Az első magyar-román együttes kormányülésen 2005-ben Bukarestben 15 dokumentumot írtak alá az együttműködés különböző formáiról, terveiről. A kezdeményezést a II. világháború utáni német-francia kiegyezés gyakorlata ihlette. Az első lendületből még arra is futotta, hogy decemberben Bécsben az osztrák kormánnyal, majd januárban Budapesten a horvát kormánnyal is együttes ülést tartottak.
Közös fejlesztés, vagy autonómia
A budapesti ülésről szólva Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta: a fejlesztéspolitikák összehangolása lesz a kiemelt téma. A közös fejlesztésekre a két oldalon összesen 190 milliárd forint értékű összeg állhat rendelkezésre a következő időszakban. Napirenden lesz a területfejlesztési, valamint a határ menti kapcsolatok erősítése, az agrárszférában való együttműködés, a határon átnyúló programok keretében az egészségügyi kooperáció, a határátkelőhelyek felújítása, a közös útépítési projektek áttekintése, a kőolaj-készletezési együttműködés, környezetvédelmi témák, műemlékek felújítása. Utóbbi témában a magyar és a román kormány megállapodhat a kolozsvári Mátyás-szobor közös restaurálásáról.
A magyar parlamenti ellenzék ugyanakkor az ütközés felvállalására szólította fel a kormányt. Azt sürgeti, hogy magyar részről első helyen a székelyföldi magyar autonómia kérdését vessék fel. Hozzák szóba a régóta tervezett romániai kisebbségi törvény hányatott sorsát, a romániai magyarok kárpótlási igényeit. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki az Orbán-kormány idején a határon túli magyarokkal kapcsolatos ügyek és a szomszédságpolitika első számú irányítói közé tartozott, egyenesen azt kérdezte: szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar-román kapcsolatok problémamentesek, és ismét “feltörli Magyarországgal a padlót”.
Kevés eredmény 2005-ben
A bukaresti megállapodások talán leglátványosabb eredménye, hogy Csíkszeredában majd egy évtizednyi huzavona után megnyílt a magyar főkonzulátus. Román belpolitikai okok miatt lekerült viszont a napirendről a közösen tervezett Gozsdu-alapítvány, gyakorlati előrelépés nem történt az erdélyi Sapientia egyetem román állami támogatásának ügyében, és Románia hamarosan megtörténő EU-csatlakozása azonnali választ igénylő súlyos kérdéssé tette azt, hogy megnyílik-e, vagy sem a magyar munkaerőpiac Románia európai állampolgárai előtt.
Továbbra sincs megnyugtató válasz a Verespatakon tervezett aranybánya miatti magyarországi aggodalmakra, az európai energiabiztonság rendkívül bonyolult játszmájában pedig – a jelek szerint – több területen teljesen egymásnak ellentmondóak a magyar és a román elképzelések. Közben a két ország határa egyre átjárhatóbbá válik, a Mol mellett komoly befektetőként jelentkeznek magyarországi bankok is Romániában.
