A 2006-os országgyűlési választások legnagyobb meglepetése az MDF parlamentbe jutása volt. Dávid Ibolya az első fordulót követően többször is visszautasította a Fidesz kínálta választási szövetséget, ezzel megosztva a jobboldali szavazótábort: egyesek tisztelettel adóztak karakán kiállása mellett, mások szerint viszont elárulta a kormányváltás ügyét. Az MDF elnökének stratégiáját az első forduló eredményei igazolták, kérdés, az elkövetkező négy év alatt miként tud ebből politikai tőkét kovácsolni.
Kumin Ferenc politológus szerint a jelenlegi megoldás a legkényelmesebb Dávid Ibolya pártjának: ellenzékben nem kell koalíciót kötni, és a mostani konfliktusok, komoly sebek sem akadályozzák majd az MDF-et abban, hogy hozzáfogjon a párt újbóli felépítéséhez.
A Fidesz támadni fog
Mivel Dávid Ibolya nyilvánvalóvá tette, hogy az MDF „nem segíti hatalomra Orbán Viktort”, valószínűsíthető, hogy az MDF-nek hosszabb távon is számolnia kell a Fidesz irányából érkező presszióval (például az önkormányzati választásokkor), amelynek egyik célja a párt megosztása és a pártvezetés gyengítése lehet a politológus szerint. „Mindez pedig ronthatja az MDF versenyhelyzetét” – tette hozzá Budai Bernadett. A Vision Consulting elemzője a FigyelőNetnek elmondta: ellenzéki pozícióban is számos olyan politikai helyzettel kell majd szembenéznie az MDF-nek, amikor egyes ügyek kapcsán a Fidesz „az együttműködő vagy áruló” szerepébe kényszerítheti a fórumot (például a vizsgálóbizottságok felállítása, alkotmánybírák megválasztása, médiakuratóriumok összetétele), ami gyengítheti a párt azon törekvését, hogy a Fidesz táborából támogatói csoportokat állítson maga mellé a következő évek során.
Irány a jobbközép centrum?
Egy, az MDF elemzői által készített belső dokumentum szerint a Fidesz választási veresége után a párt számára megnyílik az út egy új, jobbközép centrum, a jelenleginél sokkal erősebb európai konzervatív párt felépítése előtt. Az új jobbközép centrum politikai alapjait a piacgazdaság erősítésében, a mérsékelt kereszténydemokráciában, az elvek képviseletében, illetve abban látnák, hogy demokratikus falat képeznének a szélsőjobb és a szélsőbal felé.
Az új jobbközép centrum célcsoportja elsősorban a középosztály, a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői, tulajdonosai közül azok, akik nem a politikától várják az üzleti sikert, a radikalizmust elutasító fiatalok, a mérsékelt keresztények, a konzervatív liberálisok, a kiábrándult Fidesz-szavazók, illetve a kényszer MSZP-szavazók lennének. Az elemzés szerint 15-20 százalék az így meggyőzhető szavazók aránya.
„Természetesen az MDF mozgástere és lehetőségei nagyban függnek majd a Fideszben végbemenő esetleges változásoktól. Az erőtér jelentős átrendeződése a jobboldalon csak a Fidesz sorozatos hibái, válsága esetén történhet meg, pusztán a Fórum törekvései ehhez önmagukban nem lennének elegendőek” – véli Budai Bernadett.
