Audit
A stratégiai audit a különböző forrásokból származó adatokat rendszerezi és tényszerűen elemzi. Mindezek ellenére nem törekszik teljességre, és nem célja, hogy értékítéletet alkosson bármely politikai szereplő munkájáról – áll a Demos közleményében. Az anyag nem vállalkozik arra, hogy a gazdaság vagy a társadalom legfrissebb változásait elemezze, helyette az elmúlt 15 év stratégiai jelentőségű folyamatait elemzi, azokat, amelyek esszenciálisan írják le az átmenet folyamatát, illetve a változások nyomán kialakult állapotokat. Az iromány célja, hogy áttekintsék Debrecen elmúlt 15 évének meghatározó folyamatait, illetve a legfontosabb kihívásait.
Demos Magyarország
A Demos Magyarország pártoktól független, magánszemélyek által létrehozott alapítvány, amely azzal a határozott céllal jött létre, hogy a megváltozott társadalmi, gazdasági és politikai erőtérbe illeszkedő új módszereket, úgynevezett közpolitikai megoldásokat (policy) dolgozzon ki – írja magáról a szervezet. A Demos olyan innovatív és progresszív megoldási és működési módozatok kimunkálását tekinti céljának, amelyek elvezetnek azokhoz az alapvetően új struktúrákhoz és intézményekhez, amelyek képesek megfelelni a megváltozott világ kihívásainak.
A Demos Magyarország kuratóriumának elnöke Dessewffy Tibor, az egyik legismertebb és legtöbbet nyilatkozó szociológus, egyben az ELTE-ITHAKA kutatóközpont vezetője. Az utóbbi években azonban inkább a szocialista–szabad demokrata kormány mellett betöltött tanácsadói szerepe miatt került előtérbe. Dessewffy tagja volt Medgyessy Péter exkormányfő anonim tanácsadó testületének. Gyurcsány Ferenc tanácsadói körének nem tagja a szociológus.
Elkészítette Debrecen stratégiai auditját a Demos Magyarország kutatóintézet. Az így kapott kép nem festi a legbiztatóbb képet az eddig mintavárosként számon tartott nagyvárosról. A tanulmány területi beágyazottságában kezeli a cívisvárost. Ezért olyan településekkel, rivális vagy közeli nagyvárosokkal – Péccsel, Miskolccal, Szegeddel, Győrrel, Székesfehérvárral, Szolnokkal, Egerrel, Kecskeméttel és Nyíregyházával – hasonlították össze, amelyek méretükben hasonlóak, illetve amelyek országon beüli szerepe is hasonló.
Demográfia
Az iromány szerint az Észak-Alföld népesedési folyamatai meglehetősen kedvezőtlenek. A problémák annak ellenére szembeötlők, hogy 1990 óta érdemben nem csökkent a régió népessége, és helyzete demográfiai szempontból kedvezőbb, mint az országos átlag. A negatív folyamatok egyértelműen jelen vannak, és rövid távon nem tűnnek megállíthatónak. A város, illetve a régió egyik komoly problémája a lakosság folyamatos elvándorlása. Az elköltözők leginkább a magasan iskolázottak, illetve a szegényebbek közül kerülnek ki.
Ennek következtében Debrecenben az országos trenddel egyezően, de annál erősebben átalakult a család hagyományos intézménye. A válások aránya megduplázódott, a házasságok száma egyharmadával visszaesett.
Gazdaság
Sem a régió, sem pedig Debrecen nem nevezhető a rendszerváltás nyertesének – áll a tanulmányban. Észak-Aldöld GDP-je közép-európai összevetésben meglehetősen alacsony, de ami talán még aggasztóbb, hogy a növekedés üteme nem elég ahhoz, hogy a régió érdemben felzárkózzon az Európai Unióhoz. Észak-Alföld mindig is eléggé elmaradott volt, így a növekedés bázisa sem magas.
Mivel az autópályák még nem épültek ki, a régiót soha nem lehetett jól megközelíteni a főváros felől. A gazdaság átalakulása sem abban az ütemben zajlott, ahogy a környező régiók többségében. Részben a hátrányos helyzetből fakadóan meglehetősen kevés működő tőke érkezett a régióba és a városba, illetve a vállalkozások alig jelennek meg az exportpiacokon. A gazdaság erősödését az sem segíti, hogy Debrecenben alacsony a vállalkozási hajlandóság.
K+F
A kutatás szerint az észak-alföldi régióban az információs társadalom mutatói komoly lemaradást jeleznek. A régió nagy elszalasztott kitörési lehetősége ennek a hullámnak a meglovaglása.
