A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint az egyensúlyjavító intézkedések hatására a GDP jövőre és 2008-ban is 2-3 százalék között, az infláció 2007-ben 6-7 százalék között lehet, ami 2008-ban 3,5-4,5 százalék közelébe csökkenhet.
Az AmCham és az ICEG konferenciáján kiosztott jegybanki előadás írásos anyaga azzal számol, hogy az ESA szerinti hiány a 2006 évi, a GDP 9-9,7 százalékát kitevő mértékről jövőre 4,2-5,4, majd 2008-ra 3,5-4,8 százalékra csökkenhet. A fizetési mérleg hiánya az idei 8,3 százalékról 2007-ben és 2008-ban az intézkedések után 5-6 százalék közé csökken.
Az intézkedéseket az MNB a sebezhetőség szempontjából a jó irányba tett első lépésnek értékeli. Hozzáteszi, hogy a hosszútávú fenntarthatóság szempontjából az intézkedéscsomag szerkezete nagyon gyenge, amit a bevétel orientáltságával, illetve inflatórikus voltával indokol. Az összeállítás szerint a fiskális transzparencia nem javult, és gyenge a kommunikációja is.
A kormány másként számol
A kabinet úgy gondolja, hogy az egyensúlyjavító lépések nyomán mindössze egy százalékponttal, 3 és 4 százalék közé mérséklődik a GDP-bővülés üteme jövőre – az idei első negyedévben még 4,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság.
A kormány számításai szerint az infláció 2007-ben 5 százalék körül lesz, és az összsen 1350 miliárd forintnyi megtakarítás lehetővé teszi, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya 2008-ra 3 százalékra zsugorodjon, ami elvi lehetőséget biztosít a közös valuta 2010-es bevezetésére.
Érik a kamatemelésPusztán az a jegybanki kijelentés, mely szerint jövőre 6-7 százalékos lehet az infláció, még nem jelenti rögvest az alapkamat emelésének üzenetét – vélte megkeresésünkre Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője. Egyszeri inflatorikus hatásokról van ugyanis szó – amelyet az áfaemelés, a gáz- és villanyár-emelés indokol – és ami a prognózisok szerint elsősorban a következő évi árszínvonalat befolyásolja. Ezeket az egyszeri hatásokat viszont a jegybank nem szokta lekövetni a monetáris politikájával, ezt az idén év eleji áfacsökkentés kapcsán is lehetett látni.
Az is igaz viszont, teszi hozzá az elemző, hogy az elmúlt napokban több olyan fordulat is bekövetkezett a magyar gazdaságban, ami mára már megkérdőjelezi a csütörtökön délben nyilvánosságra hozott Reuters-poll eredményének a helytállóságát. A Reuters szokásos elemzői felmérése ugyanis szerdán este vált véglegessé, és akkor még a megkérdezett piaci szakértők zöme a kamatszint helyben hagyását valószínűsítette a hétfői Monetáris Tanács ülése kapcsán.
Azóta azonban csütörtökön leminősítette hazánk hosszú távú szuverén hitelbesorolását a Standard & Poor’s, és az euró árfolyama is jelentősen erősödött a forinttal szemben. A jegyzés csütörtökön a 274 forintot is átlépte, ami mindössze egy forinttal volt alacsonyabb az eddigi történelmi mélypontnál. Jóllehet ma már nem ugyanaz a helyzet, mint 2003. decemberében, de mindenképpen érdemes felidézni, hogy az eddigi leggyengébb forintárfolyam idejében 12,5 százalékos volt a jegybanki alapkamat.
Hétfőn 50 bázispont?
Az elmúlt napokban nőtt tehát a kamatemelés esélye, ez hétfőre, és az elkövetkező hónapok kamatdöntő üléseire egyaránt vonatkozik. Lányi Bence ma már nem zárná ki, hogy az MNB hétfőn megemeli az irányadó kamat szintjét, és ez esetben egyből egy 50 bázispontos emelés is elképzelhető. Ez várhatóan erősítené kis mértékben a forintot – latolgatja az esetleges következményeket az elemző.
Sokat nyom a latba a nemzetközi környezet is, az amerikai és az európai jegybankok kamatpolitikája: a további emelések esetén ugyanis tovább csökkene hazánk kamatelőnye, és ez is a jegybanki szigorítás irányába hat. Erősíti továbbá a kamatemlési várakozásokat az is, hogy amennyiben tényleg 6-7 százalékra emelkedik 2007-ben az infláció, úgy a befektetők nem lesznek kielégítve egy szintén 6 százalékos alapkamattal. Jóllehet a külföldi befektetőket hidegen hagyja az alapkamat mértéke, a hazai megtakarítók negatív reálhozam mellett aligha fogják állampapír-vásárlásaikkal finanszírozni az államadósságot. A helyzet orvoslása pedig ez esetben kamatemeléssel képzelhető el.
