A Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a Magyar Rektori Konferenciától (MRK) arra kapott felhatalmazást, hogy az új felsőoktatási törvényben megváltoztatott összetételű és hatáskörű MRK megalakításának és működésének előkészítésére, valamint a szervezet új testületeinek és vezetőinek megválasztására létrehozott bizottság munkájában vegyenek részt. Az MRK elnöke más feladattal nem bízta meg a bizottság tagjait – írják állásfoglalásukban. A rektorok közlik, hogy „az új felsőoktatási törvény előkészítésében és vitájában az MRK mindvégig részt vett, a testület egyetértett az új jogszabállyal”.
Az új felsőoktatási törvény ugyanis minden felsőoktatási intézmény vezetőjének rektori címet adományoz, ezért a korábban két külön szervezetben működő főiskolai és művészeti egyetemi vezetők is tagjai az új testületnek, amelynek hatásköre az új törvényben jelentősen bővül.
Klinghammer István, az MRK elnöke az állásfoglalásra reagálva reményének adott hangot, hogy a rektorok ellátják, amire felkérte őket és amit vállaltak: átnézik milyen feladatok hárulnak a testületre, hogyan kell működnie. Ez Klinghammer értelmezésében azzal jár, hogy át kell nézniük a törvényt, mert az több mint 150 paragrafust tartalmaz, és értelmezni kell mindent, amit az új MRK-t érinti. Az MRK-ra számos új feladatot hárul az új felsőoktatási törvény értelmében. Példaként említette a mesterképzést, amelynek szabályai több helyen szerepelnek a törvényben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
