A legjobb felsőoktatási intézmények kiemelt normatívában részesülhetnének négy, illetve hat évre 2007 szeptemberétől az Intézményi kiválóság programja keretében – közölte Magyar Bálint az új felsőoktatási törvény hatályba lépése napján a Parlamentben rendezett szakmai konferencián. Kifejtette: a képzési, tudományos és intézményi normatívát a nemzetgazdasági átlagkereset meghatározott többszöröséhez kötik. Mini államháztartási reformot hajtottak végre, az intézmények az eddigieknél szabadabban gazdálkodhatnak saját bevételeikkel – tette hozzá.
Kiss Péter kancelláriaminiszter hangsúlyozta: Magyarország fejlesztési programjában külön szerepet kell biztosítani a felsőoktatási intézményeknek. Elindult és működik a Magyar Universitas Program, amelynek legnagyobb erénye, hogy megpróbálja a felsőoktatás és a munkaerőpiac új kapcsolatrendszerét kialakítani. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter egy tavalyi felmérést idézett, eszerint az öt legkeresettebb munkaerőt bizonyos mérnökszakmák, termelésirányítók, informatikusok, művelődési menedzserek, orvosok, diplomás ápolók képviselik. Telített a piac pedagógusokból, tanárokból, bánya-, kohó- és mezőgazdasági mérnökökből, művelődésszervezőkből, kommunikációs szakemberekből, jogászokból.
Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási rendszert a bolognai modellhez kell igazítani, amely segíti a hallgatók, oktatók mobilitását, s lehetővé teszi más tudományos iskolák megismerését. Bazsa György, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke úgy fogalmazott: szeretné hinni, hogy a XXI. század első felében a magyar felsőoktatás leteszi maradandó névjegyét a magyar oktatás, tudomány, kultúra és művelődés asztalára. Többek között azzal, hogy sikeresen betagolódik az Európai Felsőoktatási Térség és az Európai Kutatási Térség új dimenzióiba – mondta.
