Elsődlegesen a nyugdíjkorhatár közelében lévő munkatársaknak kell távozniuk, másrészt a külképviseleteken kiegészítő pozíciókban, nem diplomataként dolgozóknak – jelentette ki Göncz Kinga. Elköszönnek a magyar külképviseleteken sofőrként, adminisztrátorként dolgozóktól, őket helyi kisegítőkkel fogják helyettesíteni. Ez megtakarítást jelent, hiszen a Magyarországról kiküldöttek esetén fizetni kell a lakást, utazást és más költségeket.
“Megpróbálunk olyan módon leépíteni, hogy az a legkevésbé érintse a Külügyminisztérium ténylegesen fontos funkcióit” – mondta Göncz Kinga. Hangsúlyozta, hogy ez nem vezet külképviselet-bezáráshoz, bár elképzelhető, hogy egy-egy EU-tagországban nem lenne szükség egyszerre több diplomáciai képviselet fenntartására.
Göncz Kinga szerint újra kell gondolni a missziók működését, és alkalmazni például azt a lehetőséget, amelynek keretében Montenegróban Magyarország és Ausztria közösen hozott létre koordinációs irodát – ezt a magyar fél a közeljövőben nagykövetséggé alakítja. Az úgynevezett laptop-diplomaták és az utazó nagykövetek már működő rendszerét is fenntartják.
A külügyminiszter kitért arra, hogy a magyar külpolitikai stratégia újrafogalmazása, amiről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a héten a parlamentben beszélt, valójában már megkezdődött. A fontos változtatások közé sorolta, hogy az elmúlt időszakban kialakult az egységes külképviseleti rendszer, amelyben a gazdasági és a kulturális diplomácia szereplői is benne vannak.
Kiemelte: az országok közötti szerteágazó kapcsolatok részét képezik a civil szervezetek, a véleményformáló értelmiség, az akadémiai és oktatási intézmények, az önkormányzatok, a határmenti régiók – utóbbiak együttműködése az uniós fejlesztési források felhasználása szempontjából különösen lényeges.
“Nagyon fontosnak tartom a közös gondolkodást arról, hol is van Magyarország helye a világban” – hangsúlyozta Göncz Kinga.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
