Pelczné Gáll Ildikó elmondta: a kormány decemberben küldte el az operatív programokat Brüsszelnek, az Európai Bizottság december 21-i válaszlevelében azonban nem csak technikai problémákat jelzett – ahogyan azt a kormány állította – hanem súlyos intézményi hiányosságokat állapított meg, és felfüggesztette az operatív programok elbírására megszabott négy hónapos határidőt.
Ez egyetlen más uniós tagállamnál sem fordult elő, és azt jelenti, hogy legalább fél évvel kitolódnak a pályázatok – tette hozzá Pelczné Gáll Ildikó. Szerinte a kormány az uniós pályázatok tekintetében ugyanazt a látványpolitizálást folytatja, mint más területeteken, úgy tesz, mintha minden a legtökéletesebben menne, közben pedig csak “fantompályázatokról” lehet beszélni.
Mint mondta, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján ugyan szerepel nyolc lehetséges pályázat, ám amíg nincs jóváhagyott operatív program, addig minden kockázatot a magyar állam visel. Pelczné Gáll Ildikó megjegyezte: brüsszeli források a március előtt kiírt pályázatokat irreálisnak, áprilisban kiírtakat pedig közepes kockázatúnak tartják, a maradékot pedig júniusra datálják, amikor az operatív programokat várhatóan elfogadják majd.
A fideszes politikus kitért arra, hogy nincsenek készen az akciótervek és a projektlisták, és nincs kész az intézményrendszer sem. Nincsenek meg a programok felett eljáró irányító hatóságok és nem kötöttek szerződést a közreműködő szervezetekkel sem – hangsúlyozta. Hozzátette: van viszont hallgatás, magyarázkodás, és újra beindult az ígérgetés a 100 százalékos lehívásról.
Pelczné Gáll Ildikó információ szerint a regionális fejlesztési ügynökségekkel olyan szerződést akarnak kötni, amely szerint a regionális szervek mint közreműködő szervezetek nem dönthetnek másképp az uniós forrásokról, mint ahogyan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség határoz. Vagyis az NFÜ az, amely minden forrás felett dönt, tehát nem beszélhetünk decentralizációról és szubszidiaritásról – tette hozzá.
Az NFÜ reagáló közleménye szerint Magyarország a 25 tagállam közül negyedikként, tavaly december 20-án nyújtotta be az operatív programokat, és másnap az Európai Bizottság visszaigazolta, hogy befogadta azokat. Ezzel megnyílt a lehetőség a közösségi források felhasználására és egyes pályázatok januári kiírására.
Január 16-án az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának Magyarországért felelős igazgatója, Alejandro Checchi-Lang azért járt Budapesten, hogy hivatalosan megnyissa az Új Magyarország Fejlesztési Tervről, illetve az operatív programokról szóló tárgyalásokat.
A megbeszélését követő sajtótájékoztatón – hangsúlyozza az NFÜ közleménye – az igazgató elmondta, hogy a Bizottság elégedett azzal, ahogyan Magyarország igénybe kívánja venni az európai uniós támogatásokat, és miután Magyarország az elsők között adta be a nemzeti fejlesztési tervét és az operatív programokat, az elsők között lehet a kohéziós forrásokat lehívó országok között is. A tárgyalási menetrendre vonatkozóan kiemelte: a több hónapos tárgyalás célja, hogy legkésőbb a nyár elejére az összes operatív programot jóvá lehessen hagyni, ugyanakkor részeredményeket már március-áprilisra el lehet érni.
“Ellentétben Pelczné Gáll Ildikó állításával, az Európai Bizottság minden olyan tagállamnak is küldött tisztázó kérdéseket tartalmazó levelet, amelyek Magyarországot megelőzően nyújtották be operatív programjaikat. A képviselő által hivatkozott levél nem az intézményrendszer felépítését kifogásolta, hanem a Bizottság kiegészítő információkat kért az irányító hatóság elnevezésével és a közreműködő szervezetek kijelölésével kapcsolatban” – olvasható az NFÜ közleményében.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ehhez hozzátette: az “Európai Bizottság igazgatójától érkezett levélre írt válaszunkban tájékoztattuk a Bizottságot arról, hogy a Kormány 2006. decemberében elfogadta az uniós források felhasználásának általános eljárási szabályait, meghatározta a támogatások felhasználásáért felelős intézményrendszert, valamint a pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszereket”.
Mint az NFÜ hangsúlyozza, a bizottsággal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül, az irányító hatóság vezetésével folyik a végleges akciótervek kidolgozása, amelyek elfogadása csak az operatív programok Brüsszel általi jóváhagyását követően történhet meg. “Éppen ezért nem állja meg a helyét az a kijelentés sem, hogy hiányzik a pályázatok lebonyolításához szükséges intézményrendszer, hiszen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül az irányító hatóságok működnek, a közreműködő szervezetek minősítése és ez alapján történő kiválasztása már lezárult” – zárul a közlemény.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
