Akadémiai Aranyérmet kapott Michelberger Pál akadémikus, járműipari tevékenységéért
Wahrmann Mór-érmet kapott Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója
Az Akadémiai Újságírói Díjban részesült Fried Judit, MTI, Daniss Győző (Népszabadság) és Sályi András (Magyar Rádió)
A kormányfő szerint ahhoz, hogy az uniós fejlesztési forrásokat a lehető leghatékonyabban használhassa fel az ország, az állam működését „mélyrehatóan” meg kell változtatni „a nagy elosztórendszerektől kezdve az oktatáson át egészen az új gazdasági preferenciák kijelöléséig”.
Csak egy új állam képes hatékonyan szolgálni az új Magyarország céljait – állapította meg a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc kitért arra is, hogy érdeklődéssel várja az akadémiai reform lépéseit, melyről korábban az Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter beszélt.
A magyar kutatás-fejlesztésnek (K+F) alkalmazkodnia kell a világ kihívásaihoz, ha ez nem történik meg, Magyarország még hátrább sorolódik a világ ranglistáján – hangoztatta az ünnepi közgyűlésén Vizi E. Szilveszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma a világ országait már nem katonai erejük vagy lélekszámuk alapján rangsorolják, hanem szellemi tőkeerejük szerint. A tudás, a szellemi tőke felértékelődött – mondta, utalva arra, hogy ennek jelentőségét az Európai Unió is felismerte, ezért a 2007-ben kezdődő keretprogramjában a kutatásokat „fokozottan” akarja támogatni.
Közölte: úgy látja, megváltozott a kutatás szerepe a gazdasági folyamatokban, és világszerte szorossá lett a kutatás és a gazdaság kapcsolata. Nekünk is változnunk kell – fogalmazott a testület elnöke, aki szerint az Akadémiának a többi közt azért van szüksége a megújulására, mert mint mondta, jelenlegi döntési rendszere lassú, bizottsági rendszere pedig „elmossa a világos felelősségeket”.
Közölte: olyan reformokat tart szükségesnek, amelyek a minőséget, a teljesítményarányos támogatást és a társadalmi-gazdasági hasznosságot szolgálják.
