Az AB megvizsgálta és elutasította azokat az Országos Választási Bizottság (OVB) október 20-i, az aláírásgyűjtő ívet hitelesítő döntése ellen benyújtott kifogásokat, melyek szerint nem állnak fenn a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánításának törvényi feltételei. Az aláírásgyűjtés kezdeményezői azt kérik, hogy az Országgyűlés módosítsa a kisebbségi törvényt és az abban szereplő népcsoportok felsorolását a zsidó kisebbségi népcsoporttal egészítse ki.
„Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy teljesülnek-e a népi kezdeményezésben foglalt törvénymódosítás feltételei. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítése iránti eljárásban – a hitelesítésre irányadó alkotmányi és törvényi szempontokon túlterjeszkedve – az ügyben érdemben határozzon” – tartalmazza az Alkotmánybíróság közleménye.
A nemzeti kisebbséggé nyilvánításhoz az szükséges, hogy legalább ezer, magát a közösséghez tartozónak valló magyar állampolgár ezt kérje az Országgyűléstől, amely dönt a kérelemről. Az Országgyűlés elsősorban azt vizsgálja, hogy megfelel-e az adott népcsoport a törvényben szereplő feltételeknek, a kisebbség kritériumának, azaz nyelvében, kultúrájában, hagyományaiban különbözik a többségtől, és legalább száz éve az ország területén él.
Tavaly tavasszal a hunok ügyében volt ilyen eljárás, de azt a kérelmet az Országgyűlés elvetette. A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény szerint a jelenleg Magyarországon honos népcsoportok: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítása ügyében az aláírásgyűjtők korábban azzal érveltek: „a hazai zsidóságot a közvélemény egészen a XIX. század közepéig nemzetiségként tartotta számon” (…) „ez akkor változott meg, amikor Magyarországnak szüksége volt arra, hogy a területén élő nemzetiségek relatív túlsúlyát csökkentse, és ezt jól szolgálta a zsidóság vallásként történő regisztrálása, miközben nemzetiségként magyarnak számolták őket”. Deák Gábor, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vezetőségi tagja, aki negyedmagával fordult az OVB-hez, korábban kifejtette: a nemzetiséggé nyilvánítás nem jelentené azt, hogy a zsidóság elvesztené történelmi egyházi besorolását, a kettő nem zárja ki egymást.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke korábban alapjaiban elhibázottnak nevezte a kezdeményezést, amely szerinte nem tükrözi a magyarországi zsidóság többségének véleményét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
