A kereskedelmi rádió értesülését hivatalosan sem az MSZP, sem a kormány nem erősítette meg. Danks Emese kormányszóvivő mindössze annyit mondott az ügyről, hogy az MTI hamarosan tájékoztatást kap.
A tervekről én is hallottam már – mondta Horn Gábor a koalíciós koordinációért felelős liberális államtitkár. Horn Gábor közölte: az SZDSZ ügyvivői testülete és frakciója délután ülésezik és alakítja ki álláspontját. Várhatóan négy órakor reagálnak a miniszterelnök bejelentésére.
Veres és Szekeres is felvetette
Veres János pénzügyminiszter hétfőn a Gazdasági Rádiónak szintén úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tart egy bizalmi szavazást az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett még ezen a héten.
Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese szintén felvetette hétfőn, hogy bizalmi szavazást kérhet maga ellen Gyurcsány Ferenc, ha javaslatára az MSZP parlamenti képviselőcsoportja péntekre kezdeményezi az Országgyűlés plenáris ülésének összehívását. Pénteken, amennyiben a miniszterelnök ezt a javaslatot teszi, és a frakció is támogatja, sor kerülhet parlamenti ülésre – közölte az elnökhelyettes, hangsúlyozva, hogy ezekről a kérdésekről még nem született hivatalosan döntés. Szekeres Imre rámutatott: a parlamenti ülésen a miniszterelnöknek lehetősége lesz bizalmi szavazást kérni, és ezzel pontot tenni ennek a folyamatnak a végére, annak érdekében, hogy minél hamarabb stabilitás legyen Magyarországon.
A Fidesz hétfő délelőtt, az MSZP hétfő délután elnökségi ülést tart.
Ha nem kap többséget, le kell mondania
Bizalmi szavazást a kormány akkor kér maga ellen, mikor úgy látja, hogy vele szemben megingott a bizalom – mondta Halmai Gábor alkotmányjogász, a Széchenyi Egyetem jogászprofesszora hétfőn az MTI-nek.
Halmai Gábor elmondta, a magyar alkotmányos rendszerben a kormány parlament általi leszavazásának két módja van. Az egyik a bizalmi szavazás, a másik a bizalmatlansági indítvány. Ez utóbbit nem a kormány, hanem a képviselők egyötöde kezdeményezi a parlamentben. Bizalmi szavazást a kormány akkor kezdeményez maga ellen, mikor úgy látja, hogy vele szemben megingott a bizalom, “ezért ő maga kezdeményezi azt, hogy derüljön ki, valóban élvezi-e a parlamenti többség bizalmát” – közölte. Hozzátette, bizalmi szavazást lehet általában, és lehet egy konkrét törvénnyel kapcsolatban kérni.
A jogászprofesszor hangsúlyozta: a miniszterelnök által kezdeményezett lépés azt jelenti, hogy ha a szavazás során a kormány nem kapná meg a többséget, akkor le kell mondania. A lemondás ebben az esetben kötelező a kormányra nézve, mert saját maga vállal kötelezettséget a lemondásra a bizalmi szavazással – jegyezte meg. A kormány maga ellen korlátlanul kérhet bizalmi szavazást.
Nem a lemondás a cél
Halmai Gábor rámutatott arra, a miniszterelnök mindenféle bizalmi szavazás nélkül megteheti azt, hogy lemond, és ezzel megszűnik a kormány megbízatása. Ha az lenne a kormány végső célja, hogy megszűnjön a megbízatása, akkor nem kérné ezt a bizalmi szavazást, hanem egész egyszerűen fogná magát és lemondana – vélte.
Megítélése szerint ennek a tervezett lépésnek az a célja, hogy bizonyítsa, a kormánynak megvan a parlamenti többségi támogatása.
