A miniszterelnök az elmúlt hetek éles politikai és szakmai vitáiról szólva hangsúlyozta, nem az a baj, hogy most viták vannak, hanem az, hogy eddig nem voltak. Gyurcsány Ferenc mindazonáltal arra kérte politikustársait, hogy ne a viták elején döntsenek bizonyos kérdésekről, hanem a végén. Hallgassuk meg a szakértőket, a különböző álláspontokat, és két hónap múlva döntsünk – fogalmazott a kormányfő.
Súlyos és összetett problémákkal küzdünk
Nem az a lényeg, hogy egy vagy több-biztosítós legyen az egészségügyi rendszer, hanem, hogy megoldódjanak a jelenlegi problémák, mondta nyitó előadásában Gyurcsány Ferenc. Nemcsak pénzügyi problémák vannak, hanem alapvető szakmai, szervezeti és pénzügyi kihívásokkal kell egyszerre megküzdenie az országnak.
Az egészségügyi reform a kormány felelőssége, de az egész ország ügye – hangsúlyozta a kormányfő –, még akkor is, ha a lakosság többsége nincs is tisztában a rendszer rossz állapotával.
A problémákat sorolva Gyurcsány kiemelt néhány riasztó egészségügyi statisztikát: az európai átlagnál jóval magasabb infarktus- és csecsemőhalandósági adatokat, illetve a Magyarországon várható alacsony életkort. Beszélt az elfogadhatatlan egyenlőtlenségekről, amelyek például azt eredményezik, hogy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés sokszor azon múlik, hogy ki milyen társadalmi státuszban él, milyen az iskolázottsága, vagy hogy az ország mely területére született.
Nemcsak az ágyszámokhoz kell nyúlni
Problémaként említette továbbá a hazánkra jellemző magas műtéti arányt, az uniós átlaghoz képest magas kórházi ágyszámokat, illetve az ország nagymértékű lemaradását a modern technológia és műszerek terén. Fekvőbeteg-centrikus és operációcentrikus a rendszerünk, nem pedig a megelőzésen van a lényeg – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a kórházi ágyszámok csökkentésén túl legalább annyira fontos a háziorvosi, családorvosi kapacitások emelése is. A két területet egyszerre kell megreformálni annak érdekében, hogy a rendszer ne boruljon fel – hangsúlyozta több ízben is Gyurcsány Ferenc.
A pénzügyi problémákról szólva kiemelte, hogy az állami egészségügyi kasszán 500 milliárd forintnyi lyuk tátong: ennyivel kevesebb járulék folyik be, mint amennyibe a gyógyítás kerül. A deficit nagyságrendjét könnyebb érzékelni, ha tudjuk, hogy például feldőoktatásra 200 milliárd forintot költünk évente, a honvédelmi költségvetés szintén „csak” 200 milliárd forint, de Budapest egész éves büdzséje sem éri el az 500 milliárd forintos OEP-lyuk méretét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
