A jelenleg 92 éves Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett – mondta Efraim Zuroff.
Két tárgyalás is zajlott ellene, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Az ítélethirdetéskor már külföldön tartózkodott, évtizedekig Argentínában élt.
Az 1996 óta újra Budapesten élő egykori csendőr százados ügyét most újratárgyalná a Wiesenthal Központ, amelynek Utolsó Esély nevű akciójának mostani eredményét egyedülálló teljesítményként értékelte Efraim Zuroff.
A jeruzsálemi iroda igazgatója a sajtó nyilvánosságára hozta Képíró Sándor telefonszámát és címét, amely a tájékoztató színhelye melletti épületben van. Az MTI az egyik szomszédtól úgy értesült, hogy a lakók közül néhányan tisztában vannak a 92 éves férfi „csendőrmúltjával”.
„Azt szeretnénk, ha a háborús bűnös Képíró Sándort a magyar hatóságok elítélnék, vagy az ügyét, amely pillanatnyilag a katonai ügyészségen van, legalább újratárgyalnák” – mondta Efraim Zuroff, akinek munkatársai a sajtótájékoztatóra meghívták az 1942-es események egyik szemtanúját is. „Jelentsenek fel, elmegyek a tárgyalásra” – válaszolta a sajtó érdeklődésére Képíró Sándor, akit a tájékoztató végeztével kerestek fel az újságírók.
A 92 éves ember az utcán válaszolt a kérdésekre. Tagadta, hogy háborús bűnös lenne. Elmondta, csendőrként ott volt az újvidéki razziában, de nem használt fegyvert. „Csak igazoltattunk” – jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy miért hagyta el Magyarországot, azt mondta: mivel kollektív felelősséggel vádolták, nem akart orosz hadifogságba esni.
„Azt sem tudtam, mi az az Auschwitz” – mondta a 44-es deportálásokkal kapcsolatban. Állította, hogy 1942-ben egy zsidócsaládot is megmentett a „razzián randalírozó honvédektől”. Megjegyezte: a közvélekedéssel ellentétben a honvédek és nem a csendőrök lőtték agyon az embereket a 42-es januári razzia alatt.