Ebből a helyzetből jelentene kiutat egy gyors, átgondolt stratégián alapuló gyors beavatkozás, amely kiemelt helyen kezeli a kutatási és fejlesztési szférát. Ugyanis az Észak-Alföld lehetőségei ezen a téren kiemelkedőek, a K+F-re költött összeg meglehetősen magas. Ezzel a régió és Debrecen a K+F egyik legerősebb magyarországi központja. Ugyanakkor ezt eddig nem sikerült a mindennapokban kamatoztatni. Szükség van innovatív, magas hozzáadott értéket és idővel komoly hasznot termelő vállalkozásokra.
Munkahelyek
A munkahelyek terén a kép látszólag felemás. Míg az Észak-Alfölön a munkanélküliségi ráta átlagosnak mondható, addig a foglalkoztatottság szintje meglehetősen alacsony. Ezek az arányok Debrecenben is hasonlóak; a munkanélküliség 4 százalék körüli, azonban a vizsgált városok között a cívisvárosban a legalacsonyabb a foglalkoztatottság. A problémát tetézi, hogy a foglalkoztatottság szerkezete elavult, még mindig túl sokan dolgoznak a mezőgazdaságban.
Turizmus
A rendszerváltás előtt a régió egyik húzóágazata volt a turizmus. Azonban az utóbbi időben Észak-Alföld turisztikai szolgáltatásai elavultak, és a különösen a külföldi vendégek száma csökkent jelentősen. A kitörési pontot ebben az esetben a gyógy- és egészségturizmus jelentheti, ugyanis tapasztalat, hogy akik ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele miatt érkeznek a régióba, sokáig maradnak.
Mezőgazdaság
Hasonlóan kiemelkedő jelentősége volt a régió gazdaságában egykoron a mezőgazdaságnak. Ez részben még ma is így van, azonban a jelenleg érvényesülő uniós piaci hatások mellett a szektor gazdasági jelentősége, illetve munkahelyteremtő képessége drasztikusan csökken, a termelés hatékonysága sem versenyképes, hiányoznak még azok a módszerek és az a birtokszerkezet, amely gazdaságossá tenné a termelést – áll a tanulmányban.
Drága Debrecen
A tanulmány szerint Debrecenben a nagyvárosokra jellemző fűtési módozatok közül valamelyik szinte mindenhol elérhető; a gáz- és a távfűtés közötti megoszlás aránya átlagosnak mondható. Az ivóvíz- és a csatornadíj, illetve a melegvíz-díj is alacsonyabb az átlagosnál, azonban a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya csökkent, és a város csatornahálózata szinte alig bővült, fejlesztése kifejezetten elmaradt a többi vizsgált városétól. A városban a zöldterületek aránya különösen alacsony, kevesebb mint a város területének 1 százaléka. A rendszerváltás után eltelt időszakban Debrecen infrastrukturális szempontból egy területen fejlődött kiemelkedően: a város útjainak jelenleg több mint 80 százaléka burkolt, ami ugyan még jócskán elmarad a fejlettebb magyarországi településektől, azonban több mint az 15 évvel ezelőtt volt.
Debrecenben drága a parkolás és a tömegközlekedés, valamint a tanulmány szerint a lakbérek is magasak.
Befektetés az emberbe
A gyermekek folyamatosan csökkenő száma ellenére országos szinten Debrecenben az egyik legmagasabb az egy tanárra, valamint az egy tanteremre jutó diákok száma.
A felsőoktatás országszerte megfigyelhető expanziója Debrecenben is éreztette hatását, így nőtt a városban tanuló egyetemisták száma. A város egyetemében komoly potenciál van, hiszen az oktatógárda különösen magasan képzett, azonban a képzés szerkezete elavultnak tűnik – állítja a tanulmány. Emellett örvendetes tény, hogy az egyetem sok külföldi diákot fogad, azonban a külföldön tanuló magyar diákok száma nagyon alacsony.
Kedvező egészségügy
A város egészségügyi intézményei meglehetősen nagy többletkapacitással rendelkeznek. Az ország többi városához képest a háziorvosoknak kevés beteggel kell foglalkozniuk, és kórházi ágyból is sok van Debrecenben.
A városban meglehetősen sokan élnek rossz körülmények között. Ez nemcsak azon látszik, hogy kevés tartós fogyasztási cikkel, illetve kevés autóval rendelkeznek a cívisváros lakói, hanem azon is, hogy sokan szorulnak szociális segélyre; ráadásul ez a város kasszáját is megterheli. Ezért tűnik különösen kellemetlennek, hogy a város a rendszerváltás óta egyáltalán nem épített lakásokat, hiszen így megfosztotta magát attól a lehetőségtől is, hogy jó minőségű szociális bérlakásokkal segítse a rászorulókat.
Kultúra
A cívisvárosban a kulturális intézményeket általában meglehetősen kevesen látogatják. Talán az egyetlen kivétel a mozi. A színház látogatottságának adatai különösen kedvezőtlenek. Hasonlóan kedvezőtlen a városban hozzáférhető múzeumok és a könyvtárak látogatottsága is.
