyenkor nem a cég kér fel valakit egy feladatra, hanem a szakembert a belső vállalati állásbörzén jelentkezők közül választják ki, s a szerződés pontosan olyan, mint a helyieké.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik