Eredetileg 2006. március elsejétől változott volna meg a háziorvosok adminisztrációs munkája, mivel a 43/1999. számú kormányrendelet legutóbbi módosítása valamennyi háziorvosi praxis számára kötelezővé tette a tételes betegforgalmi jelentést. Ám ahogy közeledett a márciusi határidő, egyre erősödött a zúgolódás a háziorvosok körében, kifogásolták a viszonylag rövid türelmi időt, s hiányolták a pénzügyi támogatást is. Ennek köszönhetően szeptember 1-jétől lép csak életbe a rendelkezés.
Ellenőrzött támogatások
Január 1-től új támogatási szerződést már nem köt az OEP eszköz- és ingatlantámoga-tásra, az abban ré-szesült praxisok viszont széles körű ellenőrzésre számíthatnak egé-szen március végéig. „Az eszköz- és ingatlantámogatást 2001-ben hirdették meg abból a célból, hogy javuljon a praxisok eszköz-parkja, illetve modern színvonalon biztosít-hassák a betegek ellátását” – hangsú-lyozta Kőrösi László. Az OEP az elmúlt négy év alatt 15,5 milliárd forintot fizetett ki erre. A közelmúltban 60 praxisnál végzett szúrópróbaszerű el-lenőrzés során azon-ban kiderült: a házi-orvosok 6-7 száza-léka nem megfelelő módon használta fel a kiutalt pénzt. Fény derült például olyan esetre is, amikor a fogorvos a céltámo-gatásból vásárolt széket a magánren-delőben állította fel.
Mindazoknak, akik eszköz-, vagy ingat-lantámogatásra szerződtek, előzete-sen meg kellett egyezniük a települési önkor-mányzatukkal, hogy átvállalják tőlük az eszközök, illetve az ingatlan biztosí-tásának, valamint annak fenntartási, és fejlesztési költségeit. Ezek a megállapodá-sok változatlanul él-nek, viszont most ki-vonult mögüle a pénzügyi forrás, ami-ből a szerződő orvosok teljesíthették a kötelezettségeiket.
Az eszköz- és ingatlantámogatás – melynek feltételeit kormányrendelet szabályozza – összegét több tényező is befo-lyásolja, így a rende-lés jellege (háziorvosi vagy fogorvosi), vagy a rendelők nagysága. A háziorvosoknak havonta körülbelül 20-25 ezer forint, a fogorvosoknak mintegy 30 ezer forint járhatott, éves szinten közel fél milliárd forintot tett ki a kiutalt összeg. A havi 20-30 ezer forintnyi eszköz-, és ingatlantámogatás összege a hiteltámogatással e-gyütt havonta az 50-60 ezer forintot is elérte.
Betegforgalmi jelentés – nem újdonság?
Fölösleges többlettehernek tekinti a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciója a jelentési kötelezettséget, meglátásuk szerint ugyanis a legtöbb piaci szereplőnél hiányzik az ehhez szükséges informatikai rendszer is, nem beszélve arról, hogy az OEP és a szakfelügyelet eddig is be tudott tekinteni a rendelők működésébe.
A rendszer nem új, már két éve működik – érvel Kőrösi László, az OEP finanszírozási főosztályának vezetőhelyettese, aki a FigyelőNetnek úgy fogalmazott: annak a háziorvosnak, aki már eddig is minden adatot rögzített, nem jelent pluszmunkát. Igaz, jelenleg ők vannak kisebbségben: hazánkban 6800 háziorvosi praxis működik, s az adatok szerint közülük 1800-an szolgáltattak eddig rendszeresen adatot.
„A kormányrendeletet ráadásul már a múlt év decemberében kihirdették, így az orvosok időben értesülhettek róla, s további egy hónapos türelmi időszakra számíthatnak” – hangsúlyozta az OEP finanszírozási főosztályának vezetőhelyettese február közepén. Hozzátette: így összességében két-három hónap állt rendelkezésükre a felkészüléshez.
Mi folyik a háziorvosi rendelőkben?
A rendszer lehetővé teszi, hogy az OEP nyomon kövesse, a háziorvosok valóban megfelelően végzik-e a tevékenységüket, a konkrét diagnózisra megfelelő gyógyszert rendelnek-e, milyen a betegforgalom és milyen jellegű tevékenység folyik az egy hónap alatt. Az OEP-nek ugyanis – mint Kőrösi megjegyezte – nincs megbízható információja arról, mi is történik a rendelőkben.
„A tételes betegforgalmi jelentésnek az a célja, hogy a szakmailag korrektebbül ellátott betegekkel kapcsolatos adatok összegyűjthetők, összevethetők és elemezhetők legyenek” – fogalmazott Komáromi Zoltán. A betegforgalmi jelentés valójában egy adatsor, amely leegyszerűsítve az ellátott betegek, a részükre felírt gyógyszerek, illetve az alkalmazott terápia, valamint a további intézkedések (beutalás, szűrés, gondozás) tételes felsorolásából áll. A Szakmai Kollégium két éve már foglalkozott ezzel, átnézte és véleményezte. Sajnos ezeket a javaslatokat a döntéshozó figyelmen kívül hagyta és az eredeti verzió került megvalósításra. Az országos szakfőorvos úgy látja, hogy az adatokat eddig nem szolgáltató praxisoknak körülbelül 2-3 hónapra lenne szükségük ahhoz, hogy a saját krónikus betegeik adatait felvigyék a rendszerbe. Ez azért időigényes, mert rendszerint a krónikus és az akut betegek aránya 3 vagy inkább 4:1-hez a napi munkában.
Ha a krónikus betegek adatait már rögzítették, akkor a napi rendelést nem akasztja meg a többletadat. Ha pedig az adatrögzítés a betegellátással párhuzamosan történik, maga a jelentés nem jelenthet problémát.
Az OEP szerint az adatfelvitel módjában drasztikus változásra nem kell számítani, hiszen mint Kőrösi László rámutatott: a háziorvosoknak könnyítést jelent, hogy sokszor ugyanazt a gyógyszert, kódot és terápiát kell beírniuk, mint korábban.
A háziorvosok azonban az adatrögzítéssel kapcsolatban egy másik problémára is felhívták a figyelmet. „Azt is kértük az OEP-től, ha már ezt a pluszmunkát elvégzik az orvosok, akkor a háziorvosi tevékenység tényleges indikátorai is kerüljenek be a B300 adatai közé, mert annak lenne igazán értelme, hogy a háziorvosok által ténylegesen elvégzett definitív adatok is kimutatásra kerüljenek. Viszont a jelenleg megkövetelt adatok egy része felesleges” – magyarázza Komáromi Zoltán. Szerinte a rendszerbe újonnan bekerülő háziorvosok nem kapnak többletfinanszírozást a többletmunka elvégzésére, holott az irányított betegellátásban, illetve a prevenciós pályázatban résztvevőket ezért honorálják.
Új szoftver már van
Hány beteg járt náluk? Kinél, mi volt a diagnózis? Milyen gyógyszert írtak fel? Helyben látták el a beteget, vagy netán kórházba utalták tovább? A háziorvosoknak többek között ilyen szempontból kell összesíteniük havi betegforgalmukat, amelyhez a praxisszoftverek is alkalmasak, ám igény szerint az OEP ingyen biztosítja az ehhez szükséges programot (CardioNet). A háziorvosoknak havonta egyszer a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnak elektronikus úton kell elküldeniük az adatokat.
A CardioNet-szoftver lehetővé teszi a páciensek adatainak rögzítését, azok időbeni változásának nyomon követését, valamint azonnali kockázatelemzéssel figyelmezteti az orvost az adott beteggel kapcsolatos teendőkre, s azután a begyűjtött adatok feldolgozására kerül sor.
